Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-03 / 1. szám
DOMAN ISTVÁN: _ r u a r m A magyarorszagi egyhazak kincseinek kiállítása Mintha tenger partján állnánk es a vegtelen víztükör ezerféle alakzatban vemé vissza a ravetodo napsugarakat. Az Üllői útról, Budapest egyik legforgalmasabb útjáról, belepve az Iparművészeti Múzeumba hasonló élmény részesei vagyunk. A hatalmas kiállítási csarnokból meses kincsek szinpompas latvanya tárni elénk, ezer szint es fényt villantva a szemlélőre. Hat egyház hozta el ide művészeti szempontból legértékesebb kincseit. Katolikus, református, evangélikus, izraelita, magyar es szerb görögkeleti templomok, hitközségek kultuszának céljait szolgálták ezek a tárgyak. Nem egyházanként osztályozták a kiállított műkincseket, hanem korok és művészeti irányzatok szerint. Ez az elégge nem dicsérhető momentum a vallások egyenlőségének, egymásra gya-. korolt hatásának elvét emeli ki. Főleg pedig azt, hogy ma már nincs uralkodó felekezet, mint a múlt - ban volt. Magyarország történetének nagy részét latjuk felelevenedni a szakrális művészeti alkotásokban. így nevezik gyűjtőnéven az egyházi liturgiák művészetét. Köztudott ma már, hogy a vallásoknak, felekezeteknek jelentős a szerepük korunk alakításában. Ebből a szempontból, bár nem egyforma gazdagságú a különböző egyhazak tulajdonában lévő emlékanyag, de mindegyik sajátos szerepet töltött be az ország muvészettörteneteben. “A cél, amely létrehozta az alkotásokat — Írja Dávid Katalin muveszettörténesz, a kiállítás rendezője a katalógusban — törtenetileg, művelődéstörténetileg, stílusjegyeiben, formai kialakításában determinálta és igy minden mű az általános jegyek mellett az egyedi, a “különös”, tehát az egészet színesítő szerepet is vállalhatja.” Mindez megmagyarázza, miért kiséri olyan nagy érdeklődés országszerte ezt a kiállítást, amely tiz éven belül a második. Az 1970-ben rendezett első bemutató óta hatalmas anyaggal gazdagodtak a rendelkezésre álló kincsek az egyházakkal közösen végzett feltáró munkák eredményeképpen. Csaknem felezer müvet vehetünk szeműgyre a hatalmas, kétszintes teremben. A középkori román stílusból kiindulva, a gótikán, a reneszánszon, a barokkon át egész a XIX; századi rokokóig es klasz- szicizmusig ivei az emlékanyag. Ha kronológiai sorrendben haladunk, akkor a legrégibb tárgyak közé sorolhatjuk azt az érseki sirleletet, amely a XII. század elejerol származik, es a kalocsai Főszékesegyházi Kincstárból került ide. Természetesen a katolikus liturgia kelléke. Mint ahogy a nagy művészettörténeti korszakokat legteljesebben a katolikus emlékek képviselik. Ez az egyház történelmünk mintegy ot . évszázadán át, teljesen összenőtt az államhatalommal, és utána is egész a II .Világháború befejezéséig döntő befolyása volt az ország politikájára. Súlyánál fogva jelentős mecénási tevékenységet fejtett ki, számos hazai és külföldi művészt, mestert foglalkoztatott. Sót lehetősége volt arra is, hogy műhelyeket szervezzen. Műfajilag is széles horizontot ölel át emlékanyaga, hiszen a képzőművészetek minden ágára kiterjedt a figyelme. Teljességéhez hozzátartozik az is, hogy az egyetemes, és ezen belül a magyar művészetet egyaránt reprezentálja. Bár a többi hazai emlékanyaghoz hasonlóan, a történelmi katasztrófák következtében csonka, sok elpusztult. De meg igy is rendkívüli élményt nyújt. A református közösségek művészeti emlékei a XV-XVI. századra nyúlnak vissza. A legtöbbet őrizték meg a magyar humanizmus jellegzetes motívumaiból, növényi ornamentikájából, szőtt díszítményeiből. Ennek oka, hogy a reformáció hazai kibontakozásának jelentős korszaka a XVI-XVII. század, amely egyetemesen a reneszánsz kiteljesedésének az ideje. Ez egybeesik a török megszállással, az ország három részre szakadásával. A három részre szakadt országban Kálvin tanai a keleti részeken és a tőrök megszállta alföldi területeken terjedtek el. Ott, ahol leginkább i fennmaradt az Anjou királyok, majd Mátyás által terjesztett reneszánsz műveltség. A stilusalakitásban igy egy kulturális es egy történelmi esemény kapcsolódott össze. Az egyetemes európai szemlélet és formavilág összefonódott egy eddig nem ismert keleti motivúmkinccsel, és kialakította azt a sajátságos müveszti formát, amely legkövetkezetesebben a református egyház liturgikus emlékeiben nyilatkozott meg. Az evangélikus egyház művészetében a németbarokk szakrális emlékeit fedezhetjük fel. Nem mindig kint készültek e művek, gyakran bevándorolt, vagy esetleg német iskolázottságu művész munkájáról van szó. A régiségek terén az izraelita felekezet kiállított anyaga is figyelemre méltó. XIII. századi kodex- tóredékük a legidősebb e kiállítás írásos anyagában. A Krónikák Könyvének pergamenre festett másolata. Betűkből emberi alakokat, bibliai jelenetet állított össze alkotója, amely a szöveget élénkíti. Érdekes, hogy a zsidó anyagban is megtaláljuk a helyi körülményekhez, a magyarországi gyakorlathoz való hasonulást. Több évezredes tradíciók megőrzése mellett gazdagítják művészetüket a hazai gyakorlat hatásara. Ezt láthatjuk néhány kerámia és ötvóstargynal. Különösen szép példája ennek a kiállitoterem hátsó falánál látható hímzett torafüggöny. A magyarországi pravoszláv művészet alkotásai egyeni színezettel gazdagították az egyetemes görögkeleti művészetet. Azért volt erre lehetősegük, mert a Kárpát-medencébe több irányból erkezó kulturális hatas érvényesült. A XVII. századtól rendszeresen érkeztek ide a szerb, görög és ukrán bevándorlók, elsősorban kereskedő- és iparosréteg, akik nemcsak a velük együtt érkező saját mestereikkel, hanem egymástól kölcsönözve, alakítják ki templomaik berendezését. Ez az együtthatás szükségképpen alakította az otthonról hozott tradíciót, és lehetővé tette a magyarországi pravoszláv művészét kibontakozását. Külön sajátsága e műveknek, hogy mestereikre az uralkodó hazai stilus — elsősorban a barokk művészet — is hatással volt. Az egyházak általában mecénásai voltak az iparművészetnek. Az újabb korban, főleg a XIX. szazadban, a keresztény felekezetek mellett, az izraelita hitközségeknek is egyre nagyobb ' szerepűk lett e téren. így például, a hazai jelentős ötvösm'úhelyek kialakulását, felvirágzását a zsidó hitközségek megrendelései is biztosították. Olyan nagyvonalú volt ez a mecénási tevékenységűk, a nemzeti művészét programját meghirdető magyar kulturális eleiben, hogy eredményei messze túlléptek egyetlen iparág területét. Külön dicséret illeti a kiállítás rendezőit, Dávid Katalint és Maros Szilviát, akik különleges hozzáértéssel szelektálták és állították össze a hatalmas a- nyagot. Thursday, Jan. 3. 1980. Épül a Beszterce lakótelep Salgótarjánban A lakótelep legújabb épületei. Salgótarján északi területén épült tanácsi lakásokból a Beszterce lakótelepen 1800 lakas készül el. Befejezése 1982-re várható. Eddig 1200 uj otthont adtak át az építők, s most az év végén újabb 185 lakásba költözhetnek be a lakók. Megkezdődött egy 16 tantermes CLASP-rendszerü iskola, egy 150 személyes óvoda es egy 60 gyermek befogadására alkalmas bölcsőde építése is. A tervek szerint 2000 négyzetméter területen több különböző üzlet is szolgálja majd a Beszterce lakótelep uj otthonainak lakóit. BtLVEGGVÍ JÍÖKM ki | luttr litfái fiuti MAGYAR POSTA MAGYAR POSTA MAGYAR POS"'A MAGYAR POSTA nat bélyegből álló sorozatot adott ki a Postaigazgatóság, melyeken az ország tájvédelmi területeinek védett állatai lathatók. Kékesi László grafikus a -40, -60, l-Ft.-os, 2-Ft.-os, 4-Ft.-os és 6-Ft.-os bélyegeken a természetes környezetükben mutatja be az állatokat, melyeket főleg értékes szőrméik miatt majdnem teljesen kiirtottak. Ezért most védett állatok lettek. A Pénznyomdában 451.300 fogazott és 5.900 vágott példány készül el. 8 ____ ___SZÜLŐFÖLDÜNK _
