Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-31 / 5. szám
ELNÖKVÁLASZTÁS IRÁNBAN TEHERAN. Az országos választásokon 70 %- os szavazattöbbséggel Abolhassan Bani-Sadr, gazdasági es pénzügyminisztert választották meg elnöknek. Egyik legelső nyilatkozata a túszokra vonatkozott: “Amikor Amerika veget fog vetni terjeszkedési politikájának es más országok felségjogai megsértésének, akkor helyes megoldást fog követni a válság megoldására.” A PÁPA AZ ENYHÜLÉSÉRT ROMA. II. János Pál pápa állítólag sürgős üzenetet küldött úgy Moszkvába, mint Washingtonba a kiélesedett szovjet-amerikai feszültség enyhitese erdeke- ben. ^ SZTRÁJK IZRAELBEN TEL AVIV. 12 szakszervezeti bizottság vezetése alatt 100.000 izraeli munkás 24 órai tiltakozó sztrájkot tartott. Erre az időtartamra megbénult minden izraeli kikötő, repülőtér forgalma épp úgy, mint számos vegyigyár és közszolgáltatási üzem működése A munkások a kormány inflációval kapcsolatos intézkedéseit kifogásolják. A SOROZÁS ELLEN PHILADELPHIA, PA. “Amerikai fiatalok milliói nem hajlandók meghalni a Perzsa-öbölért”- jelentette ki Jon Landau, az itteni sorozás-elleni bizottság vezetője. “Amerikában sohasem volt hadkótelezett- ségi lajstromozás sorozás nélkül, es sohasem volt sorozás háború nélkül”- fűzte hozza A bizottság irodát létesít az ország fontosabb városaiban tanácsot adni fiataloknak felmenteskerelmi ügyekben. • CHICAGO, Dl. A város 25.000 tanítója sztrájkol. Követelik, hogy megkapják az utolso két heti fizetésüket. A Városi Tanács javasolta a hátralékos fizetés egy részének kiutalását, de a tanítok követelik a teljes összeget, mielőtt hajlandók visszatérni a tantermekbe. Robert Healey, a chicagói tanítok szakszervezete- nek elnöke nyilatkozatában kijelentette, hogy biztosítékot követelnek arra nezve, hogy az Iskola Tanács nem bocsát el egyetlen tanítót sem az állásából. WASHINGTON, D.C. John J. Rhodes, a képviselo- haz republikánus kisebbségének vezetője mondotta: “Nincs módunkban megvédeni jelenleg a Perzsa- öbol vidékét. Carter hibát követett el, amikor elkötelezte magát erre.” AMERIKAI Ara 25caat Őrálló, Jujd A katasztrófa, amelynek lehetőségére Eisenhower elnök búcsúbeszédében figyelmeztette Amerika népet : a hatalom összpontosulása a katonai-ipari komplexum kezében, bekövetkezett. Bár befolyása már évtizedek óta növekvőben volt, de Carter elnöksége óta, különösen az utóbbi néhány hónap folyamán, az ország sorsának irányításában csaknem korlátlanná vált. A következmény: néhány hét alatt aláásták és jelentékeny részét szétzúzták mindazon törekvések eredményeinek, amelyeket évtizedek óta elértek USA és a Szovjetunió képviselői a békés egymás mellett élés intézményesítése, a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése, a fegyverkezés korlátozása, a SALT II Egyezmény terén. Kiujitották a hidegháborút, elhanyagolva az amerikai nép legégetőbb problémáit: az inflációt, a munkanélküliséget, ipari hatékonyságunk emeléset, városaink közbiztonságát, a közoktatást, a közegészséget, a vasúti és városi közlekedést; roppant mértékben felfokozták a fegyverkezest, egy trillió dollárt készek elkölteni öt rövid esztendő alatt. A katonai-ipari komplexum szolgálatában álló gerinctelen üzleti sajtó,csekély dicséretre méltó kivétellel, jóformán egyetlen tiltakozó szó nélkül magáévá tette az uj háborús uszítást. Ugyanezt tette a nép érdekeit állítólag kifejezni hivatott kongresz- szus többségé. így a békét mindig következetesen szolgáló amerikaiakra, köztük reánk, haladószelle- mü amerikai-magyarokra hárul a megtisztelő történelmi feladat, hogy segítsük felrázni polgártársainkat a veszély közeledtére; Megrendítő ékesszólással állt e nagy cél szolgálatába a Nemzetközi Női Beke es Szabadsagliga amerikai csoportja, amely januar 16-an nyilatkozatot adott ki. Ebből közöljük az alanti sorokat: “...A mai háborús légkörben eszébe kell juttatnunk polgártársainknak, hogy a Szovjetunió nagyon is óvatosan használta katonai erejét. Csak akkor alkalmazta amikor saját határainak biztonsaga forgott kockán. Nem avatkozott be például Vietnamban sem, amikor USA, sem amikor Kína tamadta meg azt az országot, habar szerződése volt vele. De Afganisztánnal a Szovjetuniónak 1000 mérföldes határa van. Nehéz az átlagos amerikainak megérteni, hogy a Szovjetuniónak komoly aggodalmai vannak USA céljait illetően. Ezek az aggodalmak késztették, hogy lépéseket tegyen egy vele szemben jóindulatú afgán kormány támogatására. Napjaink legsürgősebb feladata megállítani az esztelen rohanást a katonai összetűzés irányába. A legkevésbé esszerü lépes volna a fegyverszállítás megkezdése Kínába és Pakisztánba, ahol mar feltételezhetően dolgoznak az atombomba gyártásán. Az emberiségnek nincs más választása, mint együtta trombitát! működni saját túlélése biztosítására. Eisenhower elnök egy alkalommal kijelentette: a népek annyira akarják a békét, hogy a kormányoknak mindent el kell követniük, hogy ezt biztosítsák számukra. Szólaljatok meg emberek, amíg nem késő!” Az ENSZ épületebe is bevésett örök intelem: “Kovácsoljatok ekeket a fegyverekből” (Ezsaias) helyett Carter elnök annak ellenkezőjét teszi: fegyvereket kovácsol az ekekből. Most már ama másik próféta intelme lett időszerű: “És (az őrállój látja jőni a fegyvert a földre és megfujja a trombitát es meginti a népét.” EZEKIEL 33 3. KENNEDY KRITIZÁLJA A CARTER DOKTRÍNÁT WASHINGTON, D.C. A Georgetown Egyetem nagytermében 500 főnyi közönség előtt tartott választási beszédében Kennedy szenátor Cartert okolta az iráni válság előidézéséért. Túlzottnak minősítette az elnök reagálását az afganisztáni eseményekkel kapcsolatban. “Ne haladjunk a szakadék felé — mondta — és ne küldjük ifjainkat a halaiba az idősek helytelen külpolitikája miatt. Ellenzem a fiatalok regisztrálását, ellenzem a sorozást békeidőben.” Majd igy folytatta: “Az államférfiak feladata meggyőzni az oroszokat arról, hogy van ok a félelemre, de arról is, hogy remeny van az USA és az USSR közti viszony rendezésére. Az USA haderejének nagynak kell lennie, de tovább kell harcolni a fegyverkezés korlátozásáért.” A Carter — szerinte — nem kezelte helyesen az energiaválságot és nem foglalkozott kellőképpen az amerikai nép olyan életbevágó problémáival, mint az infláció, munkanélküliség, egészségbiztosítás, stb. Javasolta a gazolinadagolás bevezetését. Az amerikai nép — mondta Kennedy — nem választotta meg Fordot elnöknek 1976-ban, de Carterben olyan elnököt kapott, aki szinte 100 %-osan végrehajtja a republikánus párt népjolétellenes programját. Megfogadta, hogy végigküzdi az elnökválasztási kampányt. Carter költségvetése WASHINGTON, D.C. Carter elnök a kongresszus elé terjesztette a szövetségi kormány 1981-es költségvetését. 615.8 milliárd dollárt javasol költeni. Ebből 142.7 milliárdot, hadikiadásokra, ami 12 százalékos emelkedést jelent. Számítása szerint ez evben 15.8 milliard dollár lesz a kormány deficitje. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397
