Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-31 / 5. szám
Thursday, Jan. 31. 1980. AMERIKAI MAGYAR SZÓ. KÜLPOLITIKAI SZEMLE Az afganisztáni-pakisztáni határon Veszélyes pánik A N.Y. Times jan. 24-i számában közli John Somerville, a N.Y. Egyetem nyugalmazott professzorának levelét az afgán helyzetről. Ebből idézzük az alantiakat: “Amikor egy szuverén állam (Afganisztán) rámutat arra, hogy kölcsönös védelmi szerződése van egy másik szuverén állammal (a Szovjetunióval) és e szerződés alapján szólította fel szövetségesét támogatásra, akkor az eldönti a törvényesség kérdését. Ha egy ilyen szerződés nem törvényes, akkor az egesz világra kiterjedő amerikai katonai szövetségek és hadibázisok is törvénytelenek, és bűnősök vagyunk több tucat állam inváziójában... A legtöbb amerikai nem szereti a baloldali- ságot, különösen a Szovjetuniót. De a balolda- liság nem törvényellenes. A világon senki sem játszhatja e kérdésben a rendőr szerepet. Két világhatalom áll egymással szemben. A nagy veszély abban rejlik, hogy valamelyik a kettő közül pánikba esik, és elfelejti nemcsak azt, hogy a másiknak is joga van létezni, hanem azt is, hogy a másik is képes az emberiseget teljesen elpusztítani.” REJTETT HADIKIADÁSOK WASHINGTON, D.C. A Christian Science Monitor értesülése szerint az 1981-es hadikiadások jóval felülmúljak azt az 160 billió dolláros összeget, amelyet Carter költsegvetese jelzett. A költségvetésben ugyanis nem számították bele az inflációs pótlékokat, valamint számos újfajta fegyver előállítása és a külföldi fegyverszállítások egy részének költségeit. Véres összecsapás DélAfrikában PRETORIA, Fekete városi gerillák behatoltak egy bankba és túszul ejtettek 25 személyt. Követelték a kormány által bebörtönzött szabadságharcosok szabadonbocsat'asát. A dél-afrikai rendőrség megrohamozta a banképületet. A harc folyamán megöltek három fekete gerillát, több túszt es 12-en megsérültek. ARGENTINA SZÁLLÍT WASHINGTON, D.C. Az argentin kormány bejelentette, hogy nem hajlandó támogatni a Szovjetunió ellen irányított amerikai gabonazárlatot. Carter a NATO volt parancsnokát, Goodpaster tábornokot küldte Argentínába, hogy rábeszelje a kormányt a zarlat támogatására. JAPÁN BÚZÁT VÁSÁROL TOKIO, Japán közgazdászok azt javasolják kormányuknak, hogy vásároljak fel azt a 17 millió tonna amerikai gabonát, amelyet Carter megvont a Szovjetuniótól. így aztán Japánban mostantól kezdve kalácsot es zsemlyét fog a nép enni rizs helyett. Hogy mit fognak csinálni a japán rizstermeléssel, azt még nem számítottak ki a japán közgazdászok. Edward Girardot, a Christian Science Monitor tudósítója, három másik újságíró tarsaságaban felkeresett egy afgán menekült-tábort Nyugat-Pakisztán zord, hófedte hegyvidékén. A CSM január 22-i száma közli riportját. Ebből vettük át az alanti közérdekű részleteket. “A menekültek azt mondják, hogy nem láttak oroszokat menekülésük folyamán. De a hegyekben gyakran voltak harcok a felkelők és az afgán kormánycsapatok között. “Egy fehérszakállas idős ember, Malik, volt a csoport vezetője. Maliknak, sajat kijelentése szerint, ezer hold búzaföldje és gyümölcsöse volt. — ‘Mi akkor jöttünk át — mondja Malik — amikor jöttek a Kalk-ok (az afganisztáni forradalmi partot nevezik Kaiknak — Szerk.) és elvették tőlem a birtokomat.’ — A földet törzsének tagjai művelték felesben. fcA Kalk-ok — folytatta Malik — szét akarták osztani a földemet és nekem csak tíz hold földet hagytak volna meg. Az uj rendelet (itt Malik a Karmai kormányra céloz) nem különb az előzőnél.” “Kinek osztottak ki a földet?” — kérdeztük Maliktól. “A Kaik párttagoknak, a parasztoknak, meg a protekciósoknak” — válaszolt. “Hát a te törzsed tagjainak nem ajánlottak fel földet?” — faggattuk tovább az öreget. “Oh, igen, de azok nem fogadták azt el!” Ekkor megszólalt egy másik afgán, aki néhány lépésre tölünk ült: “Igen, nekem is ajánlottak földet. De én nem fogadtam el. Az Islám törvénye tiltja “Ha fogalmat óhajtunk alkotni az izraeli béke- mozgalom méreteiről — mondta az USA-ban látogatáson lévő Dedi Zukker, a mozgalom egyik vezető tagja —akkor képzeljük el, hogy egy hasonló méretű mozgalom Amerikában nyolc millió embert tudna felsorakoztatni egy tömeggyülésre!" Izraelben ugyanis, melynek százszorta kisebb a lakossága, 80.000 ember vett reszt a mozgalom gyűlésén tavaly októberben. A békemozqalomnak hét tábornok (köztük kfet azt, hogy lopjunk valakitől és azt másnak ajánljuk fel.” (Ennek a tökkelütött afgánnak nem jutott eszébe megkérdezni azt,hogy miként lett ezer hold földje egy embernek, mig masoknak egy sincs. — Szerk.) A menekültek más “elnyomás” miatt is panaszkodtak. “Iskolákat akartak nyitni a lányoknak — szólalt meg egy másik ember. Aztán férfi tanítókat küldtek Kabulból. De ez is az Islám ellen van! Mi nem akarjuk, hogy a mi asszonyaink tanuljanak.” “Meg akkor sem, ha női tanítókat küldenek?” “Még akkor sem — válaszolta Malik. — Egy no elveszti becsületét, ha úgy viselkedik, mint a városi nők.” A menekültek egyike sem tudott imi és olvasni. Csak a mulláh, a papjuk tudott. De azt letartóztatták és most nem tudják, hol van. * Kiegészítésként a fentiekhez, itt közlünk néhány adatot A. Cockbum és J. Ridgeway mélyenszántó cikkéből, amely a new yorki Village Voice jan. 26-i számában jelent meg. “Az oroszok nem azért jöttek, hogy elnyomjanak egy népet, amely útban volt jobb jövő felé. Afganisztán ijesztően elmaradt ország. Minden 1000 újszülött közül 253 elpusztul. A lakosság 95 %-a analfabéta és az átlagos jövedelem 120 dollár evente, azaz kb. 2 és fél dollár egy hétre. “Amikor az uj rendszer e szörnyű állapotokon javítani akart a nép érdekében, a rendszer haszon- élvezői, a nagybirtokos törzsfonökök, papok fellázadtak. Es most nyugaton ezeket állítják be a szabadság zászlóhordózóinak!” volt vezérkari főnök) ' és 90 nagyiparos a tagja. A tagsag jelentékeny részét fiatal tartalékos tisztek alkotják. A mozgalom nem tekinti magát politikai partnak, nem tekinthető kimondottan progresszív megmozdulásnak, de tudomásul veszi, hogy a jelenlegi külpolitika katasztrófa felé vezet. Bar elvben támogatják a Camp David-i egyezményt, de megállapít- ja'k, nem hitték volna, hogy Begin ennyire el fogja torzítani az eredeti szerződést. Afgán ellenforradalmárok tanácskoznak Peshawar, pakisztáni városban. AZ IZRAELI BÉKEMOZGALOM A VILÁG SORJA 2 . • ■■■" ■ ■
