Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-24 / 4. szám
Thursday, Jan. 24. 1980. AMERIKAI MAGYAR SZÓ MINDENNAPI MEGÉLHETÉSÜNK ■ ' i — , II .■! I .... I. ■ I — I ■■ ' ■ ■ PENZMEGTAKARITAS JÓ VÉTEL A SERTÉSHÚS Az élelmiszerek ara állandóan emelkedik, de ha figyelmesen nézzük a mészárszékekben a húsarakat, láthatjuk, hogy a sertéshús ára valamivel csökkent. Szakértők szerint ez a folyamat fennmarad egész télen át. Ajánlható a pork chops, roast, ribs vetele eppen ugy, mint a sonka és szalonna. Különösen érdemes sertéshúst vásárolni olyankor, amikor a szupermarketokban kiárusítást (specials) hirdetnek. HOGYAN VÁLOGASSUNK CITROMOKAT? Citromot manapság nemcsak teához hasznainak, hanem egyre gyakrabban húsfélék izesitesehez, sót só helyettesítésére is. Válasszunk olyan citromokat, amelyeknek sima a héjuk es nagyságukhoz kepest nehezek. A durva heju, vagy könnyű citrom nem gazdaságos és kevés benne a lé. A sötétsarga citromok érettebbek es kevesebb bennük a sav. Sem a túl kicsi, sem a túl nagy citromot ne vegyük, a közepes nagyságúak a leggazdasagosabbak. • AUTÓKEREKEK VÁSÁRLÁSÁRÓL A National Highway Traffic Safety Administration figyelmezteti az autósokat, hogy amikor uj kerekeket (tires) vásárolnák, pontosan ugyanolyan mé- retüeket vegyenek, mint amilyenek eredetileg az autón voltak. Fontos, hogy mind a négv kerek ugyanolyan típusú legyen. Ha “radial” kerekeket veszünk, mind a négy “radial” legyen. Ha “bias ply” típusút, akkor szintén mind ugyanolyan legyen. Kivétel a “snow” tire, amelyből kettőt lehet a kocsi hátuljára tenni, akkor is, ha a kocsi elején másfajta van. | SOBEL j ! OVERSEAS ! >i CORP. i j IKKA ORSZÁGOS j ! FŐÜGYNÖKSÉG i 1210 EAST Mth STREET. NEW YORK. N. Y. 1002« 1 | ' — TELEFON: (212) 535-6490 — j MŰSZAKI CIKKEK j ÉPÍTŐANYAG ismét , kapható az {(KANÁL > GYÓGYSZEREK ES VÁMMENTES | „ KÜLDEMÉNYEK , BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT • I FORDULJON IRODÁNKHOZ UTAZÁSI IRODA i S IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE j ( •» . . * ~ .. B ES2N0S TSDN1TBLQE \ magas vérnyomás anyai örökség Régen vitatott kérdés, hogy a magas vérnyomás öröklodik-e, vagy kizárólag csak környezeti ténye - zők hatására jön letre. A svédországi Lund orvos- egyetemenek professzora Dr. Thulin, a múlt év nyarán Götteborgban megtartott nemzetközi Hipertö- nia Társaság kongresszusán olyan adatokat ismertetett, amelyek szerint a magas vérnyomás öröklődne éspedig nem atyai, hanem anyai Örökségképpen. Egy szemészeti gondozási program keretén belül 372 olyan családnak gyermekeit vizsgálta, ahol a szülők vérnyomásviszonyai ismeretesek voltak. E családok összesen 1078 gyermekének vérnyomását rendszeresen < ellenőrizték és megvizsgáltak a szülök magas vérnyomása és a gyermekek esetleges magas vérnyomása közötti összefüggést. Az igy kapott adatok tanulsága szerint az atyai vérnyomás nem volt következményekkel a gyermekek magasabb vérnyomására, viszont az anyák hipertóniája határozott öröklési hajlamot mutatott az utódokon, akár fiuk, akar leányok voltak. Az anyai hipertónia örökletes volta mellett szólt az is, hogy az utódokon a magasabb vérnyomás akkor is mutatkozott, ha a gyermekek az anyatol távol, tehát teljesen idegen környezetben nevelkedtek fel. Ezen adatok tehát, azok mellett szolnak, akik a magas vérnyomás hajiamat örökletesnek tartják es elsősorban nem a környezeti tényezőknek, hanem az öröklesnek tulajdonítanak nagyobb jelentőséget a hipertónia létrejöttében. •................................ MÉRGEZETT IMPORTALT GYÜMÖLCSÖK A General Accounting Office (“GAO”) kormány- hivatal a kongresszusnak adott jelentésében figyelmeztet, hogy banán és más importált gyümölcsök olyan rovarölő szereket tartalmazhatnak, melyeket belföldön mar régóta betiltottak. A banánon kívül az amerikai fogyasztó közönség mérgezett ananasz, paradicsom, dinnye, szóló, eper, kakaó, kávé, tea, cukor között válogathat, melyeket Ecuadorból, Guatemalából, Costa Ricából, Brazíliából és Indiából hoznak be. Brazíliában és Ecuadorban például evente 20- szor permetezik a banan-termest Benomyl-lal, amiről sejtik, hogy mutációt es rákot okozó anyag lehet benne. A többi országban megengedik az itt betiltott DOT, kapone, aldrin, dieldrin, heptaclor es chlordane használatát. Ezeknek az anyagoknak a nyomait találtak kakaóban, kaveban, teában, cukorban es bananban. A GAO jelentese nem tesz említést arról, hogy ezeknek a vegyszereknek nagy részét az Egyesült Államokban gyártják es eladjak a külföldnek. A MU-PECSENYE A közönség meglepődve kérdezheti: vajon milyen uj, húspótló kotyvalékot próbálnak rátukmálni a vásárlókra? Finom steak-nek látszó és jó izu szeleteket állít elő olcsóbb marhahúsból a U.S. Army Research and Development, Massachusetts-i laboratóriumában. Az újra formált húst forgácsolt húsból készifik, sóval, de minden más adalék nélkül es 40 százalékkal olcsóbb, mint a természetes steak, amiből a hadsereg évente óriási mennyiseget fogyaszt. A laboratóriumi serpenyőben kisütött újra formált szelet olyannak látszik, mint a közönséges steak, de sem a szélén, sem belül nem lathato rajta zsir, ami egyenlően van benne elosztva., Ugy lehet vágni es rágni, mint más hússzeletet, aminél valamivel puhább, de tömörebb, mint a vagdalt husgom- bóc. Ize igazi marhahús iz, habár egy kicsit sós. Borjú, sertés es baranyhusból is készítenek a laboratóriumban újraformált szeleteket; ezek so nélkül is összeállnak, és nem tartalmaznak sót. Kereskedelmi használatban csak intézetek részere készítenek újra formált húsokat. Nem tudjak, hogy a közönség hajlandó lesz-e ezt vásárolni. Csupán egyetlen vállalat, a Dallas i Steak Tonight árulja az újra formált hús szeleteit, szupermarketoknak. New Yorkban az A & P és a Grand Union már 1976óta árulja a Steak Tonight szeleteket. A Dallas i gyár vezetője mondotta, hogy tavaly a Steak Tonight-ból több, mint 15 millió fontot adtak el a közönségnek. A són kívül más fűszerek is vannak benne és 40 százalékkal olcsóbb, mint a hasonló valódi steak. _ Mi lenne, ha nem ennénk? Hogy mi lenne, ha egyáltalán nem ennénk cukrot? Bajunk egyáltalán nem lenne, legfeljebb jó közérzetünk, jobb alakunk. Hallom az ellenkorust: “Ami ennyire Ízlik, az csak egészséges lehet!” Érdekes, az alkoholistának annyira izük a pálinka, hogy bele is hal, mégsem gondoljuk,hogy a pálinka egészséges neki. . A realitás talajan maradva: persze, hogy ehetünk cukros ételeket, csak módjával, és mindig gondoljunk ra, hogy plusz egy kánál cukor a testünknek inkább mínusz. Es miben bizhatunk, ha mondjuk, belátjuk, hogy túl sok cukrosat eszünk. Az iparban semmi esetre sem, mert az édesipari készítmények, a konzervek, az üdito italok még mindig túlcukrozottak. Bizzunk inkább a józan eszünkben és a táplálkozástudományban. Higgyük el végre, hogy egy alma többet ér, mint egy sütemény, s hogy az az intelligensebb, aki kristályvizet iszik szörp helyett és az a jobb szülő, aki nem cukrot, fagylaltot, csokoládét ad jutalmul a gyerekeknek, hanem valami mást, ami igazán értek. Mióta van kenyér? A tudósok szerint, az ember már hét-tizezer évvel ezelőtt is dolgozott fel magvakat. A régi Egyiptomban harmincfajta kenyeret, lepényt, vagy süteményt sütöttek. Az élesztőt időszámításunk előtt a II. század közepe óta ismerik, de csak ritkán használták fel. A forro égövi országokban többnvire kovászta- lan kenyeret sütöttek. A kenyér ezert szaraz es kémény, de a mainál tartósabb volt. A görögök a kenyeret először tányérnak használták és azután ették meg. A romaiak élesztős tésztából készítették és finom csemegének számított. A kenyer sutesehez értő rabszolga tízszer többe került, mint egy harcedzett gladiator.
