Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-24 / 4. szám
Thursday, Jan. 24. 1980. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Nem lesz uj hidegháború Amikről nem írnak A Californiai Sonoma State University országos tanulmányt végzett azokról a közbiztonsági veszélyekről és kedvezőtlen fejleményekről, melyeket a sajtó elhallgat. A legjobban kicenzurázott hírnek 1978-ban a nukleáris erő veszélyeinek elhallgatását véltek. Ezenkívül meg a következőket tekintettek a leginkább elhallgatott híreknek: — Az organikus gazdálkodás előnyét mezőgazda- sági rovarölők helyett. — Az alacsony szintű sugárzás hatosáról szóló tudományos adatokat. — Az aszbesztgyáraknak a fejlődő országokba való áttelepítései, hogy kikerüljék az uj szabályokat. — Az amerikai titkos rendőrségi hálózat, a Law Enforcement Intelligence Unit, működését. — A férfi meddőséget okozó ipari eljárásokat es az ezzel foglalkozó kutatásokat. — A vizi erőmüvek építésénél a biztonsági intézkedések kihagyását. — Bizonyítékokat, hogy a rossz táplálkozás elmebajok okozoja lehet. — A gazdasági elórehaladas valótlanságát: az adatok azt mutatják, hogy a lakosság leggazdagabb egy százalékának több a netto birtoka, mint a leggazdagabb egy százalékának volt 1860-ban. Vezetünk,vezetünk „ t Volt idő, amikor az Egyesült Államok vezetett az acélt emelésben, az ipari munkások bérezésében, utak, iskolák es korházak építésében, s számos más térén, melyek mind érdemlegesen kihatottak az ország lakosai életszínvonalának emelésére. Ma azonban főleg a bűncselekményekben vezetünk. A New York városi bűnözési statisztika visszatükrözi az országos helyzetet. John Salvia csupán 19 éves volt, amikor barátaival a lakásuk közelében lévő bárba ment, ahol egy hamburger szendvicset és egy pohár sort akart elfogyasztani. Par perc múlva egy hattagú csoport követte őket, akik fegyverrel a kezűkben követeltek Salvia es tarsai pénztárcáját. Salvia azonban, ahelyett, hogy átadta volna a követelt pénzt, ellenállt,’ ekkor a banditák egyike rálőtt. Mire a Long Island Jewish Hospitalba wittek, mar nem élt. Övolt az 1.692. személy, akit New Yorkban 1979 - ben meggyilkoltak. Ez uj rekord. De rekordot értünk el nemcsak a gyilkosságokban, hanem a rablásokban és más súlyos bűntettekben is. 1979 első három hónapjában 6320 betörésről számol be a rendőrség, mig egy évvel előbb ugyanezen időszakban “csak” 6021 betörést követtek el. Országszerte láthatjuk a súlyos büntettek szamának emelkedését. 1979-ben 19.555 személyt gyilkoltak meg, 2.3 százalékkal többet, mint előző évben. Miután most az ország vezetői mesterségesen leépítik a nemzetgazdasagot és ezzel növelik a munkanélküliek számát, elvárható a súlyos bűnözések számának további emelkedése. i RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81 -Ik Street sarkin) — Teleton: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar. Mltevah-tortik. — Postán szállítunk as ország [ minden részébe. — Este IJC-ig nyitva Az emberiség megkönnyebbült, amikor megtudta, hogy a hidegháború veget ért, eljött a detente kora. A hawks, a sólymok ideje elmúlt. Dulles, a rollback hirdetője meghalt, Kennan, a contaiment (az USSR korülzárásának) teoretikusa revideálta nézetet, Joseph McCarthy csak röviddel élte till bukását. Az emberek mar nem féltek kijelenteni, hogy a Szovjetunióban sem élnek ördögök és még new yorki körökben sem kellett a társalgást kommunis- taszidassal kezdeni. Olvashatták, hogy a vietnami háborút nem a Szovjetunió robbantotta ki és turisták mentek Moszkvába anélkül, hogy az FBI behívta volna okét. Moszkva ugyan nem kapta meg külkereskedelme számára a “legtöbb kedvezményt” (amit Kina hamar megkapott), de mindenki megértette, hogy a másik oldal vissza tud lőni. Persze a másik oldaltól is követeltek a békés együttélést es Carter elnök számonkerte tőlük az emberi jogok tiszteletben tartasat a Helsinki-i egyezmény értelmében, ha rezsim-kritikusokat elitéltek vagy valakinek nem adtak útlevelet Izráelbe. A detente nem jelenthette, hogy akkor is tiltakoznia kellett volna, ha Del-Afrikaban, Ugandában, Rhodesiában, K'ózép- Afrikában, Ciliiében, Argentínában, Uruguayban, Brazíliában, Guatemalában, Paraguáyban, Kínában, Iránban, Kambodzsában tömegesen vegeztek ki a “disszidenseket” — ez nem következett a detente- bol. Inkább megdicsérte Reza sah-t, hogy ugyanolyan bajnoka az emberi jogoknak, mint ő maga. Az USA külpolitikájának jóban-rosszban alapelve lett, hogy tárgyalni — még a leszerelésről, fegyverke- zes-korlátozásról, békéről is — csak a túlerő magaslatáról lehet. Hogy biztos legyen az ellenfél jószán- dekarol, Carter — nyilván nehéz szívvel — visszavonta választási igeretét a hadikiadások leszállítására es a N ATO-egyezmény javaslatánál nagy óbb mértékben növelte a katonai költsegvetest csillagászati magasságba, e békepolitika érdekeben meg a szociális kiadások csökkentését is — fájó szívvel — javasolva. Ezt is meg kell érteni, miután a Szovjetunió termelő ereje csak a fele az USA-énak, számára sokkal nagyobb anyagi teher a fegyverkezés, igy majd jobban igyekezik — nem leszerelésre, erről az USA és szövetségesei nem akarnak hallani, hanem — a fegyverkezés ellenorzesere. Sajnos — mondjak — a detente még nem hatotta at ennyire a Kremlt: till fegyverkezett, őszerintük. Bar honvédelmi kiadások címen csak ötödannyit mutatnak ki, mint az USA, erre azt felelik, hogy a többit más címek alatt rejtik el; hogyan lehet a ki- . adasok 5/6-at eltitkolni, erre nem válaszolnak. Mindenki hive a békés együttélésnek, de vannak, akik túl akarják azt biztosítani olyképpen, hogy az USA szövetkezzek a szovjet ellen — az Atlanti-szö- vetsegen es Japánon túl — Kinaval is és visszautasit- jak a SALT II fegyverkezés-korlátozási egyezményt, mert az nem garantálja az USA túlerejét. Kissinger- rel — aki Nobel-bekedijahoz méltóan körúlutazza a Nyugatot, mint Mars hadisten küldötte — az élen tiltakoznak a washingtoni kormány “pacifizmusa” ellen, hirdetik a kemenv kéz politikáját, a vietnámi katasztrófa elfelejteset es felújítják a Nyugat hanyatlásának jelszavát, mert az USA nem avatkozott be fegyveresen Angolában, Etiópiában és most — ami a legnagyobb baj, — Iránban. Carter és Brown bejelentettek a Fold minden részén gyorsan bevethető támadóéra felállítását és 100 billiós uj távrakétarendszerek kiépítését, mig a nyugati sajtó, távközlési szervek és politikusok példátlan fegyverkezö-propa- gandat indítottak a “szovjet túlerejének”behozására. Hogy a szovjet szövetségeseinek harci ereje nem hasonlítható az USA-tabor katonai-gazdasági erejéhez, a szovjet hadiflotta gyors fejlődése ellenére nem egyenlő az USA-európai szövetséggel, hogy az óceánokon jócskán csak ezeknek vannak támaszpontjaik, hogy az USA haderejének nagyrésze külországokban — a Szovjetuniót körülvéve — állomásozik, hogy ok az USSR-t taktikai nukleáris fegyverekkel lóhe- tik, az USA-t pedig igy nem lehet támadni, legfeljebb tengeralattjárókkal — ezt nem szabad tudomásul venni. így lehetett a NATO-val elfogadtatni, hogy — bar az USA-nak 7.000 távrakétája van Nyu- gat-Németorszagban — oda most újabb 672 legmodernebb Pershing II rakétát fognak elhelyezni, bar Brezsnvev mar kivonja Kelet-Német országban lévő erejének egy részét. Elvadította a nyugati politikusok nagy részét az iráni forradalom is — melyről sajtójuk kezdetben azt állította, hogy az a szovjet müve — hol az USA legfőbb lehallgató állomását elvesztette és most utoljára az afganisztáni válság is. Senki sem beszél róla, hogy hónapok óta jelentette a sajtó az ottani moz- lem ellenforradalom pakisztáni támogatását és senki sem akarja érteni, hogy az USSR nem tűrheti déli határán ellene irányuló uj támaszpont létesítését. Folyik ellene a világpropaganda. Nem kell tehát félni uj hidegháborútól. Megszakítás nélkül folyik az mind a mai napig. MEGMUTATTA! “Csupán azért, mert olyan türelmesen kezeltem az ügyet, azt hiszik rólam, hogy nincs bennem bátorság, mersz cselekedni. Meg lesztek lepve, hogy mily kémény leszek.” Jimmy Carter kijelentése egy asszisztensének a szovjet elleni intézkedését bejelentő beszede előtti napon. SOHA? “Hogy éppenséggel élelmet válasszak ki, mint alkudozási fegyvert, azt nem tenném meg. Ha gazdasági nyomást akarnánk gyakorolni valamely nemzetre, semmilyen körülmények között nem választanám élelmiszerek visszatartásának eszközét.” Jimmy Carter. Választási Ígéret, 1976. AMERIKAI , JiM... USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Eat. u 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under ti* Act of March 21,1879. at the P.0. of NewYork.N.Y Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési «rak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollár féle’vre 8. — dollár , ■Minden más külföldi országba egy evre 18 dollar ' • • ’. félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Wordene. 130 E 16 St. New York,NY 10003 6_____
