Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-01 / 18. szám
Thursday, May 1. 1980.- AMERIKAI MAGYAR SZO Elolvad Hat-e a sarki jégtakaró? Szakemberek állítják: környezetünk legveszelye- sebb ellensége a széndioxid. A prognózisok szerint 2050-re megkétszereződik a légkör széndioxid-tartalma, amely a Földön átlagosan 2 fok hömerséklet- emelkedést okoz. E jelenség pedig hatékonyan befolyásolja az éghajlatot. A múlt század végétöl erőteljesen, évente mintegy 7 ezrelékkel nó a légkör széndioxid-mennyisege. A növekvő ipari tevékenységgel tüzelö-anvag felhasználással olyan mennyiségű széndioxid kerül a levegőbe, melyet már a növényzet nem képes átalakítani és a tengerek sem tudják elnvelni. E folyamatot gvorsitja a trópusi erdők irtása is. A széndioxid-koncentráció emelkedése pedig kihat a Föld hóháztarta- sára: elnveli a bolygó által kibocsátott hösugarakat. Emiatt emelkedik fokozatosan bolygonk hőmérséklete. A felmelegedésnek beláthatatlan következmenyei lehetnek. Például hosszabb időszakot tekintve, bekövetkezhet a sarki jégtakaró elolvadása, amely árvízzel fenyeget. Ugyanakkor a sivatagi zónák is ki- terjedtebbekké válnak. Megváltozik a felhókepződes csakúgy, mint a szélrendszer is. E reális veszéllyel számolniuk kell az energetikai szakembereknek, mivel Földünk tüzelőanyag tartalékai inkább szénből, mint olajból állnak. A számítások szerint,ha elégetnék planétánk egész szénkészletét, akkor az a légkör széndioxid-tartalmát a jelenleginek ötszörösere növelne. Uj energiahordozók felkutatása tehat környezetvédelmi szempontból is fontos. Elengedhetetlen feladattá vált az atmoszféra széndioxid tartalmának folytonos figyelése. Ennek érdekében az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) jó néhány esztendővel ezelőtt hozzáfogott a mérőhálózat kiépítéséhez. Jelenleg mintegy tíz megfigyeloállomás működik Földünkön. Ezek főleg az Egyesült Államokban, az Antarktiszon es Gr’ónlandon települtek.. Ebbe a programba az idén már Magvarország is belekapcsolódik. “EGY HERCEGNŐ HALÁLA” Nagy felháborodást keltett Szaud Arábia hivatalos köreiben egy angol T.V.-íilm, amelyet április 9-en mutattak be az angol közönségnek (az USA-ban május 12-én kerül bemutatásra). A filmet az angol Associated Television es a Boston-i WGBH, a Public Broadcasting System közös vállalkozásban készítette. A “Death of a Princess” cimu film targya a 23 éves Mishaal hercegnő szerelmi tragédiája. A hercegnő egy megrendezett hazassag elöl Bejrutba szökött, ahol beleszeretett egy diáktársába. Szerelmével egy ütt visszatért Szaud Arabiaba, ahol beismerte, hogy szerelmi viszonvban eltek. A film egyik jelenete mutatja, amint a fiút készülnek lefejezni, mialatt ott hever az agyonlőtt lány holtteste. Ez a jelenet különösen hantja a szaudi köröket. A tiltakozásra az angol Külügyi Hivatal sajnálkozását fejezte ki, de kijelentette, hogy nincs hatalma az ugv- be beavatkozni, meg kevésbe a filmet betiltani. A hercegnő szerepét egy egviptomi színésznő, Suzanne Abou Taleb jatsza, aki megtagadta, hogy nevét levegvéka filmről. Szaudi képviselők 10 millió dollárt kínáltak a film visszavonásáért. A Parlament több tagja azzal vádolta a kormánvt, hogy meghunyászkodott a világ legnagyobb olajtermelője előtt. I),avid Winnick, Labor Partv képviselő mondja: “Megalázó, hogy a Brit Külügyminiszter úgyszólván bocsánatot kér egy reakciós feudális államtól valamiért, amit a T.V.-n mutatnak hazánkban.” A nyolcvanas évek küszöbét átlépve nem ünneples, hanem történelmi számvetés céljából szükséges szembenéznünk egy ténnyel: ebben az évtizedben százesztendős az amerikai magyarság. Talán meglepő, túlságosan merészen általánosító, és a kóztudatban élő emlékekkel szemben túlságosan kései időpontot jelól ez a megállapítás. Hiszen az amerikai magyarság egyik tudós kutatója, Pivanv Jenő szerint már a X. században, az óceánokat járó vikingekkel együtt magyar hajós is partraszallt a kontinensen. Vagy ugyanebben az évtizedben lesz négyszáz esztendeje, hogy a tudós-költő Budai Par- ménius István megérkezett Angliába, és ott Sir Humphrey Gilbert útitervétől lelkesítve költeménybe álmodta az amerikai kontinens népei között élő Aranykort, majd maga is elindult az ígéret földjére. Néhány vers és egy levél maradt utána emlékeztetőnek. Csak nemrég múlt kétszáz esztendeje, hogy a charlestoni ütközetben életét vesztette az amerikai függetlenségi háború magy ar hőse/Kováts Mihály ezredes. Ugyancsak a közelmúltban volt egy és negyed százada, hogy megjelent az első amerikai magyar hírlap, a Magyar Számüzöttek Lapja. Az amerikai polgárháborúból is sorolhatnánk a kitüntetettek, tisztek és tábornokok nevét. Az évszázad múlásával együtt gyarapodott azoknak a magyaroknak a száma, akik megfordultak vagy letelepedtek Amerikában. Az amerikai magyarság a mai létezési formájában azonban csak százesztendős. Nincs-e valami ellentmondás az imént felsorolt tények, és ez utóbbi állítás között? Nincs, mert az ellentmondás csak látszólagos, amely a tények szembesítése során önmagától feloldódik. Melyek ezek a tények? Ilyen, szilárd bizonyítékokkal alátámasztható tény, hogy a 16. szazad (tehát az 1500-as évek) vége óta jártak, sót telepedtek le magyarok kisebb-nagyobb számban Amerika földjén. Az utazok egy része könyvet irt tapasztalatairól, a letelepedők sem szakították meg kapcsolataikat a szülőfölddel, leveleket küldtek itthonmaradt rokonaiknak, barátaiknak — esetleg az újságoknak — amelyekben beszámoltak életükről, érdeklődésre számot tartható vagy egyenesen különös eseményekről. Az utazásoknak, a szórványosan elvándoroltak- kal fennmaradt kapcsolatoknak egvetlen következménye volt, mégpedig az, hogy megteremtette, és az évszázadok folyamán formálta, alakította azt az Amerika-képet, amely a hazai közgondolkodásban vált uralkodóvá, de nem járult, illetve csak közvetve járult hozzá az amerikai magyarság kialakulásához és történetéhez. Velük kapcsolatban azt mondhatWAYDITCH OPERÁJA WASHINGTONBAN Gabriel von Wayditch operája, a Jesus Before Herod (egvfelvonásos nagyopera) első alkalommal kerül bemutatásra a Washington, D.C.-i rádión. Május 12-en, este 9 órakor közvetíti aWGMS FM állomás (103.5 hullámhosszon- AM rádión 570-es hullámhosszon). Felhívjuk washingtoni es környéki olvasóink ügyeimet erre a különleges eseményre. juk, hogy voltak amerikai magyarok, de még nem volt amerikai magyarság. Az amerikai magyarság mint összefoglaló meghatározás mennyiségileg és főkent minőségileg többet jelent, mintha egyszerűen amerikai magyarokról beszélnénk. Mennyiségileg ez a fogalom kötve van — természetesen előre meg nem határozható — lelek- számhoz; minőségi tekintetben pedig, és ez a meghatározó, összefügg a településformával, az etnikai (tehát nemzeti anyanvelvi-származásbeli) tudattal és a társadalmi lét, az együttélés piegszervezésenek formáival. A következőidben vizsgáljuk meg ezeket a tényezőket, legelőször a lélekszám és vele szoros összefüggésben a településforma alakulását. Olvasóim megbocsátják, ha ezzel kapcsolatban néhány, az összefüggések jobb szemleltetése céljából nélkülözhetetlen számadatot idézek. ( Az adatok Thirring Gusztávnak a század elején kiadott tanulmányából valók.) Eszerint az Amerikába érkező magyarok lelekszáma a következőképpen alakult: 1861 — 1870 között elvándorolt 488 1871 — 1879 között elvándorolt 6907 1880-ban elvándorolt 8146 magyarországi lakos, azaz ekkor egyetlen esztendőben többen érkeztek Amerikába, mint azt megelőzően 19 év alatt. Három egymást követő évtizedben a három legnagyobbnak számitó amerikai magyar település lé- lekszama pedig a következőképpen alakult: 1870-ben 1880-ban 1890-ben New York 591 4.182 12.885 Chicago 159 300 1.818 Cleveland 97 867 3.210 A száraznak tekintett számadatokból érdekes és fontos következtetest olvashatunk ki. Mindenek e- lött azt, hogy egyetlen év folyamán az amerikai magyarok lélekszáma megkétszereződött, igy az 1880- as év már önmagában is döntö fordulópontot jelent. A másik pedig, hogy a magyar lakosság az ipari városokban koncentralodott, létszáma elsősorban ott növekedett. Hozza tehetném, hogy a későbbiek során jelentősebbé vált néhány magyarlakta településen, mint Bridgeporton vagy South Benden éppen a nyolcvanas évek elejen jelentek meg az első magyarok. A létszám hirtelen növekedésével a településforma is megváltozott: a korábbi, kapcsolatokat nehezítő, szétszórt, egyéni letelepedésforma helyébe az etnikai alapon tömörülő, faluközösségre emlékeztető településforma lépett. OPERA A NEW YORKI PARKOKBAN A Metropolitan Opera bejelentette, hogy a new yorki és Nassau megyei parkokban ismét díjtalan operahangversenveket tart,június 17-töl kezdödöleg. Junius 17-én a Central Parkban Rigoletto kerül bemutatásra és ugyanezt az előadást hallhatja a közönség Nassau-megyei Eisenhower Parkban junius 28-án, a brooklvni Marine Parkban junius 20-án és a bronxi Van Cortland Parkban junius 25-én. KULTURHIREK (j7) •• * . * írja: Kovács József,a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének fömunkatársa APRÓSÁGOK AZ AMERIKAI MAGYARSÁG ÉLETÉBŐL 7
