Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-24 / 17. szám

Thursday, April 24. 1980. AMERIKAI MAGYAR SZO A munkásbiztositás szégyene (folytatás a 4. oldalról) elérte, hogy a szénbányatulajdonosok megszabadul­tak legnagyobb kártérítési költségeiktől . A fekete-tüdő programjának évi 1 milliárd dollár költségét hozza kell adni ahhoz a 2.7 milliárd dollár­hoz, amivel a S.S. munkaképtelenségi programja és a népjóléti segély ehhez hozzájárul. A Veterans Ad­ministration is nagy Összegekkel segíti a munkakép­telen dolgozókat. Összesen 5.5 milliárd dollárt köl­töttek közösségi alapokból 197 8-ban kártérítési di­jakra, amiből nem a dolgozók, hanem a biztositó társaságok es ügyvédek láttak hasznot. Ez a pazarló rendszer teljesen elüt a társadalombiztosítás, munka­nélküliségi biztosítási rendszerétől, ahol minden dollárból 95 centet javadalmazásokra költenek el. Olyan program lenne a megoldás, amelyben az ipar tulajdonosai egy kormány által vezetett kárté­rítési alapba fizetnének be. Sok európai és más ipari országban, ahol ilyen program működik, sokkal több, munkában megsérült dolgozó kap javadalma- zast. Svédországban, munkában szerzett betegségből munkakeptelenne váltak tizenegyszer, a kanadai Ontarioban 4.5-szer többen kapnak kártérítést, mint az Egyesült Államokban. Egy helyesen megszerkesztett és vezetett ilyen celu kormányprogramnak más nagy előnye is lenne: együttműködhetne az OSHA kormányhivatallal. A Workmen’s Compensation jelenleg aláássa az OSHA működését azzal, hogy hozzásegíti a nagy­ipart, hogy leplezhesse a rossz munkahelyi körülmé­nyeket es az ott használt veszedelmes vegyszereket, melyek lassan, fokozatosan beteggé teszik és végül megölik a munkások ezreit. MAGYAROK A A Kanadába szakadt magyarok történetéről, min­dennapi életéről, érzelmi tartásáról, megosztottsá­gáról és kinél titkolt, kinél nyíltan bevallott honvá­gyáról készített Révész György másfél órás doku­mentumfilmet. Történelmünk újabb es újabb kanyarai mindig másokat és mindig más természetű okból késztettek az ország elhagyására, egyebek közt ez is magyaráz­za, hogy a hazájuktól távol élő magyarokra három — szótárilag csaknem egy jelentésű — mégis merőben más képzeleteket keltó kifejezésünk is van: kiván­dorlók, emigránsok, disszidensek. Szemben a koráb­bi évek gyakorlatával, amikor egyoldalúan csak poli­tikai kérdésként kezeltük a tengeren túli magyarok “problémáját” (politikai töltésű, tulnyomoreszt el­lenséges indulatokkal részükről is gyakran találkoz­hattunk), mindkét oldalon megindult az a folyamat, amelynek talán leglényegesebb eleme, hogy kezdünk disztingválni: embereket és jelenségeket külön-kü­lön, egyenként ítélünk meg s az Összekötő érteke­ket keressük, nem azt, ami elválaszt. Révész György filmje,amely Ungvári Tamás filmnovellája és dr. Doi- csák Győző kutatásai nyomán “Íródott”, nyugodt hangvételével, elfogulatlan érdeklődésevei, riport­alanyai iránti megértésével ezt a kibontakozást szol­gálja s egyúttal ezt tarthatjuk legfőbb erdemenek. A megkérdezettek megrendítő szavakkal elbesze­lik sorsukat, elmondják a “honfoglaló” apak, nagy­apák tiszteletre méltó küszködését, hosszasan me­sélik az első magyar családokat letelepítő al-Eszter- házy kilétének, származásának tekervényes (de megr lehetősen érdektelen) históriáját, hallunk nyilatko­zatokat az emigráció szellemi elitjének néhány alak­jától, nótákat dalolnak a tájszólásos göcsórtóssegü- ket mindmáig megőrző “amerikás” öregek, vegig­Két kép a Magyarok a prérin-ből hallgathatjuk egybeterelt idős hölgyek társalgásat, amint szapulják a mai fiatalokat, megszólják az uj erkölcsöket; kifejti megszivlelendóen okos nemzeti­ségi politikáját a kanadai tartományi miniszterelnök. A szélsőség uralkodik ebben a másfél órában — a lát­(folytatás a 7. oldalon) 6 — 'Auíjub e/bc itabwi'nafyci naAiu / v i£e<jéedwebeéé ajándék a vhá<f ! KÜLDJÖN VIRÁGOT SZERETTEINEK MAGYARORSZÁGRA AZ INTERFLORA NEMZETKÖZI VIRÁGSZOLGÁLAT UTJÁN RENDELÉSFELVÉTEL ÉS INFORMÁCIÓADÁS A VILÁG MINDEN PONTJÁN AZ INTERFLORA 1 EMBLÉMÁVAL JELZETT VIRÁGÜZLETEKBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom