Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-24 / 17. szám
Thursday, April 24. 1980. AMERIKAI MAGYAR SZO A munkásbiztositás szégyene (folytatás a 4. oldalról) elérte, hogy a szénbányatulajdonosok megszabadultak legnagyobb kártérítési költségeiktől . A fekete-tüdő programjának évi 1 milliárd dollár költségét hozza kell adni ahhoz a 2.7 milliárd dollárhoz, amivel a S.S. munkaképtelenségi programja és a népjóléti segély ehhez hozzájárul. A Veterans Administration is nagy Összegekkel segíti a munkaképtelen dolgozókat. Összesen 5.5 milliárd dollárt költöttek közösségi alapokból 197 8-ban kártérítési dijakra, amiből nem a dolgozók, hanem a biztositó társaságok es ügyvédek láttak hasznot. Ez a pazarló rendszer teljesen elüt a társadalombiztosítás, munkanélküliségi biztosítási rendszerétől, ahol minden dollárból 95 centet javadalmazásokra költenek el. Olyan program lenne a megoldás, amelyben az ipar tulajdonosai egy kormány által vezetett kártérítési alapba fizetnének be. Sok európai és más ipari országban, ahol ilyen program működik, sokkal több, munkában megsérült dolgozó kap javadalma- zast. Svédországban, munkában szerzett betegségből munkakeptelenne váltak tizenegyszer, a kanadai Ontarioban 4.5-szer többen kapnak kártérítést, mint az Egyesült Államokban. Egy helyesen megszerkesztett és vezetett ilyen celu kormányprogramnak más nagy előnye is lenne: együttműködhetne az OSHA kormányhivatallal. A Workmen’s Compensation jelenleg aláássa az OSHA működését azzal, hogy hozzásegíti a nagyipart, hogy leplezhesse a rossz munkahelyi körülményeket es az ott használt veszedelmes vegyszereket, melyek lassan, fokozatosan beteggé teszik és végül megölik a munkások ezreit. MAGYAROK A A Kanadába szakadt magyarok történetéről, mindennapi életéről, érzelmi tartásáról, megosztottságáról és kinél titkolt, kinél nyíltan bevallott honvágyáról készített Révész György másfél órás dokumentumfilmet. Történelmünk újabb es újabb kanyarai mindig másokat és mindig más természetű okból késztettek az ország elhagyására, egyebek közt ez is magyarázza, hogy a hazájuktól távol élő magyarokra három — szótárilag csaknem egy jelentésű — mégis merőben más képzeleteket keltó kifejezésünk is van: kivándorlók, emigránsok, disszidensek. Szemben a korábbi évek gyakorlatával, amikor egyoldalúan csak politikai kérdésként kezeltük a tengeren túli magyarok “problémáját” (politikai töltésű, tulnyomoreszt ellenséges indulatokkal részükről is gyakran találkozhattunk), mindkét oldalon megindult az a folyamat, amelynek talán leglényegesebb eleme, hogy kezdünk disztingválni: embereket és jelenségeket külön-külön, egyenként ítélünk meg s az Összekötő értekeket keressük, nem azt, ami elválaszt. Révész György filmje,amely Ungvári Tamás filmnovellája és dr. Doi- csák Győző kutatásai nyomán “Íródott”, nyugodt hangvételével, elfogulatlan érdeklődésevei, riportalanyai iránti megértésével ezt a kibontakozást szolgálja s egyúttal ezt tarthatjuk legfőbb erdemenek. A megkérdezettek megrendítő szavakkal elbeszelik sorsukat, elmondják a “honfoglaló” apak, nagyapák tiszteletre méltó küszködését, hosszasan mesélik az első magyar családokat letelepítő al-Eszter- házy kilétének, származásának tekervényes (de megr lehetősen érdektelen) históriáját, hallunk nyilatkozatokat az emigráció szellemi elitjének néhány alakjától, nótákat dalolnak a tájszólásos göcsórtóssegü- ket mindmáig megőrző “amerikás” öregek, vegigKét kép a Magyarok a prérin-ből hallgathatjuk egybeterelt idős hölgyek társalgásat, amint szapulják a mai fiatalokat, megszólják az uj erkölcsöket; kifejti megszivlelendóen okos nemzetiségi politikáját a kanadai tartományi miniszterelnök. A szélsőség uralkodik ebben a másfél órában — a lát(folytatás a 7. oldalon) 6 — 'Auíjub e/bc itabwi'nafyci naAiu / v i£e<jéedwebeéé ajándék a vhá<f ! KÜLDJÖN VIRÁGOT SZERETTEINEK MAGYARORSZÁGRA AZ INTERFLORA NEMZETKÖZI VIRÁGSZOLGÁLAT UTJÁN RENDELÉSFELVÉTEL ÉS INFORMÁCIÓADÁS A VILÁG MINDEN PONTJÁN AZ INTERFLORA 1 EMBLÉMÁVAL JELZETT VIRÁGÜZLETEKBEN
