Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-27 / 13. szám
Thursday, March 27. 1980. 6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Mi történt Illinoisban - és miért Nagy győzelmet aratott Carter elnök az Illinois allami előválasztáson. Eredmény: Carter 758.455 (65 %) Kenfledy 349.395 (30 %) Brown 39.101 ( 3 %) Felmerül a kérdés, mi a magyarázata annak,hogy Carter elnök ilyen váratlan győzelmet aratott, amikor James Reston/a N.Y. Times politikai kommentátora, a lap március 19-i számában “katasztrófa- lis”-nak jellemezte a nemzetgazdaság jelenlegi helyzetét. Nem is beszelve az ország külügyi helyzetéről! * Térjünk vissza Carter elnök márc. 14-i sajtókonferenciájára, amikor az egyik uiságiró kérdésére, hogy i Elnök úr, folytatni fogja azt a politikát, amely jutalmat ad azoknak a városoknak és egyéneknek, amelyek és akik az ön jelölését támogatják, s megbünteti azokat, akik ellenzik a jelölést? — Carter igy válaszolt: “Mi sohasem adtunk kedvezményeket azoknak, akik támogatták ujrajelölese- met.” * Nos, nézzük meg a tényeket. East St. Louis, Dlinois-i város polgármestere, Carl Officer, a mult év október 31-én bejelentette, hogy támogatja Carter ujrajelólését. Ezt követően az elnök személyes megbízottját, Jack Watsont küldte East St. Louis- ba, aki nem ment oda üres kézzel. A Fehér Ház elhatározta, hogy támogatja egy bírósági épület felépítését, 7.8 millió dollár költséggel, amit, eddig három even át megtagadtak. Ezenfelül 100.000 dollár szövetségi segélyt utalnak ki East St. Louis leromlott vidékeinek felépítésére. A Fehér Ház számos megbízottja .látogatott el ülinoisba az előválasztások előtti hetekben. Az egyik Perry megye vezetőinek bejelentette, hogy a szövetségi kormány Energia Hivatala hajlandó engedélyt adni egy tervbevett 500 millió dolláros szén- gazositó üzem felállítására, amelyet egy közszolgálati vállalat óhajt felépíteni. E megbízottak kilátásba helyezték egy gasohol-üzem felállítását es az állam fővárosában, Springfielden hatalmas szálloda felépítésének előmozdítását. Carter elnök nemrégen Philip Klutznickot, Chicago egyik nagy épitövállalkozoját nevezte ki kereskedelemügyi miniszternek. Francis Touchette, East St. Louis demokrata vezetője, miután támogatta Carter elnök ujrajelólését, kinevezést kapott a szövetségi kormánytól a népszámlálással kapcsolatos egyének alkalmazására. Ezzel egyidöben a Fehér Ház Mr. Officer kezébe helyezte 287 szövetségi állás betöltését. A fentiekkel ellentétben, a Fehér Ház megbüntette mindazokat, akik Edward Kennedy szenátort támogatták, kezdve a chicagói polgármesterrel, Jane Byme-nel. Amikor az elnök múlt év október 15-én Chicagóba látogatott, mindent megígért, abban a hiszemben, hogy ezzel a polgármester támogatását elnyerte. Többek között kilátásba helyezte 1.300 városi alkalmazott fizetésének szövetségi alapokból való fedezését. A város vezetőit azzal is kecsegtette, hogy engedélyt kapnak a városi repülőtér (O’Hare) kiterjesztesére. Amikor azonban Byme polgármester bejelentette Kennedy szenátor jelölésének támogatását, mindez megváltozott es minden Ígéretet visszavonták. Megismétlődött ez Morgan megyében is, ahol Leonard Kramp, a megye demokrata vezetője szintén elkövette azt a bűnt, hogy Kennedyt támogatta, ennek következtében a szövetségi hatóság megvonta tóle azt a tisztséget, amely felhatalmazta volna a népszámlálás levezetéséhez szükséges alkalmazottak felvételére. A jelek szerint a támogatóknak nyújtott kedvezmények és az ellenfelektől megvont támogatás nem az egyetlen magyarázata Carter Illinois-i sikerének, de a hathatós tényezőnek számit. * Carter és Reagan Dlinois-i győzelme arra enged következtetni, hogy a novemberi választásokon az amerikai nép választhat Carter és Reagan között, ami egyenlő a katasztrófával. Ilyen körülmények között a gondolkodó választó részére csak egy kiút van: kisebbségi párt jelöltjére adni szavazatát es igy tiltakozni az ország nemzetgazdaságának es külpolitikájának végzetes helyzetbe sodrása ellen. Lusztig Imre Ui koalíció Uj, szeles alapon fekvő országos koalíció (Associ ation of Community Organization for Reform Now) van alakulóban amely felölel szakszervezeti, fogyasztói, liberális és baloldali csoportokat. Ilyen csoportok aktivistái vettek részt a Michigan Egyetemen nemrég tartott konferencián. Három-négy évre lesz szükség a koalíció erőteljes alapjának kiépítéséhez a munkásság soraiban és az átlag polgárság kozott. Nehéz lesz ósszekovácso'lni a szakszervezeti és a liberális csoportokat. A szervezett munkásság jo része átvette az üzleti világ tulajdonságait; ez a jellege az AFL-CIO-nak is Lane Kirkland vezetése alatt. Az ACORN célkitűzései: fokozott védelem a munkahelyen egészségi és biztonsági veszélyek ellen; védelemnyujtás alkalmazottaknak, akik szabálytalanságok miatt feljelentik munkaadójukat; fokozott védelem dolgozóknak fegyelmi eljárás és elbocsátási ügyekben; no-dolgozók védelme nemi zaklatás eseteiben; közületeknek és munkasoknak fokozott törvényszerű védelme üzemek bezárásával, •vagy más helyre költöztetésével szemben; törvénykezés, amely a közönségnek és a kis részvényeseknek beleszólást biztosit nagyvállalatok vezetőségének döntéseibe. Ez utóbbit az április 17-én tartandó, “Big Business Day” című, konferencia rendezői “Corporate Democracy Act”-nak nevezik. Az ACORN mozgalom támogatói közt találjuk Douglas A. Frasert, az autómunkások (AWU) elnökét; William Winpisingert, a gépipari munkások (IÁM) elnökét; Jerry Wurfot, a közalkalmazottak (APSCME) elnökét. KAPHATÓ: , . Janics Kálmán: A HONTALANSÁG EVEI Illyés Gyula előszavával Ára: $ 22.— . PÜSKI - CORVIN Hungarian Books and Records 1590 Second Ave., New York, N.Y. 10028 TEL.: (212) 879-8893 Külpolitika vagy őrültség? Higgadt és józan ertelmu embernek gondolkodóba kell esnie annak a kormánykörök által keltett es szított gyűlölködő propagandahajszának lattan, a- mely az utolso hónapok folyamán elárasztotta az országot. Kezdődött azzal, hogy Iran népe forradalommal elűzte gyűlölt uralkodóját. Válaszul az USA kormánya mozgósította flottáját az Indiai óceánon es a Perzsa öbölben. Ez ugyanaz a kormány, amely 200 évvel ezelőtt forradalommal nyerte el függetlenségét, elűzve gyűlölt uralkodóját. Azután jött a szovjet “combat brigade” esete, amely szétpukkant, mint egy buborék. Majd jött a mostani szenzáció, Afganisztán ügye. A propaganda elfeledtetni kívánja, hogy USA kormánya a második világháború óta számos esetben avatkozott be más országok belü- gyeibe, hogy neki nem tetsző kormányokat eltávo- litson. Ezeknek a “szenzációknak”, de különösen az afganisztáninak, egyik kóvetkezmenye lett, hogy az USA kormánya megszegte a Szovjetunióval kötött, államközi és magán kereskedelmi szerződések sorát. Ennél sokkal súlyosabb és veszedelmesebb következmény a héják és követőik, a Pentagon-tábornokok és a hadüpari érdekeltségek követelése a fegyverkezesi hajsza felfokozására, ezeket a “szenzációkat” használva ürügyül. A Carter kormányzat készseggel teljesiti e követeléseket. Eltekintve attól, hogy a hadüpar csillagászati méretű hasznot nyer ebből, a propaganda célja a lakosság figyelmet elterelni az ország egyre tovább mélyülő gazdasági válságáról, amelyet nem tudnak megoldani sem a kormány-személyek, sem a közgazdász-tudósok. Nem tudjak megoldani, mert éppen a fegyverkezesre költött billiók okozták az inflációt és á válságot, es fogják megakadályozni annak megoldását ezután. A válságnak csak egyetlen lehetséges megoldása van: 180 fokos fordulattal rátérni a békés igyekezet útjára, és visszatérni az enyhülés, a “detente” külpolitikájához. Háború csak óriási emberáldozatot okoz .■ és szörnyű pusztítást, semmi jót, még a győztesnek sem. A héják azzal akarják a közönség beleegyezését megnyerni, hogy azt állitjak, a hadüpar sok munka- alkalmat nyújt. De elhallgatják, hogy a fegyverkezésre költött ugyanannyi pénz, békés termelésre koltve, sokkalta több munkahelyet eredményez. Egy milliárd dollár elköltésével a következő számú munkahely keletkezik: Jobs Corps 145.000, tanítók 76.000, ápolók 85.000, rendőrök 73.000, tűzoltók 70.000, védelem, hadüpar 58.000. Adam Smith, a kapitalizmus korai teoretikusa, 1776-ban megállapította, hogy a katonai költekezés rettenetes teher és pocsékolás. Ha ez igaz volt akkor, úgy ma, a mai fegyverek korában, sokszorosan igaz. Őrültség ma háborúra készülni, még csak tervezni is! Itt találjuk minden mai politikai és gazdasági bajunk okozóját. V. O. JAPÁN SZENET VESZ Japán a becslések szerint idén 53 miüiárd dollárt költ olajimportra, 20 milliárddal többet, mint tavaly A felig állami tulajdonban lévő japán elektromos müvek öt uj széntüzelésű erőmű építését tervezi a mar meglévő négy mellé, s fokozatosan háttérbe szorítja az olajtüzelésű erőműveket. A tervek szerint a szigetország — amelynek szenvásárlásai ma még je- lentektelenek — 1995-ben 81 millió tonnát fog behozni Ausztráliából, Kanadából, az USA-ból és Kínából.
