Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-08-09 / 29. szám

Thursday, Aug. 9. 1979. *c 61 *• ■ ca SZÜLŐFÖLDÜNK Galamb József, a Ford kocsik első konstruktőre A Borsodi Műszaki Hetek 79 rendezvénysoroza­tán megemlékeztek Galamb József mérnökről, a Ford Müvek főkonstruktőréről, aki Detroitban 40 éven at foglalkozott a Ford autőmodellek, trakto­rok es mas gyártmányok tervezésével, műszaki fej­lesztésevei. Nemzetközi szaktekintély volt, neve Magyarországon sem volt ismeretlen, ahhoz azonban, hogy életművét az automobilgyártás kifejlesztéseden közrejátszott magyar tudósok, szakemberek — Cson­ka Janos, Banki Donát es masok — életművéhez fűzhessek, mégjelentos technikatörténeti kutatások- \ ra volt szükség. VONZOTTA AMERIKA Galamb József Ötgyermekes parasztcsaládban szü­letett, 1881-ben, Makon. Az öt testvér közül négy fiú volt: mind tehetséges, de a családfenntartó édes­apa korán meghalt (Galamb József akkor 15 eszten­dős volt), s ezert csak a legidősebb fivér, Sándor tanulhatott: ügyvéd lett. Öccse tanulását már ö tá­mogatta. Galamb József Makón végezte a gimnáziu­mot. Szegeden az ipariskolát, majd Budapesten, a mai “üzemmérnöki” képesítésnek megfelelő okle­velet szerzett. A Ford gyár akkori vezétói, akikhez állásügyben Galamb József bekopogtatott, az amerikai gyakor­lat szerint a jelentkezőtől nem mérnöki oklevelet, hanem tudása bizonyítását kértek. így azután Ga­lamb Józsefnek is próbarajzot kellett készítenie, hogy elbíráljak, beléphet-e a Ford-gyár mérnöki ka- raba. Ez Detroitban történt 1905-ben, egy esztendővel a Saint Louisban megrendezett autó-világkiállitás után, amely azért volt jelentős Galamb József élete­ben, mert mágnesként vonzotta ot Amerikába, ahol az autók tömeggyártásának nagy lehetőséget meg­sejtette. Európában akkor csak az autó bölcsőjét lathatta. Előbb az aradi autógyárban dolgozott, majd végigjárta Drezda, Hamburg, Bréma és Düssel­dorf gépipari üzemeit. Végül Frankfurt am Mainban, az Adler-autógyárban helyezkedett el, hogy aztán induljon az Egyesült Államokba — öt dollárral a zsebeben. Am az élethez — a bátrakat kisérő — szerencse is kell. Nem sokkal belépese után maga Ford meg­látott egy Galamb által készített rajzot es megkér­dezte, kinek a munkája az. Meglehet, hogy Galamb enélkűl a főnöki felismerés — szerencsés rápillantás — híján nem eszik meg egy font sót sem a detroiti Ford-gyarban — ami különben akkor mindössze há­rom autótípus — az N. a K. a B modell — alig 300 munkással és alkalmazottal dolgozó összeszerelő üzem volt. De Fordnak — hogy egy olcso tömeg- kocsit gyártó nagyüzem álmát megvalósítsa — alko­tóké pes,jó gyakorlati érzékű mérnökre volt szüksége. A HIRES T MODELL SZÜLETÉSE Errol az időszakról Galamb József — a hires Ford Múzeumban őrzött hangszalagról — igy beszél: “1907 elején Mr. Ford igy szolt hozzam: — Joe; van egy ötletem. Tervezzünk egy uj kocsit. Vigye a rajztábláját egy k'úlonszobaba, es hozzákezdünk az uj modellhez. Nem kell róla tudnia senkinek. Az első dolog, hogy uj hajtómű kell, mert a mostanival elégedetlen vagyok, nem eleg praktikus. — Akkor persze nem tudtuk, hogy ez a T modell lesz! Vagy fel evet dolgoztam a hajtómű megtervezésén. Utána 15 millió T modellhez való hajtóművet gyártottak változtatás nélkül. Ez bolygónál volt. Elejétől a végéigen terveztem. Több lehetséges változatot dol­goztam ki, es abból választottuk ki a legjobbat... De közben megterveztük a T modell többi részét is, például az alvazat es tartozékait. En voltam a fele­lős mindezért. Mr. Ford nagyon könnyű kocsit akart, amely nem kerül többe 500 dollárnál. Addig a legolcsóbb egy- es kéthengeres (boxer) motoros gépkocsi 850 dollárba került. Mindenki őrültnek tartotta Fordot.” Az eredmeny olyan sok megrendelés volt, hogy csak futoszalagos tö'megtermeléssel tudták kielégí­teni. A T modell világsikerré vált, 15 és fél millió készült el és került forgalomba belőle. De nem ez volt Galamb József egyetlen nagy alkotása, ő kons­truálta a hires Fordson traktort is. Idetartozik, hogy nem csak számításokat végzett és “rajzolt”, hanem az uj konstrukcióról nyomban Ids mintát is készíttetett, hogy elgondolásait gyakor­latilag modellen ellenőrizze,s ezáltal megelőzze azt, hogy a hibák a gyártásnál, vagy az után jelentkezze­nek. Ezzel tulajdonkeppen megalapozta az úgyneve­zett fejlesztési kutatások módszerét. Galamb József életműve több mint technika­történeti példa: bizonyos fokig mai normája is egy eredményes gépszerkesztő magatartásának. Az sem mellekes persze, amit a Ford Muzeum igazgatója Galamb József hangszalagról lemásolt visszaemléke­zéseihez csatolt levelében ir: hogy Magyarország ; büszke lehet Galamb József magyar származására. i i ■■■ ■■ - .....— — MUZEUM LESZ Pakson,a nemregiben megüresedett régebbi vasutallomasbol; a Közlekedési Muzeum szabadtéri múzeummá alakítja at. Eredeti állapotban mutatják majd be a régi vasúti épületeket, a fúto- háztól, a biztonsági berendezésektől kezdve a for­galmi irodán át a mozdonyokig es vasúti kocsiig. i SUBtl. ! i OVERSEAS ! j CORP. i i IKKA ORSZÁGOS j j FŐÜGYNÖKSÉG \ i 1210 EAST Wh STREET, NEW YORK. N. Y*3*0*«1 I '.. — TELEFON: (212) 535-6490 — | MŰSZAKI CIKKEK ■ ■ ÉPÍTŐANYAG I jm* topható az (KKÁMÁL | I GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES | .... '„ KÜLDEMÉNYEK , |; I BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT i; I FORDULJON IRODÁNKHOZ : utazási ÍROM r j I mW? uníth ac rémben etc ! Köm víárpaloía épül Szegeden Szeged város rendezési, fejlesztési terveben evek óta szerepel modem uj könyvtárépület. A Csongrad megyei könyvtári hálózat központja, a Somogyi- könyvtár ugyanis már régen kinőtte jelenlegi kere­teit. Mindmáig a Móra Ferenc Múzeummal közös épületben, a közművelődési palotában működik, s mindenkeppen időszerű uj, önálló könyvtárpalota epitese. A varos szabadtéri játékairól országszerte ismert téren, a Dóm téren, az Oskola utca vonalában épül mintegy tízezer négyzetméteren a könyvtár, amely befogadja majd a Csongrad megyei levéltárat is. Az építkezés első szakaszában épülnek a könyvtári helyiségek mintegy félmillió kötet befogadására. Érdekesség, hogy Somogyi Károly esztergomi kano­nok — akiről a könyvtárat hálából elneveztek — ép­pen jövőre száz esztendeje ajánlotta föl az árviz*suj- totta városnak 30 ezer kötetes könyvtárát, mely a mai intézmény alapjául szolgait. Az épületben zenei és nyelvstúdiókat is berendez­nek, másoló berendezések segítik a kutatók munká­ját. Az olvasótermek mellett klubhelyiségek állának a látogatók rendelkezésére. Az építkezés befejezését 1983-ra ígértek. % Újra látható a Munkácsy gyűjtemény Ismét látogatókat vár a Nemzeti Galéria Munká­csy—gyűjteménye. A több, mint ötven festményből álló kollekció — a XIX. század magyar festészeté­nek másik kiemelkedő alakja, Paál László műveivel együtt — a Nemzeti Galéria várbeli “honfoglalása” óta pihent a raktárban. E nemzeti ereklyeként számon tartott, felbecsül­hetetlen értékű gyűjteményre mar eddig is óriási összegeket költött az állam. Egyes darabjait külföldi magángyűjteményekből vásárolta meg. Egyebek ko­zott igy került a Nemzeti Galéria birtokába Munka- csynak az 1860-as évek végén készült remekmüve/ az “ Asitó inas,” s ugyancsak külföldről érkezett haza a mester “Siralomház” című világhírű festménye is. Nemzeti művészetünk e páratlan darabjai a galéria uj otthonában eddig állaguk megóvása érdekeben nem kerülhettek a nyilvánosság elé. Munkácsy és egyes kortársai ugyanis olyan speciális festékanya­gokat használtak alkotásaikhoz, amelyek természe­tes körülmények között elszinezódnek. A múlt hónapokban azonban elkészültek a specia­lis, üvegezett klimaszekrenyek, s igy biztosítható a festmények számára szükséges állandó paratarta­lom és hőmérséklet. TERJESSZE X APUNKAT?

Next

/
Oldalképek
Tartalom