Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-08-09 / 29. szám
Thursday, Aug. 9. 1979. 8 —_ TRAVEL BUREAU !1WS SECOND AVE., NEW YORK, N. Y. 1002» - TEL.: (212) 249-9342 és 249-9363 CHARTER UTAZÁS BIZALOM KÉRDÉSE ÉS A HUNGÁRIA UTAZÁSI SZAKIRODA KOMBINÁCIÓJA GARANCIA ARRA. HOGY VALÓSÁG LESZ A NYÁRRA TERVEZETT VAKÁCIÓJA 1979—PUBLIC HUNGÁRIA CHARTEREK MENETRENDJE: PAN AM-EL ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜL BUDAPESTRE. Indulás New Yorkból Tartózkodási idő Vissza Budapestről Ára \v Minden utasunk szabadon választhat* meg Indulási és visszatérési idejét. Augusztus 01 Augusztus 22 $ 439.00 Augusztus 07 Augusztus 15 $ 439.00 Augusztus 14 Augusztus 22 $ 439.00 Augusztus 21 Augusztus 29 $ 439.00 Augusztus 28 Szept. 05js $ 439.00 S z e p t . 0 4 Szept. 12 $439.00 ROKONOK KIHOZATALA PAN AM-cí átszállás nélkül New Yorkba „ Budapestről Tartózkodási Idd Vissza New Yorkból Ára Minden atasank szabadon választhatja Indulási és visszatérési Idejét. ' Augusztus 01 Augusztus 06 Augusztus 15 Augusztus 22 Augusztus 29 .Szept. 05 Augusztus 07 Augusztus 14 Augusztus 21 Augusztus 28 Szept. 04 Szept. 15 $439.00 $ 439.00 $439.00 »439.00 $439.00 $439.00 Egyszeri (ont way) ágaink ára mindkét Irányban csak $ 249.00 ■ PLUSZ ADÓ S 5.00. Jctentkezfekor raetrétienként S 150.00 előleg sxtlksígcs 1 SIESSEN, NEHOGY LEKÉSSEN 1979 LEGJÖBB ÉS LEGOLCSÓBB UTAZÁSÁRÓL! EGYÉNI UTAZÁSOK BEL- ÉS KÜLFÖLDRE EGÉSZ ÉVEN ÁT. VÍZUMOK BESZERZÉSE’ O HOTEL FOGLALÁS •• AUTÓBÉRLÉS ikka tűzex COMTURIST GH-3 (Originally in humania) Now Available Locally Center For Holistic Information, inc. No. Miami Bch., FI. 3316 (305) 940-6334 ANTI AGING NUTRIENT GH-3 (Originally in Romania) NOW AVAILABLE LOCALLY FREE BROCHURE Center for Holistic Information,Inc. P.O.Box 600129 /MS/ No.Miami Beach, Ha. 33160 PHYSICIANS INQUIRIES INVITED —AMERIKAI MAGYAR SZŐ■FEKETE GYULA: fl FALU SZÉPE r REGÉNY i 31. rész. Margit nem szabadulhatott az újfajta, kiismerhetetlen, szorongó érzésektől. Barmit csinált, es bármire gondolt, ott sajogtak valahol a szive mélyen, hogy azután egy kiszámithatatlan pillanatban rátörjenek, olyan erővel, mint a villamutes. A torka ösz- szeszorult ilyenkor, a vére szédítő zúgással lüktetett, s ugyanúgy kiszaladt minden tagjából az erő, mint a váratlan találkozáskor. Bosszús volt magára az esztelen képzelgések miatt, nem akart másra gondolni, csak arra, ami tisztesseges, ami vőlegényét, a csendőrt illeti, vagy a stafirunggal kapcsolatos gondjait. De mire észbekapott, megint arra a másikra gondolt, akihez pedig úgysem lehet semmi köze mar. Sokat tűnődött ezekben a napokban; nem azt adta az anyja kezére, amit kért, hanem valami szükségtelent, mindent összecserélt — a cukrot a sóval, a petrót a borecettel —, mindent elfelejtett, mindent kétszer-háromszor el kellett neki mondani, hogy megértse. Ha a névén szólítottak, azt sem mindig fogta fel első hallásra. — Hol jár az eszed, te! — pirongatta sokszor az anyja, de nem haragudott. El-elmosolyodott inkább, megértő asszonyi tűnődéssel. — Hiába, kisjányom, igy szokott ez lenni. így van az ember ilyenkor. Meg azon a héten megvették a gyúrót. Kövesdre adták a kiutalást, Szépé soronkivúl elintézte. Az anyja is velük ment, azzal, hogy a stafi- runghoz vesz néhány szükséges darabot, meg a bu- torárakban is tájékozódik. De Margit tudta, hogy ez csak ürügy; félti ot magara hagyni a csendőrrel. Itt is, mig járták az üzleteket, s töltötték az időt (mig a gyűrűbe a ne\üket belevésik), azon kapta mágat, hogy a forgalmas utcán a katonaruhákat figyeli, pedig tudta, hogy Ferus Miskolcon van, s teljes lehetetlenseg, hogy a kovesdi főutcán találkozze'k vele. Sokszor eltöprengett: “Megétettek engemet. Valamivel megétettek, már az biztos.” Az anyja régebben küldött at vele egy-egy tányér kostolót Afráéknak — túrósbélest, pampuszkát, vagy disznótoros holmit, mikor mi volt soron —, s olyankor az öreg Afrané mindig megkínálta valamivel; nyáron mézizű ringlóval, vagy veres szilvával szedte meg a tányért, télen leginkább birsalmát a- dott. Meg viszonozta is a kostolót az öreg Afráné, ha ok sütöttek. De ez csak régebben volt igy; karácsony óta mindkét részről elmaradtak a küldözgetések. * .. “Ha csak nem Pusztabiróek által étettek meg” — jutott az eszebe. Mert a húsvéti locsolkodás után Pusztabiro Erzsi hozott át egy tányér süteményt a maradékból. (Még bajban is voltak a viszonzással. Lajcsi úgy megvámolta náluk a maradék csókot és dióskiflit, hogy az anyjuknak mindent össze kellett kaparni, ne engedjek el Erzsit szégyenszemre az {Trés tányérral.) De az is régebben történt: husvétkor, jő három hónappal ezelőtt. • Margit hallott mar olyat — az anyja s a nagyanyja tudott ilyen esetekről hogy a legényt,vagy a lányt megetetik ( hogy s mint, megvan annak a módja),^ ha meg akarják nyerni. Hitte is, nem is,ezekelőtt affele babonasagnak tartotta, amiben azért lehet valami igaz. De most mar kételkedni sem tudott, any- nyira megriadt magamagától, ettől az uj, érthetetlen és megmagyarázhatatlan lelkiállapottól. Azsurozta az ágyneműt, segített a konyhán, vagy zöldbabot szedett a kertben — egyszerre megállt a keze, elgondolkozott, és nem törődött semmi massal. Egy alkalommal a tarhonyát égette le igy; tűnődve állt a tűzhely fölött, tartogatta a fakanalat a kasz- rolyban, ahogy a keze megakadt a kavargatássál, s leegett a tarhonya. “Vagy már Isten tudja, mikor megétettek engem — gondolta egy ízben, mig a malacokat őrizte a lapockával. — Csak most jött jci rajta. Az lehetséges... De csakugyan; éreztem en ezt már tavaly őszön, meg azóta is elfogott néha. De idáig még sohse voltam.” Mindig készült ra, hogy megkérdezi az anyját; mit lehet az ellen tenni a lánynak, ha megetetik. De attól tartott, gyanút fog az anyja, s inkább nem kérdezte meg. Szegyeibe, rejtette a baját, mint vala- lami sorvasztó betegséget. Ezen a héten befejezték a hordást az apjáék, a gépelés azonban bizonytalan volt egyelőre. Evek óta a Koca-Tóth kisebbik cséplője járta végig Babonát, sorra, ahogy a porták következtek. Mostani helyzetükben nem hívhattak meg a Koca-Tóth gépjét, a mase viszont nem jönne fel idáig azért a száz ke- resztnyi gazért, ami náluk várja az eltakarítást. A huzatas, a beállás egy nagyobb géppel a szűk udvarra, a sok rostacsere több ráfizetés időben és üzemanyagban, mint amennyi haszon a géprész; különösen mióta rátette a kezét az állam a géprészre, és csak a maximált árat fizeti érte a tulajdonosnak. Volt volna még egy lehetőség; amikor a Véneid Gabor cséplője kifogyott a felvégen a munkából, es az also-nyomási tanyákra indult, ott huzatott el a közük előtt. De a Véneki Gábor gépjét szintúgy nem hívhatták be, annyira megharagudott rájuk, amikor Tóth Karcsi az o lánya után Margittal kezdett járni. Az egész falu túlesett már a cséplés nagy gondján, ők még akkor is kerülgették az udvaron az asztagot. Végtére — augusztus derekán — egy kövesdi ember segítette ki őket. A szomszéd faluból hazafelé huzatott, s — Köteles a részén felül Ígért neki fél mázsa búzát — beállt az udvarukba. Szerencséjük'volt még azzal is, hogy késő este állt be hozzájuk a gép, s a haj - nali kezdesre összeszedhettek annyi segítséget a belső-falusi- rokonságból, amennyi feltétlenül kellett. Nem szívesen szorultak volna a szomszédokra, mert az idén Jz egyik szomszéd sem — még Pusztabiro sem — hívta át Őket gépelni. A lakodalmi készülődést nagyon hátráltatta a gépelés elodázása. Pedig az egyes lagzi nehéz próbának ígérkezett; sokkal nehezebbnek — ezJ: valójában csak most kezdték számba venni —, mint az a másik, amelyet az alvég legnagyobb gazdájával közősben rendeztek volna. Akkor jobban megoszlik a két ház közt a teher; a közös meghívottak serege legfeljebb az ebedet pusztítja náluk, az mind elkíséri a menyasszonyt, s vacsorára a lányosháznál csak a legszűkebb szomszédság,rokonság marad. Ráadásul igy az intelligenciát is nekik kell ellátni — jegyzőt, segédjegyzőt, papot, káplánt, tanítót — meg azt a rengeteg csendőrt felesegestül. Amellett az ilyen előkelő népséget nem csaphatják ki a kocsiszínbe, de meg a hátsó szobába sem;ez mind a diszasztalnál szeret ülni, ott is — ahogy a rang kívánja — minél közelebb a fiatal párhoz. _ , r Folyta
