Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-12-20 / 48. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 20. 1979. KÜLPOLITIKAI SZEMLE Kambodzsai helyzet “Költő hazudj, de rajt ne kapjanak” Arany János: Vojtina Ars Poétikája. A PORTUGÁL FORDULAT N.Y. Times nagytekintélyű politikai kommentá­tora, James Reston, a lap december 12-i számá­ban, a CIA-ra hivatkozva, azt állítja, hogy “a Szov­jetunió nemcsak nem siet a kambodzsai nép segít­ségére, de aktivan akadályozza a más országokból erkezo eleiem elosztását.” “Mendacem oportet esse memorem” hangzik a régi közmondás! “A hazugnak jó emlekezötehetse- gének kell lennie.” Reston urnák jó lett volna em­lékeznie Henry R. Labouisse, az Egyesült Nemze­tek kambodzsai segélyakciója vezetője nemrég tett nyilatkozatára, amely igy hangzott: “Nincs tudomásom arról, hogy a Szovjetunió megakadályozta volna az élelem elosztását.* “Azt azonban tudom, hogy most érkezett meg egy szovjet hajó, amely 300 teherautót hozott, ami­re nagy szükség van, mert az élelem felhalmozódik a kikötőben és nincs jármű, amelyen az ország belső részébe lehetne szállítani.” “Tudomásom szerint a megérkezett eleimet senki sem téríti el a katonaság részére. Mindent az ehezo lakosságnak juttatnak. ” Ennyit Reston ur és a N.Y.Times szerkesztőségi véleményeinek szavahihetőségéről! • Sir Humphrey, a Hágai Nemzetközi Fóbiróság elnöke. A 15 tagú bíróság egyhangúlag úgy döntött, hogy Iramnak szabadon kell bocsátania a foglyul ej­tett amerikai kóvetségi személyzetet. WASHINGTON, D.C. Margaret Thatcher, Anglia miniszterelnöke mondotta: csak abban az esetben tudjuk támogatni az Irán elleni kereskedelmi zárla­tot, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa azt előzőleg jóváhagyja. ^ Szabadlábon Rev.Chavis WASHINGTON, D.C. Az 1972-ben koholt vádak alapjan bebörtönzött Ben Chavis fekete lelkészt Hunt, No.Carolina-i kormányzó szabadlábra helyezte. Chavist világszerte USA első számú politikai fog­lyának tekintettek. • CHICAGO, 111. A földalatti vasút 3000 mozdonyve­zetője es 8000 autóbuszvezető magasabb bért kö­vetelve sztrájkba lépett. Jane M. Byme, polgármester a szövetségi Kerületi Bírósághoz folyamodott tilto- parancsért. • LOS ANGELES. Cal. Tizenégy hónapi sztrájk után, a United Farm Workers Union kivívta az első egyez­ményt az Imperial Valley-i salátaültetvényesektöl. A szerződés előírja, hogy az egyezmény harma­dik éveben a munkások órabére 5.71-re emelkedjen. MOSZKVA. Pisarevisky, a Novosti szovjet hírszol­gálat munkatársa, amerikai forrásokra hivatkozva, rámutat arra, hogy tudósok és orvosszakertök vizs galata szerint egy évi munkanélküliség után az átla­gos munkás elete ót esztendővel rövidül meg. Uj parlamentet választottak Portugáliában. A jobboldali pártok szövetsége győzött: fenyeget a veszély, hogy eltemetik a fiatal portugál forradal­mat, amelynek győzelme oly nagy lelkesedést kel­tett benn az országban és — 40 évi diktatúra után — világszerte. Előbbi cikkeimben a diktatúrák soroza­tos bukásáról Írtam; vajon a portugál fordulat, az ellenforradalom várható győzelme visszájára fordit- ja-e a sorozatot, a baloldal déleuropai három győ­zelme után? Keressünk ra feleletet, a portugál bukás előzményeit kutatva. Minden forradalom más-mas körülmények közt folyik le, de a modem korban a legtöbbet hasonló veszélyek fenyegetik. Egy intézmenyesitett, begya­korolt, megszokott rendszert, amely — sok esetben — legfőbb ellenfeleit tönkretette, kiirtotta, nehez mással helyettesíteni. A diktatúra propagandája be­ette magát az elmékbe, az uj vezetők tapasztalatla­nok, a régi szakemberek nagyrésze ellenséges, vagy külföldre megy. Az államkassza — ha nincsenek benne olajmilliárdok, mint Iránban — üres, sok he­lyütt a belső harcok nagy pusztulást okoztak (mint Nikaraguában). A munka rabszolga-fegyelmét szaba­dosság valtja fel, a termetes csökken, a munkanél­küliség nő. A mozgo tőket külföldre menekítik, a külföldiek beruházásai megszűnnek, a nemzetközi pénzügyi alapok nem kölcsönöznek, a turisták fel­nek odautazni. így — bar az elnyomás megszűnik, legalább is csökken — a kezdeti reményekben csalódott nép küzdő kedve lecsökken, viszont a regi rendszer ked- vezményezettei fokozottan izgatnak, szabotálnak és szervezkednek. Ilyen helyzetben az első éveket átvészelni csak úgy lehet, hogy amig a forradalmi lendület tart, az ellenfel kábult, feloszlatják a régi hatalmi szerve! et, megtisztítják a hadsereget, rendőrséget, belügyet, bírósagot, sajtót, rádiót, nem hallgatva a reakcióra, amely önmagának követeli a szabadságjogokat, ami­ket másoktól megtagadott; ha a külföld haladó kor­mányai úgy támogatják az uj rezsimet, ahogyan a vi­lágreakció segítette a diktatúrát es fókép ha a haladó pártok legalább is a helyzet megszilárdulásáig együtt dolgoznak,ellentéteik megoldását későbbre hagyjak. Lehet, hogy Allende kormánya Chilében min- denkep elbukott vola a Kissinger—CIA—ITT hár­mas machinációi miatt, de bukását még biztosabbá tette, hogy rosszul alkalmazott optimista idealizmu­sában szabad kezet adott leggonoszabb ellenfelei­nek, réméivé azt, ami sohasem volt, legkevésbé Dél- amerikában, hogy a humanizmus, a szociális igazság eszméi megtérítik azokat, akik az előjogokat élvez­ték. A hadsereg, a rendőrség, a sajtó megmaradt a nép ellenségeinek kezében, a Mercurio - a Cl A sugal­latara — szabadon uszította a polgárságot s a kül­földet az uj rendszer ellen, szervezhették a truck- sztrajkot és az uriasszonvok fazékdoboló felvonulá­sát — bekövetkezett, aminek jönnie kellett. A portugál szocialista es kommunista partok ve­zetői tudták mindezt. Eleinte közösen védték a forradalom vívmányait a hadsereg uj, progresszív vezetőivel, védtek az uj kisbirtokosokat es szövet­kezeteket az “absentee owner”, latifundisták me­rényletei ellen, a disszidált gyárosok államosított vállalatait a szabotázs s a külföld bojkottjával szemben. De csakhamar — mint már annyiszor — kitűnt, hogy a szocialista vezetők — nem bírnak ellenállni a másik oldal belföldi és külföldi nyomá­sának és tamadásanak. Rögtön látni lehetett ezt, amikor a nyugati sajtó és rádió dicsérni kezdte Soarest, a szocialista veze­tőt, aki leghevesebb támadásait nem a nyilt vagy burkolt fasiszták, hanem a vele őszintén együtt­működni kívánó kommunisták ellen intézte, holott ezekkel együtt kezdetben parlamenti többséget sze­rezhetett volna. Ugyanez a sajtó persze a leghango­sabban Cunhal kommunista vezetőt szidta. Sajnos, amilyen kezdetleges a világ szocialista pártjainak kooperációja pozitív, haladó célok érde­kében, olyan egységesek voltak ez esetben Soares megdolgozásánál, antikommunista irányban. Két legjelentősebb egyéniségük, a német Brandt s a svéd Palme siettek Lissabonba, hogy Soarest elrettent­sék a kommunista szövetségtől: nyilt ajtót talaltak. Soares nem fogadta el Cunhal kinyújtott kezét, ha­nem egy magat “szociáldemokrata” névvel álcázó re­akciós parttal szövetkezve alakított kormányt es bar akkor a legerősebb párt volt, minden fontos kérdés­ben engednie kellett a koalíció érdekében. Az ön­tudatos párttagok elhagyták pártját, mig a reakciós elemek uj hajnalt reméltek és a jobboldalhoz csat­lakoztak. A választáson a szocialisták 34 mandátu­mot vesztettek, 75 maradt, a “demokrata” (reak­ciós) pártszövetség 125 mandátumot kapott. A kommunista mandátumok száma 40-ről 47-re nőtt. SZÖUL, Kiélesedik a harc az egymás ellen küzdő katonai vezetők között. Azok, akik elkövettek a Park elnök elleni merényletet, elleneznek minden olyan lépest,amely enyhitene ajelenlegi statáriumot. Az USA nagy aggodalommal szemléli a dél-koreai esemenyeket. Attól tart, hogy a hadvezetoség közti viszály lazítja a hadsereg szerepét es alkalmat ad a lakosság valóban haladó elemeinek fölénybe juta- tasara. ^ EGY TRILLIÓ HADIKIADÁSOKRA WASHINGTON, D.C. A szovjet katonai fölény, va­lamint az iráni válság hangoztatásával Carter elnök bejelentette a fegyverkorlátozasi költségnek átlag 20 százalékkal való felemelését. Ez annyit jelent, hogy az elkövetkező öt ev alatt ezer billió ( egy tril­lió) dollárt fog a kormány költeni a hadikiadásokra. 43 szakszervezeti, békemozgalmi és vallási vezető azonnali tiltakozó nyilatkozatot adott ki e hallatlan lépéssel kapcsolatban. A tiltakozók között volt Winpisinger, a gépesz-szakszervezet, Collins, az olaj­ipari szakszervezet vezetője, Rev. Coffin, békemoz­galmi aktivista és Jane Paterson, a United Presbite- rian Church képviselője és sokan mások. SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT 2 __

Next

/
Oldalképek
Tartalom