Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-12-20 / 48. szám

Thursday, Dec. 20. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZO Ámos nyugodtan rájuk nézett és ezt mondta: “Én is isten vagyok. És az én nyajamnak én vagyok a megváltója.” Haragos morajlás kelt a pásztorok között. I- lyen istenkáromlást! Amikor csönd lett, Amos a nyájára mutatott. “Nézzétek okét. Meg vannak rettenve! Meg­ijesztettek őket az egijelek. Az Isten el van fog­lalva Betlehemben. Nincs ideje e kis nyajjal fog­lalkozni. Az en juhaim ezek. Itt maradok velük.” Az emberek meghökkentek. Látták maguk is, ' .hogy a-nyaj válóban megvan rettenve. Nem szól­tak többet, elindultak, otthagyták Amost a nyá­jával. A magukét is rábízták. De némelyikük meg távozóban is gúnyolódott: “Nahát, mi megyünk csodát nézni, te meg nézni fogod a juhaidat.” Amos nem törődött gúnyolódásukkal. Egy pásztorral kevesebb az Ur trónjánál Betlehem­ben nem igen számit — gondolta magában. — Megszűnt a juhok remegése. És amint a nap felkelt a dombok felett, ahol azelőtt a csillag tán­colt , elkezdtek legelészni. Ezeknek a juhoknak, gondolta Amos, vakító volt az angyalok ragyo­gása. Jobb nekik egy olyan egyszerű pásztor em - bér, mint amilyen én vagyok. Nemsokára visszaérkeztek a pásztorok Betle­hemből. Nagy lelkendezve mondtak el Amosnak, mit látták a jászolban. Hogy mily bölcs emberek­kel találkoztak ott,hogy mily rengeteg ajándeTcot láttak ott: aranyat, mirhát, tömjént. Miután mindezt elbeszélték, megkérdezték Amostol: “Hat te kománk, mifele csodákat lattal juha- id között itt kint a mezon?” “Az en száz juhomból százegy lett az éjszaka folyamán” — válaszolt nyugodtan Amos. És magasra emelte előttük a báranykat, amely az ej folyamán született. “Hat aztan ennek bejelentesere is hallatszott valami nagy hang a mennyekből?” — kérdezte alig palástolt gúnnyal a legöregebb pásztor. “Igen — válaszolt Amos — egy halk es szelíd hang suttogását ereztem a szivemben!” Es ragyogott az arca/olyan ragyogással, amely meg a csodák ezen éjszakáján is csodának tűnt fel a pásztorok előtt. TERJESSZE LAPUNKAT /4 ká&frto-t (folytatás az 1. oldalról) jek. Hát nem megyek.” — Ismételte Amos. Odajött egy tagbaszakadt pásztor: “Nahát. Mire vársz? Arra vársz, hogy rád rogy- gyan az ég? Hogy megnyíljon a föld alattad? Az Isten szavánál is hangosabb üzenetre vársz?” “Nem kell nekem hangos üzenet — válaszolt Amos. — Elég lesz egy suttogó szó a szivemben.” Az emberek nevetni kezdtek. “Osztán mit suttogjanak neked a szivedbe? Milyen külön üzenetet küldjön az Ur száz juh pásztorának?” TÖBB MILLIÓ AMERIKAI FIGYELTE AZ ALBOK JÁNOS ÉLETÉRŐL SZÓLÓ TV PROGRAMOT! Az amerikai televízió és az amerikai magyarság történetében egyaránt kimagasló es egyedülálló ese­ménynek számit a televíziós program, “ALBOK JANOS, A SZABÓ”, amelyet december 12-én este 10 órakor közvetített országos hálózaton a new yorki WNET TV állomás (Channel 13). Albók János, lapunk e régi,hü barátjának, támo­gatójának élete, almai, reménysége, de mindenek- fölött az ó nagyszerű fényképei tárultak milliók szemei elé ezen az utolérhetetlen művészi érzékkel összeállított egy órás TV-filmen. Két kiváló svéd filmrendezőt, Tomas Dillent es Anders Ribbsjoet illeti érte az érdem. A filmben Albók János a szív legmelyebb mélysé­geiből, onnan, ahol “a szívnek és léleknek, az izek­nek es velőknek megoszlása” van (Zsid. 4: 12) szól hozzánk “HALK ÉS SZELÍD HANGGAL.” Mintha nem is Albók János szólna. Mintha millió es millió bevándorolt, akiknek Albókhoz hasonlóak voltak az álmai, a reménységei, a fajdalmai, szól­tak volna hozzánk Albók János szavaval. Elmondja Albók, hogy kezdetben meg is valósul­tak az almai. Jolmenö szabóüzlete volt. De jött a depresszió, elvesztette mindenét. És jött a döbbene­tes ráeszmélés, hogy itt, ebben a mérhetetlenül gaz­dag országban, a lehetőségek hazájában is milliók­nak kellett éhezni es nyomorogni, mint másutt a világon. Es a nyomort, amelyet maga körül látott, megannyi mestermunek számító fényképben örökí­tette meg. De megörökítette ugyanilyen művészet­tel az amerikai nép, közte az amerikai magyarság életének számtalan érdekes, gyakran megható moz­zanatát is. A film drámai csúcspontja az, amidőn Albók, aki Roosevelt elnökben az amerikai álom újra való­ra váltóját tisztelte,,döbbenve veszi észre, hogy Roose­velt öröksége a hidegháború következtében veszen­dőbe ment. Ez a hatalmas ország, amely hivatva lett volna nemcsak a technika, az ipar, a kereskedelem terén, hanem a haladás, a testvériség, a nepek közti barátság és a béke ügye ápolásában is az elsők kö­zött lenni, letért a helyes útról és ma ezernyi jelét mutatja a militarizmus- nak, amely pedig már oly sok tragédiát okozott az emberiségnek. Albók is­mételten hangoztatta en­nek bizonyítékaként az amerikai hadibázisok sza­zait szerte a világon. Ez késztette öt arra, hogy Roosevelt halála után fokozatosan visszavonuljon a társadalmi problémák fenykepekkel való kommentálásától. De reményét Amerika és a világ jobb jövőjében nem adta fel. E reménynek, a haladás és a béke ügyé­nek méltó képviselőjét magyar téren szeretett lapjá­ban, a Magyar Szóban látja. így válik e gyönyörű dokumentumfilmnek mintegy betetőzésévé lapunk 75.evi jubileumi ünnepélye, amely színes vetítésben került bemutatásra. Hallhatjuk a film e szakaszában Lusztig Imre ünnepi beszedőnek egyes részleteit, láthatjuk az ünneplő közönséget, majd a teljes TV- emyöt betöltő nagyságban felragyog előttünk és sok millió amerikai néző előtt lapunk jubileumi számának első oldala! Amerika bevándorolt lakossága történetében alig­ha fordult meg elő, hogy egy idegennyelvü lapot, ez esetben egy magyar ujságot,ilyen feledhetetlen keretben es méltatásban tártak volna az amerikai közönség elé. A legnagyobb, legművészibb dokumentumfilmek egyikével ajándékozta meg Amerikát es az egesz vi­lág népét Albók János és a két svéd TV-filmrendező. A filmet a new yorki 13-as állomás országos háló­zaton közvetítette, úgyhogy becslésünk szerint leg­alább öt millióan, de lehet, hogy annal is többen látták. Hálásak vagyunk ezert a svéd rendezőségnek, a WNET TV-hálózatának, de mindenekfólött a mi szeretett Albok testvérünknek. Kívánunk neki es szeretett feleségének sok-sok boldog esztendőt. Re­méljük, hogy még hosszú éveken át foga szolgálni a haladás, a kultúra és a beke ügyét. ORSZÁGOS TELEVIZIÓHÁLÓZATON AZ ALBÓK FILM _ 3 PAVING GANG JULIIN ALDUN

Next

/
Oldalképek
Tartalom