Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-12-06 / 46. szám

MEGOSTROMOLTÁK AZ ACÉLTRÖSZT SZÉKHÁZÁT 3.olda, DONTO NAPOK I Sorsdöntő napok előtt áll az Egyesült Álla­mok es az egesz világ népe. A washingtoni szenátusban e napokban tár­gyaljak a SALT II Egyezményt. A katonai­ipari komplexum érdekeit szolgáló politikusok egyre hevesebben támadják és akarják lesza­vaztatni azt. Ha ez megtörténik, súlyosan le- romlana a nemzetközi helyzet, felujulhat a hidegháború, meggyorsulna a fegyverkezés, tovább romlana a dolgozók helyzete. Brüsszelben dec. 10-én ül össze a NATO ka­tonai szövetség vezetősége, hogy döntsön a Pershing-2 rakéták elhelyezéséről. Ez is újabb merénylet lenne a béke ügye ellen. Dec. 8-án nagy tüntetés lesz Washingtonban a béke védelméért. Aki teheti, vegyen részt személyesen. Aki még nem irt szenátorának, sürgetve a ij SALT-II elfogadását, tegye meg haladék nél- 1 kúl. Mindnyájunk sorsa forog kockán. KÜLPOLITIKAI HELYZET A PORTUGÁLIAI VÁLASZTÁSOK LISSZABON, A parlamenti választásokból a Demok­rata Egységbe tömörült konzervatív partok kerül­tek ki győztesen. A megszámlált szavazatok 44.6 százalékát nyer­tek el a Demokrata Egység jelöltjei. A Kommunista Párt jelöltjei a szavazatok 19 százalékát nyerték el, mig az 1976-os választások­nál csupán 14 százalékát. Ezzel szemben a Szocialista Part a jelenlegi vá­lasztásoknál a szavazatok 27.4 százalékát nyerte, mig 1976-ban 34.8 százalékát. A Demokrata Egységből kerül ki a képviselők 50 százaléka, de a baloldali jelöltekre többen szavaz­tak, mint a reakciósokra. Az uj helyzet lehetővé teszi a baloldali politikai pártok egységét, ami uj politikai helyzetet hozhat létre Portugáliában. USAELLENES TÜNTETÉS TRIPOLI, LIBIA. Khomeini-párti jelszavakat han­goztatva, 2000 főnyi tömeg megrohanta USA itteni követségét és feldúlta annak két alsó emeletet. Kül­ügyminisztériumunk élesen tiltakozott. Kadafi líbi­ai elnök előzőleg csatlakozott azokhoz, akik köve­telik az amerikai túszok szabadonbocsátásat Tehe­ránban. £ SZAKÍTANAK DÉL-AFRIKÁVAL SAN SALVADOR.A nemrég uralomra került libe­rális kormány megszakította a diplomáciai kapcsola­tot Dél-Afrikával annak fajgyűlölő politikája miatt. A kormány ígéri, hogy mindent elkövet az elrabolt dél- afrikai nagykövet szabadsága visszanyerése ér­dekében. SAN JUAN, Portoriko. Egy csoport portorikoi na­cionalista lesből megtámadott egy autóbuszt, ame­lyen amerikai katonai személyzet utazott. A táma­dás, melynek két halottja es 10 sebesúltje volt, állí­tólag megtorlás egy portorikoi nacionalista gyanús körülmények között bekövetkezett haláláért egy floridai börtönben. Em. as 2nd Class Matter Dec. 31.1952 under the Act of March 2.1879. at the'P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXIII. No. 46. Thursday, Dec. 6. 1979. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254—0397 Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa decem­ber 1-i rendkívüli ülésén Donald McHenry, USA födelegátusa megfontolt és mérsékelt beszédben követelte a teheráni amerikai követség foglyul ejtett személyzetének szabadonbocsátasat. Bár nem köve­telte az ENSZ-töl Irán elitélését, figyelmeztetett, hogy “Amerika forrong az elfojtott haragtól.” Ez érthető is. Az amerikai követség megszállása és személyzetének foglyul ejtése súlyos megsértése a nemzetközi jogrendnek általában és az idevonat­kozó 1961-i bécsi egyezménynek különlegesen. Egyetlen állam sem nézheti jó szemmel 52 polgára foglyul ejtését, életük kockára tételét, emberi mél­tóságuk megsértését. De ha Amerika népének oka van emiatt az 52 ember foglyul ejtése miatt forrongani, van indoka Iran nepenek is haragtól forrongani. Az ő esetükben nem 52 ember foglyul ejtéséről volt és van szó. Irán­ban a CIA által orvul hatalomra juttatott sah tit­kosrendőrsége es katonasága nem 52 iránit ejtett foglyul, hanem 52.000-nél is sokkal többet. Es nem­csak foglyul ejtették őket, nemcsak kínozták, éget­ték, forrázták, lángokban pörkölték őket, hanem ezerszámra mészároltatták a sah parancsara, aki ural­ma — es az USA olajtröszt profitja — biztosítására az utóbbi 20 ev alatt több mint tiz billió dollárnyi amerikai fegyverrel látta el a hatalma védelmét szol­gáló katonaságot, rendőrséget. Donald McHenry, az Egyesült Államok ENSZ fődelegátusa. Ne felejtsük el ezt sem: Irán lakossága hetszerte kisebb az USA-énál. Ha Amerikának lett volna olyan zsarnoka, mint a sah, az, ha ugyanolyan kíméletle­nül nyomta el a népet, mint a sah az iránit, akkor ebben az országban 700.000 amerikai lemészárlása lett volna a következmény. Leírhatatlan vérfürdő keserítette el a teheráni fiatalság egy részét, annyira, hogy Khomeini izgató, fanatizáló szavaira megrohanta az amerikai követsé­get es elfoglalta azt. Ilyen körülmények között nagyarányú felelőtlenseg volt az itteni illetékes kö­röknek engedni a sah-val szoros pénzügyi kapcsolat­ban lévő David Rockefeller és Kissinger nyomásának és “emberiességre” hivatkozva ideengedni öt. Egy emberöltővel ezelőtt, amikor a Hitler elöl menekülő zsidók ezrei, vagy napjainkban a chilei fasiszták elöl menekülök kértek bebocsátást az USA-ba, nem volt hivatkozás az emberiességre és a menekülteket nem engedtek be. Örvendetes, hogy ha némi késés­sel is, de az “emberiesség” elve ma már érvényesül, különösen, ha a : szóban forgo es megmentésre váró személynek jo néhány billió dollárja van bankok­ban USA-ban és szerte a világon. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag a nem­zetközi jogrend megsértésének minősítette az ame­rikai követség megszállását. A mi lapunk már két hét­tel e döntés előtt annak minősítette! Amennyire örvendetes jelenségnek tekintjük azt, hogy Irán legújabban hajlandónak mutatkozik dele­gátust küldeni az Egyesült Nemzetekbe, éppen any- nyira aggasztónak tartjuk, hogy kormányunk ez­úttal egy katonai bázisra szállitatta a sah-t. Az iráni válságot a sah okt. 22-i idebocsátása váltotta ki. Mindenki azt remélte, hogy ha egyszer képes lesz a new yorki korházat elhagyni, elküldik ót barátjához, Sadathoz Egyiptomba, vagy Dél-Afrikába, amely­nek közgazdaságát, amig ö volt hatalmon, ellátta olajjal. Nem akaijuk elhinni, hogy bizonyos elemek meg jobban el akarjak mélyiteni a válságot a sah újra letelepítésével Texasba. Véleménviink szerint a válság megoldásához há­rom dolog szükséges: 1.) a teheráni amerikai követ­ség kiürítése, személyzetének feltétel nélküli szaba- donbocsátása; 2.) a sah minden külföldi vagyonának azonnali lefoglalása és Iránba való visszajuttatása; 3.) a sahuak az ENSZ égisze alatt szervezendő nem- ■" ’öozi törvényszék ele állítása. "FORRONGÓ- FORRONGÓ IRÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom