Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-12-06 / 46. szám
Thursday, Dec. 6. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZO, Jószomszédi viszony BOLIVIA A PUCCSOK ORSZÁGA Indokína három országának helyzetét a Kína részéről való fenyegetettség nagyban befolyásolja. Vietnam és Laosz amúgy is nagy gazdasági gondjait érthetően súlyosbítja, hogy hadseregét az egész határon állandó készenlétben kell tartania és a védelmi költségek emésztenek fel olyan összegeket, amelyeknek a békés építésben lenne ezer helyük. Kambodzsa gazdaságát pedig a Pol Pot-idöszakban any- nyira tönkretették, hogy az uj kormány erőfeszítései ellenére is még csak a közlekedés és postahálózatot, valamint a közigazgatást sikerült valamennyire helyreállitani. A rizsföldek bevetésében még csupán kezdeti eredményeket értek el. Az élelmiszer- hiány fenyegető. A pénzrendszer felújításához még nem jutottak el. A Vietnám és Kambodzsa közötti ellenségeskedés azonban megszűnt, hosszú idő után ismét jószomszédi a viszony Indokína három országa között es most van remény arra, hogy egymást, segítve könnyebben lehessenek urra nehézségeiken. Együttműködésük viszont fokozza Kínának azt a nyugtalafiságát, hogy hegemonisztikus törekvése Indokína és ezen keresztül Délkelet-Azsia felé akadályokba ütközik. Ezért Peking — mindamellett, hogy fenntartja a katonai fenyegetést, hogy Viét- namnak “újabb megleckéztetést” helyez kilátásba, hogy a vietnámi—kínai tárgyalásokon megakadályozza az előrehaladást — más módszerekkel is próbálkozik. Az egyik, s jelenleg a legfontosabb a “menekültügy.” Az amerikai hadsereg Vietnámból való kivonulása után a bukott saigoni rezsim majdnem kétszázezer vezető tisztségviselője hagyta el Dél-Vietnámot és kapott letelepedési engedélyt Amerikában. A Vietnámban maradt hozzátartozók, továbbá a bukott rezsim más haszonélvezői, akik az amerikaiak kivonulásával elvesztették a lábuk alól a talajt, ezek alkotják a kivándorlók egyik csoportját. A politikai okok mellett fontos szerepet játszanak a gazdasági nehézségek. Ezek is sok olyan embert ösztönöztek kivándorlásra, akiknek rokonai élnek külföldön. Bolivia - ez a több, mint egy millió négyzet kilométert kitevő,de alig hat millió lakosú dél-amerikai ország — azzal a kétes értékű politikai sajátossággal dicsekedhetik, hogy világviszonylatban itt volt a legtöbb államcsíny. Több a puccs, mint ahany eve Bolivia fennáll. TENGERI KIJÁRATOT A puccsokon kívül még két tényező érdemli, hogy az ország történelmét nyomon kísérő külföldi a maga emlékezetében tartsa, majd a bolíviai újabb, meg újabb fordulatok idejen fel is idezze: az egyik gazdasági, a másik történelmi. Bolivia szinesércbá- nyászata miatt világgazdasági jelentőségre tett szert. Főként az ón az, ami rendkívüli érték. Mostanában viszont az uránérc is, az olaj is megnövelte Bolivia iránt a monopoltöke érdeklődését. Ami a történelmi tényezőt illeti, annak szinten vannak gazdasági vonatkozásai: a száz éve kirobbant bolíviai—chilei háborúban Bolivia elvesztette csendes-óceáni partvidékét, a tengeri kijárat hiánya kétségtelenül nyomasztja az ország gazdasági életet. 1979júliusában sok bonyodalom után választások voltak, de az elnöki széket nem lehetett a szavazatok alakulása szerint betölteni, mivel sem a baloldal jelöltje, Hernan Siles Zuazo, sem a centrumpolitikusnak minősíthető Victor Paz Estenssoro nem kapta meg a szükséges szavazatmennyiséget. A parlament sem tudott kettejük között dönteni, végül a szenátus elnökét,Guevarat ültették az államfői székbe ideiglenes mandátummal, az 1980. májusi újabb választásig. Bolivia rossz gazdasági helyzetére tekintettel a bányászok szakszervezetenek hires vezetője, Juan Lechin Oquendo azt javasolta, hogy a tervezett takarékossági intézkedések során a katonai költség- vetést is csökkentsek. A hadsereg vezetői dühödt nyilatkozatokban válaszoltak. Azzal vádolták Lechint, hogy “káoszt akar teremteni az országban”, meg akarja könnyíteni “a külföldi hatalmak és a nemzetközi szélsőséges szervezetek szolgálatában álló hatalomátvételt.” Ilyen előzmények után következett el november elseje: a hadsereg lázadó alakulatai Natusch ezredes vezetése alatt elfoglalták az elnöki palotát, a belügyminisztériumot és a főváros fontosabb pontjait. A Natusch-államcsiny ellen országszerte tüntetésekre került sor, a bolíviai munkásság nem adta meg egykönnyen magát. A nép végtelen többségének igénye az, NATUSCH EZREDES hogy végre demokratikus fejlődés induljon meg az országban. Natusch kénytelen volt lemondani, helyét, első ízben Bolivia történetében, egy nö, a liberális Gueiler asszony foglalta el, aki kijelentette: “A katonai puccsok korszaka lezárult Bolíviában, nincs több megtorlás és bosszú. A kormány feladatait nem lathatja el egyetlen személy vagy egyetlen párt. "Az ország egész népének kell munkálkodnia a haladás és a demokrácia megszilárdítása érdekében” — hangsűlyozta. Küldjünk karácsonyi ajándékot IKKA-val Közelednek az ünnepek és itt az ideje, hogy Magyarországon élő szeretteinkre és barátainkra gondoljunk. Ezt a legjobban úgy tehetjük meg, ha küldünk nekik ajándékcsomagot, vagy ajándékutalványt karácsonyra. . A Sobel Overseas Corp. 210 E 86 St. New York, N.Y. 10028, telefon (212) 535-6490, az IKKA fő- ugynoksége az Egyesült Államokban, tudatja a közönséggel, hogy minden rendelés, amit 1979 december 8-ig Budapestre juttatnak, karácsonyra kézbesítve lesz bárhol Magyarországon. Tehát most kell cselekedni! Nagy a választék élelem-es ajándékcsomagokban, jutányos árakon. Ajándékutalványok bármilyen összegben küldhetők és ezeket is átválthatják csomagokra. Lépjen összekóttetesbe a Sobel céggel, vagy a helyi megbízott Ikka ügynökükéi. Ne felejtse el: 1979 december 8. a határidő a karácsonyi küldeményekre. Megrendeléseket elfogadnak bármikor e dátum előtt, vagy után. hawaii Az 1778. esztendő vegén, amikor a “Resolution” es a “Discovery” hajok a pálmaligetekkel es a homokos tengerparttal övezett türkizkék lagúnához közeledtek, James Cook parancsot adott a lehor- gonyzásra. Cook O-Waihival (a mai Hawaii) a sziget- csoport legnagyobb szigetét fedezte fel. Cook a szigetcsoportot Lord Sandwichról, a pártfogójáról nevezte el. A szigetlakok akkori számát 300—400 ezer polinéziaira becsülték, akiknek a bórszinük világosbarna, és a hajszinük sötétbarna volt. A Sandwich-szigetek őslakosságát az európaiak által behurcolt betegségek száz esztendő alatt mintegy 50 ezerre csökkentettek. Ma már csak mintegy 10 ezer “igazi” polinéziai el a szigetcsoporton, amelyet 1898-ban Hawaii néven az Egyesült Államok kebelezett be, es 1959-ben az Egyesült Államok 50. államává vált. Ha az őslakosság utódaihoz a keverék fajokat is hozzászámítjuk, ez a csoport a lakosságnak legfeljebb egyötödét, mintegy 150 ezer embert tesz ki. Ez a csoport az amerikaiak 28 százaléka és a japánok 27 százaléka után a harmadik legnagyobb nemzetiségnek számit. A Hawaü-szigeteken a talaj ma is nagyon termékeny. A vulkánikus talajon még a banán, az ananász, a kávé, a rizs, a dohány, es a gyapot is megterem. A szigetcsoportokon virágzik az idegenforgalom, de mégis az Egyesült Államok hadügyminisztériuma a legnagyobb földtulajdonos. A Csendes-óceánon “Ananasz-Pentagon”-nak nevezik az amerikai előretolt támaszpontokat. A szigeteken napirenden van a gyilkosság, a rablás, a verekedés és a kábitoszer- szenvedely. Ma a hawaü kultúra újjáéledéséről beszelnek. Az emberek a regi szokásokra es erkölcsökre emlékeznek, a dalaikat es a táncaikat újjáélesztik, és növekedik azoknak a szama, akik hawaii nyelven beszelnek. z—r ORSZÁG - UILfiG 2
