Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-10-11 / 38. szám

Thursday, Oct. 11.1979. Politikai szemle FAJGYŰLÖLET Rasszizmusnak nevezem, bar a magyar értelmező szótár nem tartalmazza ezt a szót; azt a gondolko­zást és véleményt jelenti,amely káros megkülönböz­tetést gyakorol más nép - csoportokkal szemben. Nem használom azt a szót, hogy “faj”, mert emberi faj csak egyfele van; a bőr szine, a szem és ajak for­mája, avallas nem képez különböző, nem-azonos ér­tékű fajt: ezt az elméletet csak a hitleri náci hitval­lás hirdette, előttük pedig a rabszolgatartó osztály gyakorolta. Ennek enyhébb megnyilvánulása, ami­kor valaki nem fogad lakásában szívesen feketét, vagy zsidót; legvégsőbb pedig a fajgyűlölet, amely lincselesre, vagy Auschwitz-hoz vezet. A Legfelső Bíróság 1954-es történelmi döntésé törvenyellenes- nek bélyegzi az ilyen megkülönböztető cselekedete­ket, és elrendelte az “integráció”-t, a társadalmi egy- be-illesztést. Mivel az ország deli részé volt a rab­szolgatartó terület, es ennek szellemi maradványai egeszen a mai időkig fennmaradtak, a közhit úgy érzi, hogy a feketék elleni rasszizmus a Délén dü­höng még ma is. Újabb felmérések azt mutatják, hogy az integráció több eredménnyel, kevesebb zökkenővel, több elfogadtatassal folyt le a Délén, mint az északi államokban. A rasszista propaganda rávetette magat a “busz-ozas” hamis kérdésére, mintha a buszozás önmagában valami megvetendő dolog lenne," holott a gyermekek iskolába szállítása buszokkal emberöltők óta részé volt az amerikai életnek, még a varosokban, es még ma is. Eszerint tehát a buszozás csak akkor rossz, ha annak a feke­ték integrációja a célja. Itt van a fajgyűlölet! De mindennél sokkal felháboritóbbak a rassziz­mus megnyüvanulasai az utolso hónapok folyamán az északi államokban, és különösen New York váro­sában es környékén. Skokie, Ill.-ban a nácik elobuj- nak odúikból, a délén a Ku-Klux-Klan parádézik. De sokkal fenyegetőbb es veszedelmesebb esetek, amikor Yonkersben felgyújtják egy fekete házaspár hazát, ugyanígy New York elővárosában, Springfields Gardenben. Long Islandon több gyermek rábukkan egy nyoszorgo, jajgató, összevert, vérző 6 eves kis­fiúra. A fekete kisfiút kórházba kellett vinni. Vele levő testvérei nem mernek beszélni a felelemtől. Long Islandon, több helyen keresztet egettek feke­ték haza előtt, svasztikat egettek a pázsitba egy zsidólakta ház előtt.Ez csak néhány eset a sok közül. A rendőrség nem találja meg e bűntények tetteseit. Tizenévesek követtek el? Honnan jöttek ilyen gon­dolatokra, ha nem a szülőktől? Az ilyen rasszizmus, fajgyűlölet, megmergezi az egész társadalmat. A szocialista országokban szigorú börtönbüntetéssel üldözik a rasszizmust, mint tarsadalom-elleni bűn­tettet, mig minalunk, ha elfogják is a tetteseket, körömkoppintás a büntetésük. De mit is lehet vár­ni, amikor a rendőrség, országszerte, át van itatva a rasszista felfogással, kevés kivétellel, csakúgy, mint egesz társadalmunk. Sok felelősség terheli mindezért az ingatlan-érdekeltségeket es ügynököket is. V. 0. TERJED AZ ANALFABETIZMUS Az UNESCO Párizsban közreadott adatai szerint 1980-ig 814 millióra emelkedik a világon az analfa­béták száma, ami 1970-Wt 742 millió volt. HOMOKOT SZÁLLÍTANAK Szaud-Arábia, a petróleumban oly gazdag sivatagi ország öt tonna homokot importál Hollandiából; a “hazai” homok nem alkalmas a víztisztításnál alkal­mazott szurokhoz. AMERIKAI MAGYAR SZÓ_____________________________________ MAGYAR FELTALÁLÓ SORSA .7 Kliegl József bajai lakatoslegeny (vagy másfél évszázada) Becsbe ment festészetet tanulni, majd a vasak művészi megmunkálását, de egyikhez sem lévén türelme, végigbandukolta szerszámaival a régi Felvidéket, különféle lakatosmestereknél segédke­zett. Mindenütt különcködött, mesterénél is “töb­bet tudott” es éhberek mellett is találmányokon, extra zárakon törte fejét. Szülővárosába visszatérve, rövid ideig a lakatos céhnél működött, de bolond­nak tartották, mert ott is titkos zárak és önműködő vonatfékek jártak eszében, sőt azzal szédítette laka- toslegeny-tarsait, hogy olyan zongorát csinál, ame­lyik Önműködően tudja játszani egy hengerről a be­léje táplált dallamot. Ezek aztan jóval később, má­sok ügyességéből lettek meg, s a kapkodó osfeltalá- lonak csak a gúnyolódás jutott. Ámde Budára jóvet egy itteni mester műhelyében mégis “világraszólót” eszkábált össze 1838—39 telén: az önműködő betű­szedő masinát, mely nemcsak a betűket rakja ki a kézirat szerint, de még vissza is vándorolnák betűi eredeti helyükre, miután a kinyomatas megtörtént. Valamelyik mester, aki tudott róla, még latta is a kezdetleges gépet egy óbudai tömegszálláson, a ba­jai legény “sufnijában”. Tálán igy hallotta hírét a betűszedő gepnek az iparosokkal itt-ott vendéglők­ben is szoba ereszkedő’ kőltó’: Vörösmarty Mihály; fölkereste a fiatal lakatoslegenyt az óbudai nyomor­tanyán és a Tudós Társaság figyelmébe ajánlotta. Azonnal bizottságot szerveztek a csodagép megte­kintésére, melyben maga az akadémiai elnök: Tele­ki József is részt vett; többi tagjai Vörósmartyn ki- vűl: Toldv Ferenc, Balogh Pál orvostudos es Schedi­• i ■ * i > • ' us Lajos egyetemi tanar voltak es a kétrészes gép részletes leírását köziek az 1838/39-es Évkönyvben, s épp a nemregiben előkerült Vorosmarty-fogalmaz- vany szerint (megjelent a kritikai kiadás 16. köteté­ben) ...“láthattuk, mily hatást gyakorolhat egykor a népoktatás es eszmek terjesztesere, hogy a legsze­gényebb szüle is képes leszen gyermekeinek könyve­ket vásárolni, Kliegl hazánkfia találmánya majd a tö­kély magasabb fokán a nyomtátás mestersegeben fog oly időszakot alkotni, milyen négyszázad alatt fel nem tűnt. Ha Daguerre a fényképező találmányé­KÉTKULACSOS POLITIKA Szeptember 23-i hiradas tudatja a világgal, hogy a Közép-Afrikai Köztársaság-ban, francia katonai csapatok segítségével, eltávolították a maga-koro- názta I. Bokassa “császárt.” A franciak által uralom­ra helyezett Bokassa császár bűne abban állott, hogy véres zsarnoksága után, a közelmúltban, mint­egy 200 iskolásgyermeket sajátkezű részvételével kivegeztetett. Ez ev során, korábban, Kampucseá- ban, felkelők, vietnami csapatok segitsegevel eltavo- litottak a verengzo zsarnoki Pol Pot-kormanyt. A nyugati sajtó jelentései szerint, a kínai kormány segítségével l975-ben uralomra helyezett Pol Pót kormányzat négy eve alatt kiirtotta a lakosság je­lentős részét, mintegy 3 milliót, a varosok lakossá­gát kiürítette mezei munkára, az országot nyomo­rúságba es ehinsegbe döntötte, száz es százezreket éhhalal fenyeget. Most Kina es az USA kormánya Vietnam kormányát élesen eliteli es súlyos “bünte­tesse!” sújtja ezert. Érdekes, hogy egyetlen elitélő rossz szó nem hangzik el a francia kormány ellen Bokassa elmozdítása miatt! Ha a franciák csinál­ják, az elfogadható, de ha a vietnamiak teszik ugyan­azt, az égbekiáltó vetek. Hat persze, Franciaország a mi barátunk, de Vietnam ellen mi vetkeztünk, tehat gyűlöljük őket! Es Pol Pot támogatója, Kina, most a mi barátunk! ért hatezer frankot nyert évi díjul, Kliegl e haszno­sabbért megérdemli, hogy róla a Haza a nemzet mél­tóságához s a találmány közhasznúságához képest gondoskodjék! ” Hiaba volt az akadémikusok ajanlása, reá szakadt Klieglre is a közöny es értetlenség. Az akadémiai lelkesedésnek nem volt fölfelé, a kormány felé foga­natja, aztan a még friss és roppant károk, az egy éve volt pesti árvíz utáni helyreállítás gondjai elterelték az ország figyelmét a szegény Iakatoslegényroí. Újra feltámadt ifjúkori vándorlási ösztöne és fa­luról falura bandukolt, alkalmi lakatosmunkáért, hol kapualjakban, hol szenakazlakban lakván, végig a Duna menteben, fólfele egesz Pozsonyig. Ott már jobb munkahelyekhez jutván, a céh mestereinek is eljárt a szaja nevezetes vendégükről, segédjükről, s igy jutott fülebe a pozsonyi országgyűlésre jött magyar urak közt olyanoknak is, akik a Tudós Tár­saság évkönyvét, az említett akadémiai javaslatot ismertek, igy a fiatal Pulszky Ferenchez is. Amint megtudta, merre sínylődik ez a ritkatehetsegű felta­lálónk, fölkereste es részére a parlamenti urak közt gyűjtött adományt is elvitte, szívesen biztatva, hogy a betűszedő* gépjét tökéletesítse, mert nemsokára országos gyűjtést is szerveznek, hogy a végleges ki­vitelezésre szükséges 5—600 pengőforintot megkap­hassa. Az országgyűlés lelkes tagjai most mar egy Klieglt méltató könyv kiadását is elhatároztak, s 1842 tava­szán meg is jelent Pulszky előszavával, épp abban a nyomdában, amely 6 év múlva a Talpra magyart nyomtatta ki: a Länderer es Heckenast cégnél. Mint Pulszky irta, a lelkes feltalálót “hideg reszvetlenség kíséri utjain s alamizsnákat dobnak oda neki...” Hiaba volt az összefogás, a lelkes Kliegl-Kónyv, az a roppant távlatokba mutatott találmánya még­sem neki hozott világhírnevet. A feltaláló vandor- utjain valahol elkallódott és másnak a kézén kapta a csodás szedogep es visszaosztó melléklete a mai, világhódító formáját, sikerét. Dr. Gergely Pál Thermal Hotel Margitsziget BUDAPEST 1979 tavaszán nyílt meg a Margitszigeten a 400 ágyas teljesen modern THERMAL SZÁLLÓ, amely nemcsak luxusberendezésével vonzza a látogatókat, hanem a Margitsziget gyönyörű természeti adottságai ideális pihenést es szóra­kozást nyújtanak. A THERMAL SZÁLLÓ-nak minden szobá­jához fürdőszoba és balkon tartozik. Saját uszo­dája, szaunája és tornaterme van. Külön rész­légé modern kivizsgáló és gyógyászati felszere­léssel áll a vendégek rendelkezésére. Szobafoglalás az utazási irodáknál vagy az IBUSZ -nál (Budapest, Felszabadulas-tér 5. H:1364) Felvilágosítás a magyarországi gyógyfürdőkről: !IBUSZ HUNGARIAN TRAVEL BUREAU North American Division 630 Fifth Ave. New York, N.Y. 10020

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom