Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-10-11 / 38. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK meddig Élnek, akik mar meghaltak? közönséges HALANDÓK, AMÍG ARCVONÁSUK FELKÖDLIK VALAKIBEN, NAGY EMBEREK, AMÍG MÜVÜK FENNMARAD, VAGY TETTEIK FÉNYE VILÁGIT. LUXUS MOTORVONATOK TUNÉZIÁNAK Futópályára készítik eló a tunéziai megrendelésre készülő első két luxusvonatot a Ganz-Mavag vasúti járműgyárában. A kővetkező egy-másfél hónapban további négy vonatot indítanak probajaratra. Tunézia a Ganz-Mavag vasúti jármüvei számára uj piac. A közelmúltban a magyar gyár versenytárgyalás alapjan kapott megrendelést 20 keskeny- és normál nyomtávú, haromrészú motorvonat szállítására. Azóta újabb szerződést írtak ala a partnerek, ezúttal tiz 1800 lóerős diesel-hidraulikus mozdony és harminc vasúti személykocsi exportjára. TERJESSZE LAPUNKAT! K i volt II. Rákóczi Ferenc? Erdélyi fejedelmek utóda, várak, kastélyok, szinte egész Felső-Magyarország ura, császár keresztfia (majd börtönének rabja), jezsuiták neveltje, a magyar nép reménysége, az 1703—11. évi szabadságharc vezérlő fejedelme, diadalmas csaták vezére, török számkivetettje? S hol keressük e szelíd, messzetekintő, elmélkedésre hajló inkább államférfi, mint hadvezér emlékét? A felelet: Sárospatakon, a kedves-szelíd zempléni tájakon. Ide kötötte gyermekkora, itt ért vezérlő fejedelemmé, s ide tért meg, amikor országos gondjai engedték. A magyarországi műemlékegyüttesek sorában művészi értékéért, történelmi múltjáért, nem utolsósorban megragadó szépségéért az elsők közé tartozik a külső és belső palotavárból álló, északkelet-magyarországi Sárospatak. . A kastély felé indulva az első kép a várkastély félköríves, zárt erkélyekkel tagolt, ágyúnyílásaival egykori harcos rendeltetéséről árulkodó, száraz árok szegélyezte főhomlokzata. A bejárat boltíve alól kibontakozik egy Bodrog-parti Canaletto ecsetjére méltó veduta: a belső várudvar. Balról a fény-árny játékot csillogtató íves oszlopsor, szemben velünk a XVI. századi Perényi- szárny olasz kőfaragók által reneszánsz domborművekkel, címerekkel díszített három osztású ablaka. A hozzá csatlakozó kecses Lorántffy- loggia I. Rákóczi György (1593—1648) és felesége, a haladó gondolatai és tettei miatt nagyhírű LorántfTy Zsuzsanna XVII. század közepi építkezéseinek emléke. A loggiához csatlakozva magasodik a XV. század végi Vöröstorony faragvány-díszekkel domborodó, változatos formájú ablakokkal, ágyúnyilások- kal áttört vöröslő terméskő fala. Róla a látó szem mint nyitott könyvről olvashatják négy évszázad forgatagos történetét. Nyugaton a LorántfTy- szárny teszi teljessé a zord középkori donjon és a szelíd bájú reneszánsz kastélyrész ellenponthatásként érvényesülő harmóniáját, amit a háttérben kéklő zempléni hegy-dombok és az előttünk folydogáló Bodrog tovább fokoznak. A sárospataki várkastélyt főúri építtetőinek művészi ízlése, pompakeresése vagy hadi célkitűzései formálták egészében egységessé, részleteiben változatossá. * Az épületegyüttesen belül a késő középkor szigorú monumentalitását a folyóra néző donjon, a Vöröstorony képviseli. Nyilazó lőréses, füstölő kamrás, gabonatároló vermes pincerészétől, a torony felső szintjét elfoglaló XVI. századi ágyúteraszig tart a kapaszkodó. A vaskos ^boltívek, reneszánsz ablakkeretek, domborművek közel másfél évszázad katonai gazdaság- és kultúrtörténetét érzékeltetik. Az emeleten az egykori sáfárház a reneszánszbarokk jobbágy-majorsági gazdálkodás központjaként még a családi irattár—jó ideig a Rákóczi- kincsek őrzőhelye volt. Még feljebb, az egykori kápolnában a sárospataki rendházak és templomok barokk kori oltárai, egyházi szobrai ékeskednek. A torony utolsó előtti szintjét a címerdíszes, faragványos lakóterem foglalja el. Itt mondta ki az 1708. évi sárospataki kuruc ország- gyűlés a hadra kelt jobbágyok felszabadítását a földesúri kötöttségek alól. (A kurucok Habs- burg-ellenes felkelők voltak. A Szerk.) Itt áll a fejedelem trónszerű karosszéke is. A várárokkal körülvett belső vár egykor felvonóhidas XVII. századi Lorántfly-szárnya a sárospataki református kollégiumot megalapító Rá- kóczi-feleség, LorántfTy Zsuzsanna nevét viseli. Az északi szárnnyal együtt ennek emelete fogadja be a Rákóczi emlékmúzeumot, a családot felvirágoztató Rákóczi Zsigmondtól (1544—1608) II. Rákóczi Ferencig (1676—1735) ismertetve, szemléltetve a család történetét. Itt láthatunk másolatokban arcképeket II. Rákóczi Ferencről és a családról: anyjáról, a hős lelkű, a fegyveres harcot is vállaló Zrínyi Ilonáról, feleségéről, gyermekeiről. Metszetek, fegyverek, kiáltványok és okiratok másolatai keltik életre a kort.. Thursday, Oct. 11. 1979. Az északi szárny keleti részében a Bodrogra néz a rozetta-díszéről elnevezett Sub rosa-terem. A boltozat mezőnyeit indák, virágok, levelek borítják; a virágkelyhekből emberi fejek és alakok finom mívű szobrai nőnek ki. Madarak, hangszerek, virágos vázák, címerkép-szerű sas és pelikán, allegorikus alakok — az uralkodói erények — teszik mozgalmassá az 1650 körüli, hímzés- szerűen dekoratív mennyezeti festményeket. A feljegyzések szerint ebben a szobában folytak az 1664—71-es, Habsburg-ellenes Wesselényi-féle összeesküvés egyes tanácskozásai. Akkoriban „sub rosa” Magyarországon a titkos megbeszéléseket jelezte. Bútortörténeti anyagon kívül az úgynevezett Erdélyi-teremben a sárospataki népművészet és az egykor virágzó zempléni üvegipar színpompás bemutatkozásában gyönyörködhetünk. A nép- művészeti rész folytatásában, egy pinceág stílusos félhomályában a közeli tokaj-hegyvidéki borászat eszközei érzékeltetik a zempléni tájak e világhíres termékének hagyományait. A várat körülölelő kisváros is nyújt látnivalókat: a főutca kicsinosított biedermeier-klasszicista házait, a barátságos Bodrog-partot. A református kollégium XIX. századi épületét értékes könyvtáráért érdemes meglátogatni; alapját I. Rákóczi György 800 kötetes, a XVII. század első felében tekintélyesnek számító bibliotékája vetette meg. Az udvarban, puritán egyszerűségű régi épületben iskolamúzeum eleveníti fel a nagy múltú kollégium életét, híres tanárait és diákjait. Valaha itt tanított Comenius és itt tanult többek között Csokonai Vitéz Mihály, a felvilágosodás legnagyobb magyar költője, Kossuth Lajos, a magyar nemzeti függetlenség múlt századi élharcosa, Móricz Zsigmond, a XX. századi magyar irodalom markáns képviselője. Nem véletlen, hogy Sárospatakot Bodrog-parti Athénként emlegetik. .. A városkában itt is, ott is feltűnnek a régi várfalak, kapuk. Különösen szembetűnő a várfalhoz támaszkodó, lőrésekkel ellátott, erődítményfalú, egyhajós gótikus vártemplom. (Előtte a helyén állt korábbi gótikus templom cintermének falmaradványait és egy középkori kis rotunda alapfalait látjuk.) A vártemplom falain a sárospataki várkastély korábbi és újabb tulajdonosainak sírkövei sorakoznak, barokk oltárai szerzetesi templomokból valók. S hogy ne sajnáljuk az időt a múltba tekintéstől, egyben a Rákóczi-család és a magyar történelem egy figyelemre méltó fejezetének tanulmányozásától: vendégváró-vendégmarasztaló a jó Ízléssel szállodává, étteremmé átalakított egykori trini- tárius kolostor, a Borostyán szálló. Dr. Bács Gyula 8
