Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-10-11 / 38. szám
Thursday, Oct. 11.1979. 6 AMERIKAI MAGYAR SZO HA A CIPŐ SZORÍT... Miként azt az amerikai fogyasztó közönség energikus szószólója, Ralph Nader is hangoztatta a szeptember 23-i hatalmas new yorki tüntetésen, az amerikai nép többsége határozottan ellenez atomerőmüveket városaflakhelye közelében. Az atomtelepekkel szembeni ellenállás most már nemcsak az átlagemberek óriási táborát öleli fel, de kezdik azt ellenezni a pénzes érdekeltségek is. Utóvégre még a gazdag emberek, tőkepénzesek sem lesznek hajlandók pénzüket olyan vállalkozásokba befektetni, ame- Arisztotelész lyek, mint pld. a “Three Mile Island” erőmű is, defektus következtében kénytelenek bizonytalan időre beszüntetni működésüket. Ez a vonakodás lassanként a finánctőkés csoportokra, bankokra is kezd kiterjedni. Növekedik a nép ellenállasa az atomtelepek selejt jenek (waste) elhelyezésevei szemben is. Egyetlen város, egyetlen község sem kivanja engedélyezni e veszélyes, évezredekig radioaktiv anyagot tartalmazó maradékokat a közelében elásatni. Már csak azért sem, mert a talajba beszivárgó esővíz ezek egy- rkszét termőföldekbe szűrheti at. A “Three Mile Island” baleset bebizonyította, hogy bármennyit erőskodnek is a “szakértők”, ez az energia annyira veszélyes, hogy a nép beleegyezése nélkül sem uj telepek építése, sem a jelenlegiek fenntartása nem engedélyezhető. Arisztotelész, a nagy görög bölcselő, megjegyezte egyszer, hogy afölött, hogy egy cipó megfelelő es használható-e, csak a viselője dönthet es senki más. Az atomenergia “cipő” kérdésében is egyedül a nép illetékes, a nép hivatott, a nép jogos dönteni. Örök Gazdagodó/ Herbert Hoover a második világháború után Európában tiltakozott a vad ellen, hogy az amerikai feketek rossz helyzetben vannak. “Több prémük van a fekete nőknek — mondotta — mint a belgiumiaknak." Nixon elnök olyan jo eletet igert népének, hogy minden szobájukban lesz televizió. Ma már nem hiszik az emberek, hogy az Örök prosperitás korát éljük es hogy ez egyre növekvő fogyasztásból és mind több áru vásárlásából all. Fanyalogva olvassuk, hogy ott a legboldogabbak az emberek, ahol a legtöbb az autó, a mosógép es a családi uszoda. Es folyik a vita, szabad-e tovább növelni a termelést, vagy eppen a mainál kevesebbet kell-e produkálni. Tudjuk, hogy a világgazdaság zsákutcába került. A nepszam-robbanas, ugyanekkor a termeszét hozzáférhető energiájának, és anyagainak fokozódó ki- aknazasa s a közegészség mind nagyobb veszélyez- tetese mutatja, hogy ez az ut mar nem sokáig járható. De amikor most feleledt (a 30-as evek válságában hangoztatott) túltermelés kisértete, vagyis, hogy többet termel a világ, mint amit el lehet fogyasztani, azaz haszonnal el lehet adni, az emberiség fele a biológiai létminimumot sem keresi meg es a gazdag országokban is nyomor van. Ha a termelt javakat es az elvégzett hasznos szolgálatokat (egészségügy, oktatás stb.) egyenletesebben elosztanák, kitűnnek, hogy végösszegben a világ túl keveset termel. Keptelenseg tehat a “zero növekedést”, vagy eppen a termeles csökkenteset követelni. Meg kevésbé lehet komolyan venni a kis csoportokat, amelyek megriadva a technikai civilizáció zajától, tülekedésétől, a régmúlt kisipari, kisgazdasági termelésbe menekülnek, távol a varosoktól. Ezt csak kevés fiatalabb — lehetőleg jómódú — ember teheti kis ideig, a tömegeknek ez lehetetlen, sőt nem is kell. Nem lehet elmenekülni a technika, a tudomány, a munka fejlesztése elöl. Az bizonyos, bárhogy, bármennyit, fejlődik a tudomány, a technika, a termelés, a bibliai „szaporodjatok, sokasodjatok” parancsa képtelenség lett. A Föld javainak, erőinek kihasználása, a természet pusztítása, mérgezése e században nagyobb volt, mint az előző millió ev alatt es nevetségesnek hang- I zik a futurológusok - mint a Hudson Intézet Her- 1 mann Kahn-ja jóslata, hogy nemsokára ötször annyi I ember lesz a Földön, mint ma, végtelen jólétben. A t technika tovább fog fejlődni (ha nem lesz nukleáris £ háború), de mindmáig a példátlan haladás az emberise seg problémáit nem oldotta meg, meg kevésbé oldhatja meg további gyors szaporodás mellett. Hol a megoldás? Termelni kell, többet termelni. De mit? Megbukott Johnson elnök gazdasági tanacsadójanak elve, hogy minden termelés — hasznos vagy felesleges — jó, mert beleszámít a nemzeti jövedelembe. Elévült J.M. Keynes programja, hogy ha munkanélküliség AMERIKAI , MAGYAR SZO ÜSPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. u 2nd Clot Matter, Dec. 31.1952 under thrAct of March 21,1879, at the P.0, of New York. N.Y Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollár; félévre 8.'— dollár , Minden más külföldi országba egy évre 18 dollar • ‘. félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York,NY 10003 van, bármilyen haszontalan munkát is — pld. árkok asasat es betemetését — végeztetni kell az emberekkel. Hogyan kapna ebből a 800 millió éhező kenyeret? Hogyan fizetne ebből egy fejlett ország a szükséges behozatalt? Hiszen a gazdag USA-ban is tízmilliók nem tudjak elemi szükségleteiket fedezni. “EGY ERKÖLCSÖSEBB RENDSZERBEN../ Valóban^ munkát kell adni, többet termelni. De a “szabad világ” mai rendszerében, a mai belső és nemzetközi jövedelemelosztás mellett, a fogyasztásnak a reklám, a propaganda és a monopóliumok hatalma irányitasa mellett, nagymértekben nem azt termelik, nem olyan gazdasági szolgalatokat vegeznek az emberek, mint amelyek szükségesek,' a természet erőit es anyagait s az emberi munkát nagyrészt felesleges, sót karos célokra fordítják. A világ évi katonai-haditermelési kiadása ma évi 400 billió (milliard) dollár, ehhez adandók a “rendfenntartásra” fordított tízbilliók, amiknek csak kis töredékére volna szükség egy erkölcsösebb társadalmi rendszerben. Senki sem tagadja a magánautó-közlekedés tul- buijánzasát, csődjét, de az évi 30 milliós, 450 billió dollárba kerülő autógyártás még növekszik s az üzemben levó‘ 300 millió gépkocsi (joreszükre persze szükség van) ugyanennyi billió költséget idényéi. Adjuk ehhez hozzá az autóutak építésének es fenntartásának költségeit, az autózás évi tóbbmillio sebesültjének gyógyítását. Mindez együtt több, mint a világ szegényebb fe Jenek összes jövedelme, keresete. Hogy a luxus — a gazdagok luxusa — mit rabol el a dolgozo százmillióktól, ezt itt nem tudom ki- szamitani. De naponta olvashatjuk, hogy Latin-Amerikában, az olaj országokban és másutt is a vezető retegek maguknak kaparintják meg országaik nemzeti jövedelmének nagyobb részét és az USA-ban is mindenki tudhatja, hogy százbilliókat fordítanak nem a dolgozó nagy többség szerény szórakozására, kedvtelesére, élvezetére, hanem a pazarlásnak, a dőzsölésnek, a gazdagság fitogtatásának céljára. Ha mindeme fenti es más, itt már fel nem sorolható kiadást, illetve az ehhez felhasznált munkát, energiát, anyagot es tőkét legalább is lényegesen csökkenteni lehetne, ebből a megtakarításból fedezhetnek a Föld legtöbb lakosának indokolt es jogos szükséglétéit, s jó táplálkozást, egészséges lakást, egeszségápolást, oktatást és kulturigényeit. A sokat hirdetett takarékosság, az “austerity” nem jelentheti, hogy leszállítsák a túlnyomó, dolgozo többség életszínvonalát. Nem, a többségnek meg kell es lehet gazdagodnia, ha a haszontalan, felesleges es karos kiadásokat meg lehetne szüntetni. De hiszen a Magyar Szó olvasói tudjak, hogy ennek társadalmi es politikai előfeltételei vannak. Nehez ma ezekert küzdeni, de szükséges, ha az emberiség meg nagyobb katasztrófáját ki akaijuk védeni. A PAPA ÜZENETEI (Folyt, az 1 oldalról) “Felszólítok mindenkit, aki szereti a szabadságot és az igazságot: zúzzatok szét a szegénysége az elmaradottság, a reménvtelenség bilincseit, amelyek még mindig oly sokaknak osztályrészé. Zúzzatok szét az előítéletet, amely hatalmas elóhaladás ellenére még mindig fennáll. Törjetek szét aketse«!,< esés folyamatát, amelyben az ehezök, a hajlekl nők, a munkanélküliek találják magukat és v ’ ■/<! vessetek véget a háború embertelen folyamatának, amely végeredményben az ember alapvető jogainak sarbatiprásaból fakad.” Beszéd Battery Park ban, N.Y.“Nem élvezhetjük gazdagságunkat, szabadságunkat ölhetett kezekkel, miközben a XX. század La/.ai jai állnak küszöbünkön. A N.Y. Yankee Stadium-i beszédből. • “Bárcsak sikerülne az Egyesült Államoknak meg , őzni más nemzeteket a leszerelés szüksegességc- i **’t... Ily elkötelezettség elfogadása nélkül hogyan v Ina bármely nemzet hatásosan szolgálni az igazi békét óhaitó emberiseget!” A Fehér Haz-i beszédből TERJESSZE LAPUNKAT!
