Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-10-11 / 38. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 11.1979. MmisimiLiM TERJESSZE LAPUNKAT ! BÉCSBEN IS... Fegyveres bankrablást követtek el Becs XX. kerületében: két, revolverrel felfegyverzett no es egy rövid csövú puskát szorongató férfi behatolt az egyik bankfiokba, s a kasszában lévő pénz átadására szólította fel a pénztárost. A dulakodás közben egyikük fegyverei használta; ennek következtében egy személy megsérült. EXXON HAMIS KÖNYVELÉSE MONTREAL, Kanada. Most kerültek napfényre egy két evvel ezelőtt lefolyt per részletei. Bizonyítást nyert, hogy az EXXON cég következetesen hamis könyvelést vezetett, melynek révén uzsora-arakat számított az olajat vásárló cégeknek. A pert az egyik ilyen cég, egy kanadai városi villany telep, indította az óriási monopólium ellen. rOKOZZÁK A HAJSZÁT Lane Kirkland, az AFL— CIO titkár-pénztarosa, akit minden bizonnyal a szervezet elnöki tisztségébe helyeznek George Meany nyugalomba vonulását követően, beszedet tartott a Vasúti iFekezők konvencióján, melyben többek között ezt mondotta: “Az ország újjáéledt reakciós elemei, akik a saját elképzelésük szerint óhajtják formálni a nemzet gazdasági, politikai és társadalmi felépítését, akik osztályharcot provokálnak a dolgozók ellen,* akik alá akarjak ásni a szak- szervezeteket, kihívást jelentenek részünkre, melyre meg kell adnunk a kellő választ.” Majd igy folytatta: “Mind a magántulajdonban levő vállalatok, mind az állami es városi munkaadók példátlan méretekben fogadnak fel a munkásmozgalom letörésére kitani- tott ügyvédeket“ “Az utolsó két generáció óta nem láttunk ilyen munkásellenes mozgalmat.” “Célkitűzésűk az, hogv a nyílt üzemeket továbbra is mentesítsék a szakszervezetektől és a szervezett üzemekből eltávolítsák a szakszervezeteket. Ha ez sikerülne, az a demokrácia halálát jelentene a munkahelyeken.” A jelenlegi infláció, a munkanélküliség állandó növekedése, a munkások vásárlókepességének állandó es rohamos csökkenése csak súlyosbítja a helyzetet.” “Követelni kell az arak visszaszorítását,korlato zását, a profit megadóztatasat, a munkanélküliek munkába helyezését.” Beszédében hangsúlyozta az országos vasuthalo- zat újjáépítésének szükségességet. A konvención megjelent 350 delegátus nagy ovációval fogadta Kirkland beszédét. KÖLTEKEZÉS Amikor a hadi költségvetés egyre súlyosabb teherként nehezül a dolgozo es szegény amerikai nép vállára, megfosztva őket életbevágó szükségletektől, az ember azt várna, hogy a kormányzat egyik ága, a törvényhozó, kötelességének teljesitese során, amiért őket a választó közönség megválasztotta, szem előtt tartja a nép igazi szükséglétéit. Az ezt elváró ember, sajnos, végzetesen tévéd. Szeptember 19-én a sajtohiradas közölte, hogy a törvényhozás felső haza, a Szenátus, a szövetségi költségvetésben előirányzott hadi költekezést közel 40 milliard dollárral felemelte, Carter elnök kívánsága ellenére. Nem mintha Carter elnök ellensege volna a hadi költekezésnek, de a héjak a sok milliomost tartalmazó Szenátusban még több pénzt akarnak erre’, az évi 130-135 milliárd nekik, a tábornokoknak es a hadigyárosoknak; még nem eleg, ha a nép ehen- vész is. Lelkiismeretük megnyugtatására, es a nép félrevezetésére, előrángatják a régi, agyoncsépelt mumust, a regi hazugságot, a Szovjetunió katonai veszélyének a fenyegetését. “Ne gyászoljatok engem. SZERVEZKEDJETEK." Joe Hill. Tekintsünk vissza az évszazad első évtizedeire. Milyen körülmények között dolgoztak a munkások es a dolgozok gyermekei az ország gyáraiban, üzemeiben, banvaiban? A szervezett munkások szama elenyészőén csekély volt. A szakszervezetek képtelenek voltak befolyásolni a dolgozok bérét és munkaviszonyait. A munkáltátok kenyük-kedvükre határozták el, hány orat dolgozzanak az alkalmazottak naponta. A munkáltátok e “szabadságukat” kihasználták a vegtelenségig. Napirenden volt a tiz-tizenkét-tizen- négy órás munkanap, a hat-het napos munkahét. A munkáltatok minden törvényes és törvenytelen eszközt felhasználtak arra, hogy ezt,a részükre előnyös helyzetet, a munkások korlátlan kizsákmányolását, fenntartsák. Tűzzel, vassal harcoltak a munkások szervezkedésének megakadalyozasaert, lehetetlenné tételéért. Besúgókat fogadtak fel, akik jelentették, kikazok, akik szervező munkát folytatnak az üzemben. Ezeket azonnal, minden magyarázat nélkül elbocsátottak es “fekete listára” helyeztek. A munkáltatók a legnagyobb búnként könyveltek el a szakszervezet létrehozásara való törekvést. Ezt a “bűnt” követte el Joe Hill, aki svéd bevándorló szülök gyermeke volt es aki minden idejét, tehetségét, energiáját Utah állam rézbanyainak dolgozói szakszervezetbe való tömörítésére szentelte. Ezért kellett életével űzetnie. Hamis vadak alapján ,egy fiatalember meggyilkolásával , perbe fogtak. A munkáltatóknak sikerült olyan esküdtszéket választatni, amelynek tagjai elhitték az ügyész hamis vadjat es elfogadtak a felbérelt hamis tanuk vallomását. Joe Hill utDlso szavai, kivégzésé előtt, igyhangzot- tak: New Haven,Conn-ban az Olin Winchester gyár munkásai már 11 hét óta sztrájkban állnak. A cég most sztrájktörőket akart behozatni, de Frank Logue polgármester, dicseretere legyen mondva, megakadályozta őket ebben. Re« dór kocsikkal záratta le a gyár bejáratát. JOE HILL “NE GYÁSZOLJATOK ENGEM, SZERVEZKEDJETEK!” E harci buzdítás késztette Earl Robinsont, ho^y megörökítse ennek a munkasmartirnak az emleket. a “Joe Hill” cimü balladával. Joe Hill utolsó üzenete ma eppen olyan elő" es megoldatlan probléma, mint 1915-ben volt. 1879 október 7-en született es most, száz evvel születése után, hatalmas mozgalom kereteben milliók követelik, hogy Scott Matheson, Utah kormány«- zója, tisztázza Joe Hill nevét, adjon kegyelmet és helyezzük el öt a nemzet legjobbjainak sorába. IMAállllill i POLGÁRMESTER A MUNKÁSOKÉIT
