Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-04 / 1. szám
Thursday, Jan. 4. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZÓ TARSADALOMBIZTOSITAS, AMELY HALALBA KERGET nincs győztes a háborúban (Lapunk, dec. 28.-i szamaban mar röviden beszámoltunk Hartman K. Boone, Miami-i nyugdíjas tragikus haláláról. Alant közöljük a döbbenetes eset részleteit.) Hartman K. Boone, 70 eves Miami-i lakos, halott. Halala előtt, karácsony estéjen, levedben kellemes karácsonyt kívánt nővérének, egyetlen hozzatarto- zojanak, majd ciánnál Öngyilkosságot követett el. Halálakor Mr. Boone 62 fontot nyomott. Ismerősök, szomszédok azt mondják, hogy egyre jobban kínzó reumatikus artritisza es a társadalombiztosítási rendszer késztette az öngyilkosságra. Hivatalos adatok szerint Boone $ 115.80-t kapott havonta társadalombiztosításként. Ezen felül havi 20 dollárt orvosságra (ami arra mutat, hogy Medi- caid-re is jogos volt), valamint élelmiszer jegyet. Ezen felül havi 100 dollar jövedelme volt egy “Trust Fund” révén. Hazbere havi $ 135.- volt. Tehat a havi $ 235.- “jövedelemből” a házbér kifizetése után csupán 100 dollár maradt neki eleiemre, ruházkodásra es mas kiadásokra. A Hialeah Társadalombiztosítási Hivatal állandóan azzal fenyegette, hogy csökkentik járulékát. Folytonosan növekvő fajdalmai, a Társadalombiztosítási Hivatal állandó zaklatása, valamint az a tény, hogy a rendelkezesere álló pénzből képtelen volt a legszükségesebb élelmet beszerezni, s ennek következtében állandóan vesztett súlyából, arra késztette, hogy véget vessen szomorúsággal, megoldhatatlan problémákkal teli életének. Mr. Boone egyike annak a sok ezer, tízezer embernek, akik hasonló, vagy még elrettentobb körülmények kozott tengetik életüket. A Miami Herald dec. 24,-i számában olvashatjuk, hogy az egészségügyi minisztérium — Carter elnök unszolására - tervbe vette a következő lé-- peseket: 1. ) Csökkenteni a Medicare-Medicaid kiadásokat két milliard dollárral. 2. ) Eltörölni a nyugdíjas halála eseten a 250 dollar temetkezési költség kifizetését. 3. ) Csökkenteni a nyugdíjban levők gyermekeinek tamogatasat. Ezzel egyidőben Carter elnök javasolja a hadikiadásokra előirányzott összeg felemelését. Milyen emberek agyában születhetnek meg ilyen programok? Minden jöerzésu embernek fel kell emelnie a szavát e tervek ellen, különben azok megvalósulnak es nemzetünk egyre gyorsabb ütemben halad az erkölcsi züllés felé. ...g ...e A BŰNÖZÉS LEALJASITJA A POLITIKÁT A bunhullam nemcsak az átlagos amerikai polgár életét fosztja meg ama tényezőktől, amelyek tartalmat, egyensúlyt adnak az életnek, hanem merhetetlenul lealacsonyítja, sót lealiasitja a politikai életet is. E kijelentést nem mi tesszük, hanem Charles E. Silberman, a Ford Foundation által fenntartott “Jogügyi és Igazsagszolgaltatási Kutatóintézet” fo- munkatarsa. Silberman “Bűnös Erőszak, Bűnös Igazságszolgáltatás” (vegyük fontolóra e cim mély jelentését) c. könyve országos feltűnést keltett és most a leggyorsabban szetkapkodott könyvek listáján (best sellers) szerepel. Mint e lealjasodás egyik legkirívóbb példájára, Silberman a tavalyi new yorki polgármester választásra utal, amelyen a halálos itelet kérdésé volt a fo választási vita targya, holott köztudomású, hogy egy polgármesternek semmi néven nevezendő beleszólása nincs a halálos iteletek kirovásába, vagy foganatosításába. Silberman figyelmezteti Amerika riepet arra, hogy ahol túlteng a bűnös erőszak, a nép, ha sut- badobja a józanságot, tárgyilagosságot, higgadt megfontolást, no meg az emberiességet, olyan eszközökhöz folyamodik, amelyekkatasztrófaba sodorhatják az egesz társadalmat. Olyan állapot következhet be, mint, amikor valaki felgvuitja a hazat, hogy megszabaduljon a patkányoktól! Mindezek ellenére nagyon sok ember meg mindig illúziókban ringatja magát a bűnözés nagyságát, jelleget, elharapodzasat illetően. “Az ilyesmi csak a televízión történhet meg” — kiáltott fel egv egyetemista diáklány, amikor ót es barátnőjét kiraboltak Washingtonban a Fehér Ház közvetlen szomszédságában. Pénzé elvesztésen kívül e lánynak szerencsére nem esett komolyabb bantodasa, habar egy földmunkás, akit ugyanaz az utonallo megtámadott, súlyosan megsebesült, amikor megmondta a rablónak, hogv nincsen pénze. Pedig tényleg nem volt neki. (Folytatjuk) 1978. DBmi H0ZZ11MT1 ízgin izraeli miniszterelnök es Sadat egyiptomi államfő hosszasan tárgyalt a békéről Camp Davidben, Carter elnök közreműködésével. A bekeszerzodes ugyan nem készült el, de mindketten megkaptak a Nobel-bekedijat. A fegyverkezesi verseny megszunteteseert munkálkodó két washingtoni szervezet, a Center for Defense Information és az Institute for Policy Studies vednöklete alatt, november 16.-an egész napos konferencia ült össze Washingtonban. Ezen a szokatlan konferencián tudósok, nyugalmazott tábornokok és politikai aktivisták vettek reszt. Vitájuk tárgya, hogy indulhat meg a nukleáris háború, milyen fegyvereket hasznalnanak és mi lenne az eredmenye. John C. Culver, Iowa-i demokrata szenátor, megnyitó beszedeben többek kozott mondotta: “Korunk legveszedelmesebb illúziója, hogy valamelyik nemz t győzhet egy általános nukleáris háborúban ”. A nukleáris fegyverek félelmetes es szükségtelen felhalmozódásáról beszeltGeorge B. Kistia- kovsky, a Harvard egyetem nyugalmazott profesz- szora es Eisenhower elnök volt tudományos tanácsadója. A vitákban Harrison A. Salisbury, a N.Y. Times volt segédszerkesztője és John T. Hayward, nyugalmazott altengemagy, a U.S. Naval War College volt elnöke is reszt vett. Paul Newman filmszínész aki az ENSZ különleges leszerelési ülésén a U.S. delegátusa volt, megjegyezte, mennyire megdöbbenti az a “hideg logi- - ka”, amivel a nukleáris háborút tárgyaljak. “Miért nem mérgesebbek az emberek, amikor erről beszelnek?” — kérdezte. De a résztvevők altalaban nemcsak a fegyverkezes mérséklését, hanem a nukleáris fegyverkezés nagyméretű leszállítását javasolták. Többen elitélték a kormány uj programját, amely nukleáris krízis esetében az amerikai varosok kiürítését ajánlja. Erre válaszolva Bardyl R. Tirana, a Pentagon polgárvédelmi osztályának vezetője kijelentette, hogy a kormány tanulmányai azt mutatják, úgyszólván lehetetlen a városi lakosságot nukleáris támadásoktól megvédeni. “Csak egyetlen módot találtunk erre, hogy ne legyenek ott”. De beismerte, hogy sokan “őrültnek” tartják a kiürítésnek csak az ■ emliteset is, mert “a lakosság tömegei még a csúcsforgalomban sem tudnak a varosból kijutni”. INGATLAN-ADÓK Három tervezett New York város-központi felhőkarcoló tulajdonosai 30 millió dollárt kitevő ingatlanadó-kedvezményben részesülnek. Ezek a Philip Morris Corp. 42. utcai 26 emeletes epülete, 3 millió dollár adócsökkentés; az American Telephone and Telegraph Co. Madison Avenue-i 60 emeletes epülete, $ 20 millió adócsőkkenes, a Fisher Brothers Madison Avenue-i 43 emeletes iroda epülete, $ 6.6 millió adocsokkentes. Harrison J. ; Goldin, a varos pénzügyi biztosa, biralja a varos Industrial and Commercial Incentive Board-jat, amiért ezeket az engedményeket tette. Goldin által benyújtott jelentes mutatja, hogy az ICIB működésének első 20 honapja alatt 62 millió dollar adó- csökkentést engedélyezett, szüksegtelenul, es nem utasított el egyetlen engedmény iránti kerelmet sem nagyobb epitkezesek részéről. Nem csoda, ha New York varos pénzügyi nehézségekkel küzd. AZ “INGYENES CSEKKSZÁMLÁKÉRÓL Azok a mostanában nagyon hirdetett “ingyenes csekkszámlák” vegeredmenyben nem is annyira olcsók. A Federal Reserve Board megvizsgált 318 bankot, amely “ingyen” csekkszámlát hirdetett és kiderült, hogy a fele azoknak minimális összeget követelt állandó betétre a bankban. Az azokért járó kamat gyakran többet tettek ki, mint a csekkek ára. __ 3
