Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-04 / 1. szám
Thursday, Jan. 4. 1979. 4 AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Published weekly, exiept 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March 21,1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban es Kanadában egy e'vre 15.- dollár félévre 8. — dollár Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár félévre 9.50 dollár TÁRSADALMI FELELŐSSÉG Evek óta folyik a vita, nemzetközi méretekben, filozófusok, közgazdászok, államférfiak között a magántulajdonon alapuló országokban arról, hogy a nagyvallalatoknak van-e “társadalmi felelőssege?” Számtalan cikket es számos könyvet Írtak erről a kérdésről. Itt van most egy eklatáns példa, amely némileg megvilágítja ezt a kérdést. A London Times es a (London] Sunday l imes alkalmazottait sztrájkba kenyszeritette Kenneth R. Thomson ujsagkiraly azon kovetelese, hogy engedélyt kapjon a szakszervezetektől az alkalmazottak egy jelentős szazalekanak elbocsátására, a komputerek bevezetesenekkövetkeztében. Lord Thomson milliókat szerzett, mint a London Times es a Sunday Times tulajdonosa. A két újságnál hosszú eveken at dolgozo újságírók, gépészek, szedők, hivatalnokok es a különböző beosztásokban dolgozo más alkalmazottak tettek ezt lehetőve. Par evvel ezelőtt Lord Thomson az igy szerzett milliók egy részét az Északi-tenger menti olaj fúrásokba fektette be. Bevétele e befektetésekből 1976- ban 53,3 millió dollárrá rugó jövedelmének kétharmadat tette ki es velemenye szerint ez az ősszeg 90 millió dollárrá emelkedik 1978-ban. Ugyancsak Lord Thomson nyilatkozatából tudjuk, hogy az altala felállított International Thomson Ltd. szervezetnek olyan sok készpénzé van, hogy keptelen azt Angliában elhelyezni es megbízottai jelenleg az Egyesült Államokban újságok, könyvkiadók es folyóiratok megvásárlását helyeztek kilátásba. (Követi ezzel ausztráliai társa, a New York Post tulajdonosának nyomdokait, aki főkolompos volt a három new yorki napilapnál dolgozok több, mint három hónapos sztrájkjának provo- kalasaban.) Lord Thomson megengedheti maganak, hogy a London Times-nal dolgozók sztrájkoljanak, akár a vegtelensegig. Az ö jövedelme biztosítva van. Neki nem kell attól tartania, hogy nem lesz miből fizetni a hazbert, nincs gondja arra sem, hogyan szerezze meg sajatmaga es csaladja részére a mindennapi szükségleteket. Felmerül a kérdés: harul-e felelősség Lord Thom- sonra azon alkalmazottak létfenntartásáért, akiknek munkáját a komputerek fogják ezután elvégezni? A magántulajdonon alapuló társadalom nem tett es nem tesz lepeseket e probléma megoldására. Ideiglenesen részletmegoldást létesítettek a nép nyomására, amikor bevezettek a munkanélküli biztosítási rendszert. Ez azonban nem alapvető es nem kielégítő kiút. A technológia állandó es rohamos AMERIKAI MAGYAR SZÓ MIÉRT FONTOS A SALT II. MÉCÉCYÉZÉS * • ti ir i > Az Egyesült Államok kedvezőtlen külföldi kereskedelmi merlege aláassa mindazokat az intézkedéseket, melyeket Carter elnök es a kormány a dollár megmentése érdekében tett. A hatalmas méretű kereskedelmi deficit, ami tavaly 26.5 milliárd dollar volt és az idén még több lesz, a legfőbb oka annak, hogy a külföldön felgyülemlett dollárokat igyekeznek erősebb valutákra átváltani. Az idei októberi deficit, ami az augusztusi es szeptemberi deficitnél is nagyobb volt, a 29. hónapot jelzi, melyben Amerika többet vásárolt külföldről, mint amennyit eladott. A közgazdászok ennek okát sokfeleképpen magyarázzák es a jövőre várható előrejelzéseikben semmi jóval nem kecsegtetnek. Nagv aggodalmat okoz kormánykörökben a novekvo olaj behozatal. Az olajexportáló országok bejelentették: 14 Vt %- - kai emelik araikat. A U.S. gazdasagának ezután több külföldi olajra lesz szükségé, főleg Szaud Arábiából, azon kivul, amit az alaszkai olajkutak termelhetnek. A többi 48 államban az olajtermelés egyre csökken. Novemberben nemcsak az olajimportálas, hanem a külföldről vásárolt gepek, szállítási kellékek, élelmiszer es mas árucikkek idézték elő a kereskedelmi deficit nagv emelkedését. Ezt közvetlenül az amerikai fogyasztok érzik meg. A deficit növeli a belföldi inflációt, amit jelenleg 10 százalékosnak becsülnek. A dollar értékének leromlása miatt többe kerülnek a japan es európai cikkek s a magas külföldi árakra hivatkozva, belföldi gyárosok is emelik áraikat. A Feher Ház külkereskedelmi megbízottja, Alan W. Wolff velemenye szerint az a tény, hogy a U.S. elveszíti ipari versenyképességét, még súlyosabb kereskedelmi probléma, mint az infláció, mert ez azt mutatja, hogy más országok nálunk előbbre vannak a termelékenységben és erőteljesebb vetelytársak lettek. Ezért bizonytalan, hogy a Feher Haznak novemberben bejelentett 30 milliard dolláros programja a dollár megmentésére valóban eredményesnek bizonyulhat. , , A U.S. NEM KEPES A KÜLFÖLDDEL VERSENYEZNI A valóság az, hogy az Egyesült Államok nemcsak emiatt került előnytelen helyzetbe a többi ipari országokká! szemben, hanem azért is, mert az európai ipari országok óriási megrendeléseket kapnak a Szovjetuniótól es más szocialista országoktól nagy ipari komplexumok megépítésére, gepek, más ipari felszerelések es egyéb árucikkek szállítására. Ennek nagy részét az USA kaphatna meg, ha ugyanolyan kedvező feltételeket adna a Szovjetnek, mint más országoknak. A szovjet megrendelések nagy mértékben fellendíthetnék a U.S. gazdasagát es a dolgozók sok ezreinek adnának munkát. Az infláció egyik nagyon fontos okozoja a mértéktelenül megnőtt katonai költekezés, amit Carter elnök még 13 milliard dollárral akar emelni. Ez jövőre 125 milliard dollárt tenne ki. A kőltsegvetes- nek több, mint negyedrészét kitevő hatalmas hadifejlödese, mind a termékek gyártása, mind az adminisztráció terén, lehetove teszi több és több termek létrehozását, mindig kevesebb emberi munkaerővel. Az a társadalmi rendszer, amely képtelen munkába állítani es munkában tartani a dolgozni képeseket és dolgozni akarókat, elkerülhetetlenül megássa a saját árját. kiadások csak félelmetes es egyre fantasztikusabb hadi eszközöket eredményeznek. A jobbik esely az, hogy nem használják fel azokat. Ebben az esetben rövid időn belül elavulnak, időszerűtlenek lesznek, mert meg ezeknél is pusztitobb fegyvereket találnak fel. A hasznavehetetlen,többnyire nukleáris fegyverek elpusztítása vagy elraktározasa azután uiabb problémát okoz. A veszély az, hogy a felhalmozott fegyvereket előbb-utobb habomra használják fel, aminek az egész emberiségre katasztrofális következmenyei lehetnek. A ^ALT*MEGEGYEZES FONTOSSÁGA Ma mar egyre többen latjak a mérhetetlen hadi költekezés káros hatását az ország gazdasagára. Az amerikai nagyipar is mind tisztábban latja, hogy szovjet megrendelésekkel milyen óriási lehetőség nyílna az ipar és a külföldi kereskedelem kiterjesz- tesere. A SALT II. megegyezés nemcsak a hadi versengést fékezne meg, hanem lehetőséget nyitna az ipari, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok kiterjesztésére a Szovjetunióval, ami mindkét ország szamara a békés, hasznos fejlődést nagymértékben elősegítené. Vago Klara NEMÁLLAMPOLGÁROK! Az U.S. Immigration and Naturalization Service kerületi igazgatója jelenti, hogy januar 31.-ig kell a nem-állampolgároknak bejelenteni címűket. Minden postahivatalban kaphatok az 1-53 számú kártyák, melyeket ki kell tölteni és vagy visszavinni a postahivatalba, vagy bélyeggel ellátva, postán visszaküldeni. f~ SOBElT ** : OVERSEAS j CORP. | IKRA ORSZÁGOS • FŐÜGYNÖKSÉG I 210 EAST MHl STREET, NEW YORK. N. Y. 10020 — TELEFON: (212) 535-4490 — • O • ÖRÖKLAKÁS » I ÉPÍTŐANYAG ® ismét kapható az KKÁNÁL : • GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES • KÜLDEMÉNYEK 4 BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT • FORDULJON IRODÁNKHOZ • v- VTA2ASf MBA • mm iivatalís ttPvnaiTE • ’
