Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-14 / 24. szám

6____, SZÜLŐFÖLDÜNK Thursday, June 14. 1979. Ősi mesterség Készülnek a nádfotelok a szövetkezet műhelyében. Kiállításokon, bemutatókon gyakran szerepelnek a magyar nádbútorok. Egy elfelejtett mesterség újjá­éledésének lehetünk tanúi. Az ősi mesterség mai fel­adatairól, gondjairól beszélgetünk Bittera Kálmán­nal, a Fonottbutor és Kosáripari Háziipari Szövet­kezet elnökével. Termelésünk minőségének színvonala állja a ver­mai gondok senyt a külföldi piacokon. Szinte teljes egészében .nyugat-európai országokba szállítunk az Artex ut­ján. A legtöbb árunkat Hollandiában, az NSZK-ban e's Svédországban adják el, de keresettek a magyar nádbútorok Belgiumban, Franciaországban, Ausztri­ában, Norvégiában és Dániában is. A szövetkezet állóeszkö'zeinek értéke alig hat­millió forint — tehát alacsony. A ma ötszáz embert foglalkoztató szövetkezetben évente 12 millió forint értékű nádat dolgoznak fel. GOND AZ UTÁNPÓTLÁS A szövetkezet legnagyobb gondja az utánpótlás. Dunakeszin az utóbbi években intemátusszeríien működött egy tanműhely, ahol százhuszan szerez­tek szakmunkás bizonyítványt. Sajnos jelentkezők hiányában meg kellett szüntetni, s a képesítést 1 szerzett fiataloknak is csak egy kis töredéke dolgo­zik a szövetkezetben. Ezt nem a szakmaszeretet hi­ánya okozza, hanem a nehéz fizikai munka mellett a viszonylag alacsony kereseti lehetőség is. Ez az ósi mesterség több megbecsülést érdemelne. Szente Erzsébet "BIRKÁT BORRAL BOLONDIT” Hatalmas kondérban rotyog a birkapörkölt a Hortobágyi Csárda udvarán. Mellette Nyizsnyik Fe­renc foszakacs, nemcsak a puszta, nemcsak a me­gye, de a fel ország leghíresebb bürgeétel-szakértője. A konder köriil egész csoport. Megkezdődött a sze­zon a Hortobágyon is. És a konyhafőnök nem saj­nálja a pörköltből a kóstolót. — Aki eddig nem evett birkát, mert idegenkedett tőle, csak ide jöjjön! — mondja a mester. — Itt nincs szag, faggyuiz. Hagyománya van nálunk a tartásnak, az elkészítésnek. A kondér aljára kerül a fej, rá a csontok, majd a hagyma, a szalonnabör és a szin- hus. Borral locsoljuk,lassú tűzön főzzük, kavargatni szigorúan tilos. Csak rázni, forgatni szabad a kon- dért. De nemcsak a birka vonzza ide az ínyenceket az ország minden részéből, hanem a nagyidai cigány- pecsenye, a halászle, meg a hortobágyi palacsinta is. Az utóbbi úgy készül, ahogyan sehol másutt: sajtos a martasa, zöldpaprikával, paradicsommal, egy kis ételízesítővel és kevés fehér borral “megbolondítva”. A mester hobbija is alájátszik művészetének: gyűjti a receptkönyveket. A legrégebbi a sok közül egy 1817-es, kézzel Írott receptura, A külföldi ritkasá­gokat lefordítja, szakmán belül csereberélnek. Már most szinte órára beosztva váltják egymást a szervezett turistacsoportok, s bizony ez a nagy forgalom kinőtte már a csárda sokat látott falait. A hidi-vásárok idején rendészt kell az ajtóba állítani. Ugyanis a vásár elképzelhetetlen a csárda nélkül. “Vót olyan bojtár, meg számadó is, aki elment a hortobágyi vásárra, de nem azért, hogy vegyen vagy eladjon jószágot, hanem, hogy mulasson egy jó na­gyot. Mert az vót a legnagyobb mulatóhely ám. Ott aztan vótak kisasszonyok is” — mondja Papp József gyűjtésében egy hajdúnánási parasztember. Most is tömve van. Ezért döntött úgy a Hajdu-Bi- har megyei Vendéglátóipari Vállalat, hogy bővíti a csárdát. Az udvarban alakítanak ki egy nagyobb befogadóképességű éttermet úgy, hogy beleillesz­kedjék a műemléki kömvezetbe. (somogyi) LISZT EMLÉKTÁBLA PÁRIZSBAN Liszt Ferenc-emléktablát lepleztek le Párizsban, a világhírű magyar zeneszerzőről elnevezett téren. Riccardo Brenner olasz művész alkotását a francia- országi es a magyar Liszt Ferenc Társaság védnök­ségével avatták fel, a magyar társaság küldöttségének párizsi látogatásával egybekötve. A látogatás alkalmából Senlis városában, a Cziffra- alapitványnal rendeztek Liszt-hangversenyt, Cziffra György es mas művészek közreműködésével. Az es­tén fellepett Kovács Dénes hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora is. A ma­gyar Liszt Ferenc Tarsasag Liszt jobb kezének szo­bormasat ajándékozta Cziffra Györgynek. Itt említjük meg, hogy Liszt Ferencnek a máso­dik világháborúban megrongálódott bayreuthi sir- kapolnáját egyéves munkával helyreállították. Ma­gyar, osztrák, és nyugat-nemet delegációk részvéte­lével avatták fel az emlékművet a bayreuthi teme­tőben . ____ COLOR RUHÁK AMERIKÁBA jól gazdálkodott a Magyar Nemzeti Bank export- árualap« növelő hitelevei a zalaegerszegi Color. A kis vallalat huszonötmilliót kért és kapott. Harminc- millióért uj üzemházat építettek, nagy teljesítmé­nyű félautomata gépeket vásároltak. Vállalásuk sze­rint a kölcsön segitsegevel evente százötvenezerről kétszázhuszezerre növelik a felsőruhák gyártását. A tavaly New Yorkban rendezett bemutató nyo­mán üzletet kötöttek egy amerikai kereskedelmi ceggel. A megállapodás alapján májustól összesen harmincezer felsőruházati cikket exportálnak Zala­egerszegről az Egyesült Államokba. A tőkés export értéke az idén meghaladja a 2.3 millió dollárt. BÉLYEGGY CJTÖk\EK A vasút fejlődése bélyegeken A Magyar rosta júni­us 8-án bocsátja forga­lomba a “Vasút fejlő­dése” elnevezésű, 40, 60 fillér, 1.-, 2.-, 3—, 4.— és 5.— Ft-os bélye­gekből álló belyegsoro- z,atot és a 20.— Ft-os blokkot. A belyegsoro- zat több színű ofszet- nyomassal az Állami Nyomdában készüli, Varga Pál grafikusművész tervek alapján. A 20 forintos blokk Európa térképének egy ré­szét sárga színnel, kettős fekete keretben, barna szinu vasútvonalakkal ábrázolja. Linné hatása erdélyi tudósok körében Linné halálának kétszázadik évfordulója alkalmá­ból számos tudományos társaságban megemlékeztek a világhírű svéd természettudósról, állat-és növényta­ni rendszerének jelentőségéről és hatásáról. Az erdé­lyi természettudósok közül rendszerint csak a poli­hisztor Benkö Józsefet említik meg, akinek azon­ban legfontosabb botanikai munkái kéziratban el­vesztek és igy nem ismerjük őket. Benkö Józsefnek mindenütt mellőzésben volt része és csak rövid ideig jutott professzori álláshoz a székelyudvarhelyi kollé­giumban. Benkö József mellett azonban kissé megfeledkez­tünk Benkö Ferencröl.az első magyarnyelvű ásvány­tan szerzőjéről (Magyar minerológia, 1786), aki a nagyenyedi kollégium professzora volt az 1 790-1800- as években. 1796-ban múzeumot szervezett és nyi­tott meg az érdeklődök számára a kollégiumban. Benkö Ferenc idejében a kollégiumi könyvtárban meg voltak Linné összes munkai, ezeket a termé­szettudományok tanárai és az ifjúság már jól ismer- tek. Benko ezert Linné rendszeret követve irta meg kéziratban maradt Magyar Linneus vagy természet históriája cimu állattani munkáját, amely magában foglalta az elő altatóknak históriáját tudományi rend­del (1790), PÜSJÖ-CORVIN 1 HUNGARIAN BOOKS. RECORDS & IKKA ! 1590 Second Ävel (82-83 St. köri) í New York, N. Y. 10028 — (212) 879-8893 \ Sokezer magyar könyv, ujsag hangle- j mez, hangszalag, IKKA, COMTURIST, j TÜZEX befizetöhely. Látogassa meg boltunkat New York- I ban a magyar negyed középén. Postán , is szállítunk a világ minden tájába. j L Uj magyar katalógust díjmentesen küldünk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom