Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-24 / 21. szám
4 L Amerikai f MAGYAR SZÓ USPS 023-980 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. ss 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under . thr Act of March 21,1879, at the P.O. of ■ ^ New York, N.Y. Szérkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési -árak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollár; féle'vre 8. — dollár , Minden más külföldi országba egy évre 18 dollar • • félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York,NY 10003 TUDATOS, ELHALLGATÁS? Nehány hettel ezelőtt Joseph A. Califano Jr., a Carter-kormány egészségügyi minisztere úgy nyilatkozott, hogy a Middletown, Pa. közelében lévő Three Mile Island atomerőműben történt szerencsétlenség következtében az atmoszférába jutott kisugárzás nem okoz betegséget a körzetben lakók körében. Véleményét a kormány hivatalos közegének adataira alapozta, mely szerint a kiszabadult kisugárzás nem haladta meg az ember által elviselhető 200 millirem-et. Azóta újabb adatok azt mutatják, hogy 3.500 millirem került az atmoszférába, ami azt jelenti — Califano miniszter szerint — hogy a körzetben két millió lakos közül húsz rákban fog megbetegedni. Számítása szerint a 20-ból tíznek a betegsége halálos kimenetelű lesz. Califano nem magyarázta meg, hogy miként jutott arra a következtetésre, hogy a két millió lakosból csupán húsz fog megbetegedni. A józan esz arra a következtetésre jut, hogy ha két millió egyén kapott kisugárzást, annak szinte kiszamithatatlan következményei lesznek, annál is inkább, mert évek múlnak el, amig a betegség jelei mutatkoznak. jóslatához Califano azonnal hozzátette: “Minden jel szerint a közeljövőben uj számítások szerint felderítik majd, hogy a tényleges kisugárzás még magasabb volt, mint amit a jelen számítások mutatnak’’. A miniszter ismét hangoztatta az aggódó tudósok áltál felhozott vádat, hogy a kormányközegek tudatosan elhallgattak, vagy megváltoztattak a kisugárzás tényleges méretét. Mindez csak megerősíti mind nagyobb számú egyén véleményei, hogy le kell zárni az atommüveket mindaddig, amig azok nem működhetnek teljes biztonságban. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 24. 1979. Durovecz András: \ • ■ . - ■ ' Nemzeti válság Kanadában A Kanada nemzeti problémáját ismertető két előbbi tanulmányhoz még egy további lényeges részletet kell ismertetni, hogy az egesz probléma érthetőbb legyen. Mégpedig ismerni kell Kanada állami építményét, ami tiz tartománynak a szövetsége, egy központi — szövetségi — kormány vezetése alatt; ezenkívül a szövetségi kormány igazgatása alatt működik két nagy kiterjedésű úgynevezett terület: a Yukon és a North-West Territories (Északnyugati Terület). Ez igy képezi a kanadai Konföderációt. Ebben a keretben a központi szövetségi kormány es a tartományok viszonyát a British North America Act (alkotmány) határozza meg. Az alkotmány bizonyos jogokat biztosit a tartományoknak azok törvényhozó testületem keresztül (gazdasági, szociális, állami, pénzügyi stb. ügyekben). Ugyanakkor az egyenlő tartományi jogok mellett az alkotmány — annak megírása idején — a szövetkezés engedményeként külön nemzeti jogokat rögzített Quebec tartomány részére, pld. nyelvi, kulturális, vallási téren. Viszont az ottawai központi kormány az alkotmányos jog ellenére örökösen kijátszotta a tartományokat. Szemlél tetőnek egy példa. A nagytőkés vállalatok, melyeknek anyavállalatai és főirodái — főleg Ontarioban és igen kicsi részben Quebecben — működnek, de leányvállalatai dolgoznak több más tartományban is, ott fizetnek esetleg bizonyos ingatlanadót a helyi hatóságnak, de a nagy személyi és vállalati jövedelmi adót (income tax) a szövetségi kormány kincstarába fizetik be. Ebből aztán részesedést kapnak vissza a tartományok, ami időnként egyezkedés utján változik ugyan, de a kielégítő részt a tartományok soha nem kaptak meg Ottawától. Ez a felszínen úgy néz ki, hogy eszerint Quebec is megkapja a részét a másik kilenc tartományhoz hasonlóan. A valóság azonban egészen más. Egyrészt Quebecnek az alkotmányban rögzített nemzeti joga alapján nagyobb részesedés járna, mint a többi tartományoknak. Másrészt az igazság az, hogy a többi tartományokkal szemben Quebecnek sokkal kisebb szelet jut az ország nagy kenyerének egészéből. S eppen itt van a kutya elásva, amit a hivatalos kormányzat, a történelem, a jelenlegi politikai, pro- pagandagepezet minden módon igyekszik elásva tartani. Egy társadalom alapja mindig és mindenhol az ország gazdasága. Emlékezünk az előbbi tanulmányból, hogyan verték le és hódították meg az angolok a franciákat Quebecben. így szerezték meg — egy maréknyi francia társulásával — Quebec gazdasági életét teljes egészében. S több, mint kétszáz évvel ezelőtt igazi angol mintára teremtettek itt is gyarmati uralmat a kapitalista toké szamara. Ezen tőkések nagy része Quebecben telepedett le, másrészt angol-kanadai tőkések fektették be tőkéjüket. Quebec roppant gazdag nyersanyagforrásait döntő részben angolok uralják; a maradékot pedig az egymást követő québeci kormányok eladták az amerikai imperialista befektetőknek. Ezzel ténylegesen az angol monopolisták ragadtak kezükbe Quebec gazdasági életét és az országos jellegű politika és katonai hatalom is a kezükbe került. * így lett Quebec az angol-kanadai toké vadászterülete, ahol ennek a helyzetnek megfelelően a québeci munkásság kizsakmanyolása is a gyarmatokéhoz hasonló volt. A Quebecen kivül eloknek ezt soha nem engedtek igy meglátni. Két évszázadon át az angol-szász felsőbbrendűség gondolatkörét igyekeztek — nem kis sikerrel — fenntartani; a soviniszta szellemet táplálva lenézték, kigunyolták Quebec francia népét angolnyelvű Kanadaban. Nemhogy Quebec francia nemzeti létét elismerték volna, de mint egy nyűgös, csak követelődző népségnek igyekezett a reakciós propaganda lefesteni. Ez a hamis, szándékosán célzatos beállítás az, ami a válság lényeget eltakarja azáltal, hogy Quebec “csak Kanada többi részét akarja kizsákmányolni”. Azt az igazságot takarja, hogy Quebec volt, és jórészt ma is a kizsákmányolt tartomány, a “fejős tehene” mindenekelőtt a gazdag ipar, kereskedelem, pénzhatalom, s politikai uralom bázisának, Ontario tartománynak, amely gazdaságának forrását elsősorban és főképpen Quebec kizsákmányolásának köszönheti. Az angol ült bele Quebec nyersanyag- forrásaiba és építette fel gyárait, s azokat megtöltötte az alacsony béreken, embertelen munkaviszonyok között dolgoztatott olcsó francia munkaerővel. Csak egy egyszerű — de sokatmondó — példát emlitunk, amit még néhány evvel ezelőtt magunk kutattunk fel magyar munkások között. Érdeklőd-, tünk egy ruhakészítő vállalatnál, amelynek gyara van a torontoi (Ontario) Spadina Avenuen, amelyben — annakidején — a varrónők atlag órabére $ 1.20 volt. A cég montreali (Quebec) gyárában a St. Lawrence Boulevardon ugyanazt a munkát végző varrónő órabére 80 cent volt. Ezt sokszorozzuk meg minden munkaágban Quebecben s előttünk van egy átlagban 30—40 százalékkal alacsonyabb életszínvonal, mint Ontarioban; ha Ontarioban 8—9 százalék a munkanélküliség ratája, az Quebecben 16—18 százalék; a megélhetés költségei legalább 10 százalékkal magasabbak. Az évtizedek során az angol, s az utóbbi időben a multinacionális monopoltőke busás extra profitokat sajtolt ki a termelés, üzlet, pénzmanipuláció félgyarmati québeci gazdaságából. Quebec dolgozó népe a szegénység szigetén él Kanada gazdagságának közepette. Nem olyan régen még Montreal az első sorban állt olyan városokkal, mint az indiai Bombay, Madras és más volt gyarmati varosok, melyek világviszonylatban első helyen álltak a tüdo- vesz, gvermekhalandosag es hasonló pusztító népbetegségek tekintetében. Amikor Quebec nepe nemzeti önrendelkezesi jogáért folytatja harcát, minden más őszinte szándékú, demokrata szellemű kanadainak feladata elsősorban megismerni francia-kanadai testvérei nehéz, bonyolult problémáit és elősegíteni azt, hogy Quebec elszakadására ne kerüljön sor. De segíteni kell azt is, hogy a francia Quebec, mint nemzet,"teljes önrendelkezési jogát elnyerhesse es a francia legyen az ur a sajat québeci házában. Kanada egysege csak igy menthető meg: két egyenlő jogú nemzet egy egységes szövetségi állam keretében. sats In House o» Commons by Province \~J 8riti«»i Columbia 28 _ Ontario 95 ír Nova Scotia 11 Alberta 21 Quebec 75 NewBrunwick 10 Saekatchewan 14 Northwest Terr. 2 Newfoundland 7- Manitoba 14 Yukon 1 Prince Edward). 4 NÍEWYORKI MAGYAR HENTES) JOS. MERTL PORK STORE INC. 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 * 78. és 79. utcák körött. —Telefon: RH: 4-8292 , FRISS HUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK