Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-24 / 21. szám

Thursday, May 24. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 A HARMINC ÓRÁS HIT Napjainkban, a csökönyösen nem enyhülő gazda­sági válság idején, mind gyakrabban lehet hallani a munkásmozgalomban a “30 órás munkahét, 40 órás bérrel” követelését; egyre több szakszervezeti vezető fogadta el célkitűzésül ezt a követelést. A legújabb, rimes formában ej igy hangzik: “Six hour day, with no cut in pay”. Feltűnően vannak, akik ezt a követelést túlzottnak, méltanytalannak vélik (nem szólva a munkaadókról!). Amióta a 8 órás munkanap általánosan elfogadottá vált, az azóta eltelt mintegy három emberöltő alatt az ipar es ke­reskedelem sok mélyreható változáson ment at. A fökozódo gépesítés, az eljárások esszerüsitese, a futó­szalag, e’s újabban az automatizálás nagyon sok két­kezi munkát tett fölöslegessé és a munkáslétszám csökkentését vonta maga után. Ennek a munkanél­küliségnek uj iparok és szolgálatok csak egy részét szívták fel. Nyilvánvaló, hogy az ilymodon jelentő­sen termékenyebb munka sokszorosan több terme­ket eredményezett, ami viszont a munkaadók, vál­lalatok részére sokszorozott profitot hozott, még az időközben történt béremelésnek és az uj gépi be­rendezések hatalmas költségeinek levonása után is. Ebben a többtermelesben a munkások legalább, olyan jelentős részt vettek, mint az elettelen gepek, ugyanakkor a fokozott munkamenet sokkal több munkaerőt vett ki a dolgozókból, több életerőt vont el testükből, egészségükből. Jogos és erkölcsileg megalapozott a munkások kö­vetelése, hogy az ő jelentős hozzájárulásukkal nyert többtermelésből eredő haszontöbbletből ők is ré­szesüljenek, nemcsak egyedül a munkáltatók, akik már amúgy is busás anyagi előnyöket elveznek. Ne feledkezzünk meg egy, a követelést támogató másik nagyon fontos körülményről sem; ez pedig a ma fennálló munkanélküliség, aminek enyhülésére nagyon kevés remény van. Ezt a mérhetetlen szen­vedéssel járó problémát a “30 órás munkahét, 40 órás bérrel” megvalósítása egy csapással megoldana. Ha feltesszük, hogy a munkástábor ma 90 millió főből áll és ezekből 10 millió a munkanélküli, a ma­radék 80 millió 40 órás hetenként 3200 millió mun­kaórát vegez. Ez a 3200 millió munkaóra, 30 órás munkahetet számítva, 107.5 millió munkásnak nyúj­tana munkaalkalmat. A 10 millió munkanélküli és családja mintegy 15-20 millió vásárló személyt von el a kereskedelmi piactól, viszont a teljesen foglal­koztatott 90 millió biztosított vásárló erejével egy­szerre felpezsdítené a piacot, hozzáadva, hogy a megnövekedett szabadidőből eredő többlet-költe­kezés hozzájárulná a kereskedelem további fellen­düléséhez. Ily módón meg a 30 órás változásból “károsodo” munkáltatók is jobban járnak a fellen­dült es megnövekedett fogyasztói kereskedelem foly­tán. A “30 órás hét, 40 órás bérrel” nemcsak erköl­csileg jogosult, de gazdasagilag is előnyős. V. O. Sztrájkolnak a Munsingwear munkásai MINNEAPOLIS, Minn. Az ország egyik legnagyobb szövőipari gyárának munkásai, az Amalgamated Clothing and Textile Workers tagjai, már negyedik hete sztrájkban állnak a Munsingwear-nál. A vállalat telepei nemcsak Minnesotában, de Wisconsin es Michigan államokban is le vannak zárva. A sztrájk tartama alatt ne vásároljunk Munsingwear jelzésű fehérneműt. „Műben az embert..." Tizenöt éves voltam, költészetet kóstolgató ka­masz, amikor először vállalkoztam affele merész röp- penésre, mint most: annak valamelyes megfogalma­zására, mit is jelent nekem Nagy László költésze­te. Nálam két évvel idősebb barátom a politikumot hiányolta ebből a költészetből. Aki nem hiszi, jár­jon utana. Ez a valamikori barátom ma Svédország­ban él. Mit mondhattam vajon a barátomnak akkor? Alig vagy már tiz évvel ezelőtt? Tálán valami olyas­mit, hogy akkor bizony ó nem ért a jelképek nyelven és sorra elkezdtem “lefordítani” a Menyegző-t meg SOBEL OVERSEAS ! CORP. i IKKA ORSZÁGOS j FŐÜGYNÖKSÉG j 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 1002» | — TELEFON: (212) 535-6490 — MŰSZAKI CIKKEK j ÉPÍTŐANYAG ! ismét-', kapható az IKKANAL GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES ■ ... ,, KÜLDEMÉNYEK , ’ BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT | FORDULJON IRODÁNKHOZ í UTAZÁSI IRODA IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE A zöld angyal-t, meg a többi csodát. Siralmas lehe­tett az eredmény, még jó, hogy arra mar nem is emlékszem. Nem tudnám még akkor, hogy nem a költészet, hanem éppen a politika nyelve a jelképe­ke; es hogy a költészet a legkonkrétabb beszéd. Lapozok a tömény versek között, az egy éve még lezárulatlan életmű döbbenetes tömbjét próbálom saccolgatni, s azt latom: csupa tömör, pontos meg­fogalmazás, szinte kezzel tapintható, valóságdarab, csupa jégtiszta gondolat sorakozik itt. Gondolatok megfogalmazásuk pillanatában, még nyers valójuk­ban, agyonfogalmazasuk, skatulyába szortírozásuk előtt. Fényszűrök nélkül fotografált képek, me­lyekhez a napfény vakuzott. “Márvánv az ég alja, nincs repedes rajta...” Engem még máig meglep, hogy egyik legnagyobb kohónk neve a legszürkébb, leghétköznapibb ma­gyar nevek közül való. Mintha csak Kovács tizenhá­rom Jánosnak hívták volna. Micsoda önbizalom kel­lett ahhoz, hamuba sült pogácsával fele királyságért indulni! Különcködők között müvekkel érvényesül­ni, Hokuszpokuszok nélkül, nevleg “jeltelenül” a ki­választottságban bízni. Ilyet leírni: “En vacogok már minden ormon / riadalmasán szép a sorsom / szebb mint a tiétek pingált akolban / álomban”. Ilyet el­várni: “Műben az embert megünnepeljék”. Ady után a magyar versek nyelvét, a legnagyob- baket is, a József Attila verseit is, finom sanzon­muzsika oldotta lággyá. Az egy Füst Milán kivételé­vel nem akadt költő, aki Adynak a magyaros és a nyugati versfromákat egyesitö nyelvi újításait, ritmi­kai fölfedezéseit tovább fejlesztette volna. A hurok­ba csapó, bardolatlan, nyers lira (a maga összes formai, technikai ravaszságaival!). Nagy Lászlónál nyert újra polgáijogot. Hogy milyen fölkészült tu­datossággal, azt önéletrajzából is kiolvashatja, aki máshonnan nem akarná. Es kell-e mondani, hogy a nyelvnek ez a robajtó áradata elvitathatatlanul a ra­dikalizmus formája, s a gondolatok, akarások, vá­gyak, másokért induló elszánasok törnek föl benne? Es Nagy László a nagy poémák költője is. Egy történelmi kor Sziszifuszainak lihegese zihál ezekben az élettol zengő, dühös, keserű és napfény sütötte sorokban: legkiváltképpen talán a Menyegző sorai­ban. Amely poéma az ükunokáink számára olyas­mi lesz, mint szamunkra Az apostol, az Eszmélet: múltból tündöklő, megmászni méltó hegycsúcs. Es Nagy László a népdalok költője is. Slágerként mondjak, idézik, dalolják. Szeretik. Ha már életben, hat bizonyosan holtában is mellé állnak a rügyező kamaszok. Akik mar tőle tanulják: “Műveld a csodát, ne magyarázd”. Fabri Péter PERT NYERT AZ FBI ELLEN MILWAUKEE, Wis. Mary Blair a Kommunista Part Wisconsin-i szervezetének egyik vezető tagja, bepe­relte az FBI-t a zaklatásokért, amelyeknek kitettek, valamint állásának ennek következtében történt elvesztéséért. A bíróság most Mrs. Blair mellett döntött es kö­telezte az FBI-t 4(3.000 dollár kártérítés fizetésére. A per alapja azon titkos adatok megszerzése volt, melyeket az FBI köteles volt Blair rendelkezésére bocsátani a Freedom of Information törvény alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom