Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-03 / 18. szám
Thursday, May 3. 1979. 8 AMERIKAI MAGYAR SZQ vásárlási óriás gőzzel 100 évvel ezelőtt TANÁCSADÓ 11 ' ' RUHAVASARLASROL Néhány praktikus tanács figyelembe vetelevel a drága ruházkodás költségeit lényegesen csökkenteni lehet. ___________________________ Gondosan kell megválogatni, hogy mit vegyünk és melyik darabbal kapunk értékesebb és használhatóbb ruhaneműt pénzünkért. Nézzük át a ruhásszekrényt, mielőtt vásárolni megyünk. Csoportosítsuk össze azokat a ruhadarabokat, melyeket együtt lehet hordani. így lehetséges, hogy csak egy uj blúz kell a meglévő jó szoknyához, vagy uj cipő a meg jó és divatos kabáthoz, esetleg egy uj kézitáska egészítheti ki az összeállítást. Természetesen, vegyük tekintetbe saját ízlésünkét és olyan fazonokat, színeket válasszunk, melyek alakunkhoz, arcbőrünkhöz előnyösek. Akármilyen jó vásár egy gyermekruha, ha az a gyermeknek nem tetszik, ne vegyük meg, mert nem fogja hordani. Ugyanez áll saját ruháinkra is; úgyszólván mindenkinek lóg több ruhadarab a szekrényben, melyet soha nem visel, mert elhamarkodva vásárolta meg. Az ilyesmit el kell kerülni. Sok pénzt takaríthat meg az, aki maga készíti ruháját. Sok helyen vannak varrási tanfolyamok kezdők és haladók számára, áruházakban, varrógép boltokban és környékbeli szakiskolában. Aki varrni tud, az háziruha javításokkal és átalakításokkal is sok pénzt takaríthat meg. «« » IVÁSRA JOBB A “KEMÉNY” VIZ A National Research Council legújabb tanulmánya szerint ivásra sokkal egészségesebb az ásványokat tartalmazó “kemény” viz, mint a desztillált, vagy “lágy” viz. A 18 hónapos tanulmány kapcsolatot talalt a kemény vizben lévő sok mész, magnézium s más ásványok es a szív es erek megbetegedese szamanak csökkenése között. Ha az amerikai közönség csakis megfelelő mennyiségű ásványt tartalmazó vizet inna, a szívbajból eredő elhalálozások 15 százalékkal csökkennének, mondja a jelentés. Aki ásvánvvizet vásárol, olvassa el a címke szöveget. Egyes márkák hangsúlyozzák, hogy az üveg lágy vizet tartalmaz, pontosan azt, amit el kell kerülni. A Great Eastern vízre bocsátásüflajc előkészületei. A XIX. század első feleben a technika óriási fejlődése miatt az embereket határtalan derűlátás fogta el. Vasutak épültek, gőzösök jártak a folyókon, tengereken, s a villamossági ipar is megtette az első lépéséit. Nincstelen tömegek persze voltak, és sokan próbáltak idegen világrészeken uj életet kezdeni, s kivándorlók szállítása ismét csak jó üzletnek bizonyult. Amerika es Ausztrália volt az Ígéret földje. Ausztráliába • csak Afrika megkerülésével lehetett utazni, s egy meresz angol vállalkozó elhatározta, olyan hajót épit, amely négyezer kivándorlót tud Ausztráliába szállítani. A hajó tervezésével, építésével Isambard Kingdom Brunelt, kora leghíresebb mérnökét bízta meg, akinek már apja is hires mérnök volt, o találta fel az alagutfuró pajzsot. A kétszáz meter hosszú, 22.500 tonnás hajót előbb Leviathannak, majd Great Easternnek neveztek el. Hozza hasonló 1906-ig nem épült. Óriási la- patkerekek, csavar és vitorlák biztosították haladásai. Hat árboca, öt keménye, nyolc méter átmérőjű csavarja volt.- Megépítése rengeteg nehézségbe ütközött. A hajó tőgerendájanak lefektetésekor a hengerművek azonnal felemeltek a hajóépítő acél árat. A vízre bocsátás hetekig tartó próbálkozása közben emberhalál is esett». Suttogtak, hogy egy férfit és a neki segítő fiát beszegecselték a kettős hajófenékbe. A szegecselés óriási lármájában nem vették észre. Robbanás is történt a hajón. A váratlan nehézségek iszonyú pénzt emésztettek fel. Brunei az izgalmakba belebetegedett, egy próbauton rosszul lett, és hamarosan meghalt. A hajó gépéi fantasztikus méretűek voltak. Csavar- hajtő gépének négy hengere minden addigi elképzelést felülmúlt. A háromméter belső átmérőjű hengerekkel a gépóriás 1600 lőerőt teljesített. Hasonló méretű gép hajtotta az óriási lapatkerekeket. A belső berendezés luxusáról csodákat regeitek. A hajó végül is — sok üggyel-bajjal — elkészült, s akkor Verne Gyula, mar mint ismert iro, testvérevei utasként nehanyadmagaval kelt at az óriási hajón az óceánon. A hajónak nagy hasznát vették az Europa es Amerika közötti kábel lefektetésekor. A két kontinens táviró-összekötésére alkalmas kábel saját súlya alatt ismételten elszakadt. A kábelfektetés története valóságos technikai regény, az emberi akarat, találékonyság, kitartás hőskölteménye. A Great Eastern nagyon nyugodtan tudott haladni, finoman lehetett irányi tani, megállítani, stb., igy sikerült a kábelt lerakni és a két kontinens között a táviro- forgalmat megnyitni. Az óriás gőzös harminc évet élt. A kábelfektetés után berendezték mulatónak, szénraktárnak, s amikor a fenntartására szükséges összeget sem tudtak már biztosítani, ócskavasként eladták. Az építési költség jelentéktelen töredékéért ertekesitettek, majd lebontották. Gépei senkinek sem kellettek, azokat is betörtek, beolvasztottak. Lebontásának látványa sem volt mindennapi élmeny, Hatalmas portáldarut építettek, nagy ólom- gömböt emeltek a magasba, majd ráejtették a fedélzetre. F gzengeshez hasonlatos dördülések közepette a lemes;ék széthasadoztak, s az egykor oly büszke óriás ócskavashalommá vált. A fenéklemezek szétvágásakor egyik cellában két csontvázat találtak, az évtizedekkel előbb beszegecselt apa és fiú maradványait. , Dr. Horvath Árpád VEGYELEMZÉS: AZ EMBERI TEST Ha egy 70 kg. súlyú emberi testet elemekre bontanánk, vajon mit is találnánk benne? Elsősorban oxigént, mintegy 44 kilót. Találnánk 14 kg szenet (karbon), kb. 7 kg hidrogént, 1.75 kg. nitrogént, ugyanennyi kalciumot és 80 dgr foszfort, a többi anyagot már csak dekagrammban, grammokban vagy meg kisebb egységekben lehetne kifejezni. Hogy melyik elemből van testünkben a legkevesebb, azt nem olyan könnvu egyértelműen meghatározni. Nincs kizárva, hogy ez az elem az esetek tulnvomó reszeben csak véletlenül fordul elő s méghozza olyan elenyésző csekély mennvisegben, hogy jelenletet is nehéz lenne egváltalán megállapítanunk. Azt azonban biztosan tudjuk, hogy egyes anyagok viszont nelkülözhetetlenek. Ilyenek a vitaminok. Vagy például nem maradhatnánk életben, ha nem lenne testünk összes sejtjeiben szétszóródva 10—13 milligramm vas, amely a sejt lélegzőenzimá- janak alkotóeleme. Sőt, van testünkben mintegv 35 milligramm jód is. Ha a testet anyagokra bontanánk, elsősorban vizet nyernénk — mintegy 46 kilót. (Természetesen ez az ember életkorától függ. Az emberi magzat 97—98 százalék vizet tartalmaz, az elaggott test mar csak 58 százalékot.) A fennmaradó 24 kg szilárd anyag fele részét, vagyis 12 kilót a fehérjék teszik ki, 7 és fél kiló a zsiradék, 3.8 kg. az ásványi só e's 0.7 kg a cukor. Az emberi testnek csaknem háromnegyed részét szervetlen anyagok alkotják, s mindössze csak egy negyedet képezik szerves anyagok. Az egyik legérdekesebb vegyelemzési eredmeny az, hogy a csecsemő szervezetének kb. 75—80 százaléka viz és csak 20—20 százaléka száraz anyag. Idők folyamán ez az arány valósaggal bukfencet vet úgy, hogy az aggastyán testében csak kb. 30 százalék viz marad és 70 százaléka szárazanyag, tehát az öregedes egyik komoly velejárója a test kiszaradasa. Sulyfelsorolással kezdtük es azzal is fejezzük be. Egy 70 kilós fiatalemberben tehát kb. 40 kg a viz és 30 kg az egyeb anyag: öregben már csak 20 kg a viz es közben a szárazanyag 50 kilóra szaporodott. Buga doktor fV PÜSKI-CÓRVIN 1 ! HUNGABIAN BOOKS. J f RECORDS &IXKA V i 1590 Second Avel (82-83 Si. Icöxi) i I New York, N. Y. ^0028 — (212) 879-8893 f k Sokezer magyar könyv, újság hangle- A I mez, hangszalag, IKKA, CQMMTURIST, f TÜZEX befizetőhely. Iá I Látogassa meg boltunkat New York- 1 ban a magyar negyed középén. Postán • . I is szállítunk a világ minden tájára. I * Uj magyar katalógust díjmentesen I küldünk! J
