Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-26 / 17. szám
Thursday, April 26. 1979. Mi IeSZVeIecI EMbERkE? 4 L Amerikai , MAGYAR SZO USPS 023-980 ~ Published weekly, exiept 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street. New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21,1879, at the P.O. of ■ , • New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak New York városban, az Egyesült államokban és Kanadában egy évre 15.- dollár félévre 8.'— dollár , Minden más külföldi országba egy évre 18 dollar • " félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Wordene. 130 E 16 St. New York,NY 10003 “Nem tudom mitévő legyek ? ” Vance Fisher 100 acre-nyi farmja öt mérföld távolságra van a Three Mile Island atomerőműtől. Fisher gabonát termel és 20 tehene tejtermékét értékesíti. Panaszkodik, hogy az utóbbi két evben tehenei nem szülnek, vagy koraszülött borjukat hoznak a világra. “Szomszédaim mind azonos problémáról panaszkodnak ” — mondja Fisher. A környék állatorvosa, aki 50 mérföld térségben lévő farmerek állatállományát próbálja egészségesen tartani, képtelen volt választ adni arra, hogy miért nem tudnak a háziállatok újszülötteket a világra hozni. Választ kért számos egyetem tanáraitól, de eddig senki sem tudott elfogadható magyarázatot adni. Most, miután a Three Mile Island atomerőmű válságát követően nagymennyiségű mérges gáz került a levegőbe, hogy igy csökkentsek a reaktorban felhalmozódott hidrogéngázt, a farmerek arra az egyöntetű határozatra jöttek, hogy állatállományuk betegségét az erőműből állandóan kiszivárgo rádioaktiv anyag okozza. Ez elkeserítette Vance Fisher farmert., aki a jovo évben számított nyugdíjba menni. Úgy tervezte, hogy a farm eladásából bejött összeg elegendő lesz ahhoz, hogy hátralévő eveit különösebb gondok nélkül élhesse le. Most azonban, a radioaktív anyag hatása következtében .nincs vevő afarmjara. “Nos, nem tudom mitévő legyek?” — mondta Fisher, akinek elődei 200 évvel ezelőtt létesítettek ezt a farmot. Mi Madach szavaival válaszolnánk neki: “Ember küzdj!” Döntik a szólásszabadságot WASHINGTON, D.C. A Legfelsőbb Törvényszék úgy döntött egy ragalmazási perben, hogy a felperesnek joga van kikutatni, mi megy vegbe egy újságíró fejében, amikor kritizál valakit. Herbert alezredes beperelte a CBS televizioháloza- tot egy program miatt, amelyben a CBS kételyét fejezte ki Herbert egyes kijelentéseivel kapcsolatban. A CBS 3000 oldalra terjedő bizonyitékokat terjesztett a bíróság elé, de ez nem volt elég a birak számára. Feljogosították Herbert-et es ügyvedeit a program szerkesztői gondolatmenetenek kivizsgálására. Fallada német iró e hires regénye jut eszembe, hallván — és réméivé — hogv leküzdötték a pennsylvaniai veszélyt. Ehhez nem szólok, a szakértők jobban tudják — ha tudják, hiszen ellentmondanak egymásnak. De akárhogy lesz, megrázta a közvéleményt, befolyásolja a nézeteket a termelésről, fogyasztásról, az egész világgazdaságról. Azt kérdik: miért a félelem, holott atomeró-müvek még senki halálát nem okozták, mig evente 100.000-en halnak meg az autóban. De az erőmű olyan,mint az alvó vulkán: ha kitör, az egesz környék elpusztul. En azonban csak arról írok, amit a hírközlő szervek elhanyagolnak és mint többi cikkemben, vázolom a legújabb kor idevágó problémait. 1945 augusztusban Hirosima es Nagaszaki felett megkondult az emberiség vészharangja. De a megdöbbenésnél erősebb volt a remény, hogy megtalálták a bőség szaruját, melyből minden szükséglet fedezhető. A nagy háború elszegenyitette az óvilágot, mindenki az uj csodában hitt. De az ipari országok óriási fellendülése nem ennek volt köszönhető, hanem a tudomány és technika más ágainak. Nukleáris erő csak par országban fedezi az energia kis részét. S a belátóbbak rájöttek, hogy az atommag-fizika sem panacea (mindent gyógyító). Az emberek mindig többtermelésre törekedtek, de az éhségnek, nyomornak nem az volt az oka, hogy nem bírtak eleget termelni. Már a gőzgép, a villamosság előtt is jólét volt sokfelé* ha háborúk, természeti csapások nem korlátozták. Hogy nem sikerült mindenkit ellátni, ezt nem a mostoha természet, hiányzó tudás okozta, hanem a rossz társadalom, kizsákmányolás, rabszolgaság, jobbágyság, gyarmati elnyomás, katonai terhek, nagyúri pazarlás. Az újabb korra is áll ez. 200 éve kezdődött a technikai-tudományos forradalom, a termelo-kepesseg tízszeresre, sok tekintetben százszorosra nőtt. Minthogy már előbb is ki lehetett volna az emberi alap- szükségleteket elegiteni, hogyan lehet, hogy ma a világ fele hiányt szenved, negyede ehezik? Hogy az USA-ban milliók nyomorognak, a fejlődő országok metropolisainak luxusnegyedet sok milliós favela- sárkunvhó-telepek környezik? Hogy a perzsa, indonéz olajmilliardok csak növelték az elesettek számát? Ha százszoros termelőképesség dacára a társadalmi bajokat nem oldottak meg, miért higyjük, hogy 150- szeres mellett “itt lesz a Kánaan”? De nem elég történelmi távlatból nézni az atomenergia kérdését. Kételkedünk benne mint megváltóban, de hogyan éljünk nélküle? A romai tudóscsoport vészkiáltása, az energia-takarekossagi programok dacára a fejenkénti fogyasztás az ipari országokban állandóan nő s az emberiség rohamosan szaporodik, nem lehetett eléggé lassítani. Hiaba mondjak, hogy a termeszét kincsei még feltáratlanok, belőlük e században többet fogyasztottak, mint millió ev alatt, több földet és vizet mocskoltak el, erősebben megmergezték a levegőt. Ha kellően növelnek az atomenergia termelését az élet veszélyeztetése nélkül, a nyersanyag s a környezet problémait ez még nem oldana meg. De az amerikai riadalom s a tiltakozás világszerte muiatja. hogy ez a remenv ketseges. Sehol sem akarnak közelben erőmüvet és hulladék-tárolást. Mint George Wald, a nagy vegyész mondta, akar nukleáris fegyverek, akár atomenergia termelése végzetes veszély, az atomhulladék örökre mérgezi a világot. Ausztriában népszavazás tiltja egy már majdnem kész erőmű üzembe vételét, elejtettek a kormányprogramot. Ha e remény meghiúsulna, hogy menthető meg a világgazdaság? Hivatkoznak a tudomány fejlődésére, az emberi találékonyságra, nem tudhatjuk, jogosan- e? Azt tudjuk, hogy eddig az energia-pótló tervek -napenergia, a szél, a dagály ereje eredménytelenek. A FELESLEGES FOGYASZTÁS PROBLÉMÁJA A “planned obsolescense”, a német “Wegwerf- Gesellschaft” (a javakat elhajító társadalom), általában a “consumer-society” fantomja ráterpeszkedett a tőkés világ gazdagabb részere, az üzleti érdek, a reklám fokozza a tehetősebbek — sőt nemcsak ezek — vásárlási dühét, a felesleges költekezést, ennélfogva a felesleges termelést, energia- es anyagfogyasz tást. A luxusnak pedig ma nagyobb a gazdasági súlya, mint korábban. Régen csak a kis felső réteg fejthette ki, ma a gazdagabb országokban széles tömegek. Hat a kisemberek ne élvezhessék a luxust? Aki ezt mondaná, azt antiszociálisnak neveznek. De amikor az emberiség fennmaradásáról van szó, foglalkozni kellene az autő-örjöngés fékezésével, követelni, hogy az emberek a közlekedésben használják a lábukat is, ne kívánjanak tízszer annyi lőerőt, mint amennyire szükség van és a kocsik tartsanak sokkal hosszabb ideig. Mindenki sok példát hozhat fel a felesleges, sót káros fogyasztásra, mint pld. ma a weekend-hazak- nak nevezett vityillók divatja, amely elcsúfítja az erdőket és amelyet azok, akik belevertek kis pénzükét, nagyon hamar megunnak. Persze, sokkal fel- háboritóbb és károsabb a gazdagok esztelen luxusa, ma már nem annyira várkástélyok, mint jetek, yachtok, harmadik es negyedik villák formájában. Az egyéneknek felesleges fogyasztas-problémaja- nál súlyosabb a káros fogyasztásé, az alkoholé, kábítószereké, sok országban a tulétkezesé, stb. De mindez eltörpül a legveszélyesebb termelési ágénál, a fegyverkezésnél, ami — úgy mondjak evente 400 ezer millió dollárt — ehhez kepest rettenetes meny- nyiségu energiát, nyersanyagot es munkaerőt — emészt fel. (Lehet hogy mai dollárban meg többet) Kimutatják, hogy a legszegényebb országok milliárdnyi lakosának fejenkénti évi fogyasztása 100 dollár értékű. így a militarizmus költségének egy negyedéből a billió ember személyenkénti évi fogyasztását kétszeresre lehetne emelni. Mindeme felesleges, haszontalan, sót káros es veszedelmes termelés és fogyasztás csökkentésével, igazi takarekos- saggal meg az emberiség alap-problemait nem lehetne véglegesen megoldani (sohasem lehet), de lassítani lehetne az energia- es anyagforrasok kimerülését és több időt lehetne nyerni a gazdaságosabb és hosszabb tartamú energia-források kifejlesztésére. 1979 ápr. 4. TERJESSZE LAPUNKAT! ..AMERIKAI MAGYAR SZÓ.
