Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-22 / 12. szám

Thursday, March 22 1979. AMERIKAI MAGYAR SZO Mos amerikaiak tragédiája ELHAMARKODVA KÜLDENEK SZÁZEZREKET AZ AGGMENHÁZAKBA! “Ha Ön azt hiszi, hogy kezd szenilissé válni, akkor megvigasztalhatja magat: minden valószinü- ség szerint, nem az! Ha megvan az itelőképessége ilyesmi fölött aggódni, az bizonyitéka annak, hogy ÖN NEM SZENILIS!” • Ez a véleménye Dr. Butlernek, a Korosodást Vizsgáló Nemzeti Intézet igazgatósági tagjainak. Gondolkozzon jól efölött minden idősebb, mond­juk 55-60 even felüli amerikai és köztük, magatol értetődöleg, lapunk minden olvasója is. E kijelentés hátterében nemzetünk idős polgárai­nak roppant, eddig nem is sejtett tragédiája húzódik meg. Mert állítólagos “szenilitás” feltételezése kö­vetkezteben idős amerikai polgárok százezreit he­lyezik aggmenhazakba, ami, legtöbb esetben, egyér­telmű az illetők meggyorsított öregedésével és idő előtti halálra Ítélésével. A fentiek súlyos kijelentések. Megértésükhöz, jelentőségük felméréséhez vegyük figyelembe a kö­vetkezőket: 1977. júniusában világkonferenciára jött össze Washingtonban több száz gerontologus (öregedéssel foglalkozó tudós es szakértő). A konferencia egyik fötémaja az öregedéssel egybefüggő betegség, senile dementia vizsgálata volt. A konferencián Dr. Katz- man, a new yorki Einstein egyetem tudósa jelentest olvasott fel, amelyben nyilvánosságra hozta, hogy az Egyesült Államokban hozzávetőleg 600.000 em­ber szenved a betegségben, melynek tudományos Herman Tallmadge, a szenátus egyik legbefolyá­sosabb tagja, kollegái nagy örömujjongása es hurra- zása közepette, vonult be a szenátusba öt heti alko- hólelvonó kúra után. A mi törvényhozóink nagyon megértő emberek, amikor kollegáikról van szó. “Az volt a bajom — magyarázta Tallmadge ur — hogy gondjaimmal a palinkásuveghez es nem a Teremtó- hoz folyamodtam”. Amin aztan nagyot nevettek a szenátor urak. Wilbur Mills, a kongresszus egy másik, igen befo­lyásos tagja, aki gondjaival nemcsak a pálinkás üveg­hez, hanem vetkőző táncosnőkhöz (emlékezzünk csak Fannie Fox kisasszonyra!) szeretett folyamodni (a Teremtő helyett), kijelentette, miután ö is visz- szatert az alkoholelvonó kúráról, hogy sajnos any- nyíra elmerült az alkohol es miegymás élvezetebe, hogy emiatt nem volt képes az Országos Egészség- ügyi Törvényt megszavaztatni a kepviselóhazzal! Az Egyesült Államok nepe nyilván nagy árat fi­zet Fannie Fox kisasszony bájaiért. Persze a kis­asszonynak nem okoznak gondot az egészségiig yi problémák. Joszivű törvényhozó bácsik elintézik az Ó ORVOSI számláit. “A kongresszusban állítólag csökkent az alkoho­listák szama. De kint az országban nem,-a!litja Hughes, volt Iowa-i szenátor. Hughes szenátornak vissza kellett vonulnia a közéleti tevékenységtől, miután nem igen volt képes két lábon állni a szená­tus csarnokaiban. Miután őt is kigyogyitottak a Long Beach, Cal.-i Tengerészeti Kórházban (mint szenátornak, neki is ingyenes volt a kezeles), teljes idejét az evangélium hirdetésére szenteli. Bort ivott és most vizet, még pedig szentelt vizet prédikál. lohn B. Ehrlichmann,Nixon elnök bizalmas titká­ra kijelentette annakidején a Watergate-i vizsgalat neve “Senile Dementia Alzheimer Type” (SDAT) (aggkori agy lágyulás). Jelenségei: emlékező tehetseg elvesztése, képtelenség önmaga gondozására es a kontrol elvesztése a testmozgás fölött. A betegséget az agyba vezető idegsejtek leromlása (neurofibrilary lesions) okozza. E betegseg evente 100-120.000 idősebb ember halálát okozza, ami azt sorrendben a negyedik vagy ötödik vezető, halált okozo beteg­séggé teszi. Ezek tragikus tényék, de a legtragikusabb az, hogy a gerontologia tudományának elhanyagolása következteben amerikai orvosok tízezrei képtelenek helyes diagnózist alkotni a SDAT-ról és átlag min­den 4-5 esetben olyan idősebb személyt is SDAT- esetnek minősítenek, akinél az öregség csupán az emlékezötehetseg némi gyengülésében nyilvánul meg, akik képesek magukról gondoskodni, de aki­ket 'felületes vizsgálat SDAT-esetnek minősít. Be- kenyszeritik ezeket az intézetekbe, aggmenházakba! Dr. Richard Besdine, a Harvard Orvostudomány- egyetem professzora, a National Institute of Aging igazgatója ezt a helyzetet “nemzeti katasztrófá”- nak minősiti, amely évente 300.000 idős amerikai életet teszi tönkre és 100.000-t zár el szükségtele­nül, indokolatlanul aggmenházaknak gúnyolt halál- cellakba! Ha olvasóink úgy kívánják, következő számaink­ban részletesebben foglalkozunk a fenti problémával. (D) folyamán, hogy nem lehetett a szenátus karzatára felmenni anélkül, hogy egy-két dülóngöző honatyát ne látott volna az ember. Russell Long, Louisiana-i szenátor egyike a dulön- gözőknek. Egyelőre meg nem vonul be a Long Beach-i pálinkamentesitó intézetbe. Mendel Rivers a kepviselőház hadügyi bizottságának volt elnöke, krónikus részeges volt, annyira, hogy a hadügymi­nisztérium állandó megfigyelés alatt tartotta, ne­hogy mulatozás közben hadititkökat adjon ajándék­ba mulató társainak. Carl Albert, a Képviselőhöz volt elnöke, aki rang­ban a harmadik esedékes személy volt az elnökségre, a “Zebra Lounge” nevű hírhedt washingtoni lebuj­bán szeretett a pálinkás üveg fenekere nézni kelle­mes koreai kisasszonyok társaságában, akiket a del- koreai kormány ingyen és bérmentve bocsátott ren­delkezésére. Metcalf, Montana-i szenátor egy alka­lommal olyan részegen lepett a televízió ele, hogy nem volt képes beszédet befejezni. Magasrangu hölgyekről, elnökök, szenátorok fele­ségéről nem illik nyilvánosság előtt tárgyalni, bar köztudomású, miszerint közülük is sokan folyamod­tak Bacchus venyigéihez. “Nihil humánum me alienum puto”. Nem Ítélünk mi el semmi emberi szokást. De azért valahogy mé­gis bánt bennünket, hogy egy törvényhozónk elpa- linkázhatta 80 millió amerikaitól a mar régen ese­dékes egészségügyi biztosítási törvényt! A józanság persze nem garantálja a helyes Ítélő­képességet, DE SEGÍT! jó volna tálán egy kongresz- szusi bizottságot szervezni a honatyák e szempont­ból való szemmel tartásara. (D) MÁRCIUSI ÜNNEPÉLY NEW YORKBAN (folytatás az 1. oldalról) kai magyarság és az óhaza eltéphetetlen kapcsolatá­nak szimbólumaként a feledhetetlen Lutheran Ist­ván munkástársunk: El kell mondanom c. gyönyörű versét mondta el. Művészi tökéllyel énekelt Szalai Erzsi erdélyi magyar népdalokat. Soha szivhezszolobban nem szólaltatták meg előttünk a magyar nép lelkét, mint Szalai Erzsi tette az erdélyi dalokkal. Ha Bar­tók Béla és Kodály Zoltán, akik halhatatlan érdeme­ket szereztek e dalok felkutatásával es feljegyzésé­vel, ott ültek volna közöttünk, bizonyara ok is könnyes szemekkel hallgatták volna e mesteri tol­mácsolást. Kiséret nélkül énekelt és a dallamok igy kristálytisztasággal, sallangmentesen emelkedhettek a termen tül az azúrkék magassagos egekig. Köszön­jük, Szalai Erzsi, művészetedet. Kasnyik András főkonzul szívből jövő, keresetlen szavakkal köszöntötte a jelenlévőket, hangoztatva az alkalom jelentőségét. Majd a papai iparos szerve­zet ajándékát nyújtotta at Dattler Lajosnak az o ta­valyi adománya viszonzásaként. Nagy művészünk, Gellért Hugó megható szavakkal adózott számos ki­váló munkastars emlékének, akik tehetségük javat adták a haladas ügyének, sajtónk fenntartásáért. Szeretett munkástársunk, Márki Kálmán elhunyta- ról megemlékezve, percnyi felállasra kerte fel a jelenlévőket. Weinstock Jenó fivérének, lapunk regi jo barát­jának, az amerikai munkásmozgalom egyik kiváló vezető tagjának, Weinstock Lajosnak a köszönetét tolmácsolta a betegségevei kapcsolatban neki kül­dött jókívánságokért. Rosner Sándor, műsorvezető, keresetlen szavai, közvetlen modora nagyban hozzájárult az ünnepély bensőségessé tételéhez Vágó Oszkár szellemes, ha­tásos felkérése lapunk számara való adakozásra, garantálta a délután anyagi sikerét. Az alkalmi be­szedet Deák Zoltán szerkesztő mondta. Beszéde szövegét e lapszamunk 5. oldalán közöljük. A gyűjtés eredménye 1301.— dollár. Tudósitó MEGINDULT LAPUNK FENNTARTÁSI KAMPÁNYA 1979. évi fenntartási kampányunk, melynek célja 20.000 dollar előteremtése julius vegéig, eddig 24 %-os eredményt mutat. Tudatában vagyunk an­nak, hogy legtöbb olvasónk nehez megelhetesi gon­dokkal küzd. A mi lapunk fo célja pontosan e gon­dok könnyítése az amerikai munkásság e célt szol­gáló minden mozgalmának támogatása réven. Ha lapunk megroppanna, meggyengülne, akkor egy 77 év óta küzdő lap esne ki a haladas táborából. Tudjuk, olvasóink megértik, hogy lapunk minden kiadását csontig vágtuk. Nagyrészt önkéntes munka­erő állítja elő, önkéntesek viszik ki a new yorki ujsagarusitokhoz is. De vannak kiadások, melyeket nem vagyunk kepesek csökkenteni, mint a postai szétküldés, nyomás, lakbér, stb. Kérjük tehát olva- ■ sóinkat mindenütt, ahol csoportjainkban szervezett aktivitás folyik, intézkedjenek azonnal a fenntartási akció sikerre vitele érdekében. Az alanti kimutatás magáért beszél. Az előfizetési kampanv revén eddig 52 uj olvasót szereztünk, melynek fele azonban kiadóhivatalunk levelezési kampánya révén érkezett be. Kimutatás a kampány állasáról 8. oldalon ______________________________ 3 SOKAT ISZOGATNAK HONATVÁINK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom