Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-09-14 / 35. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 14. 1978. 840 méterrel a tenger színi felett így élnek az ország leisnaaasabb településén Mátraszentlászló a “legel ” faluja. Az ország leg­magasabb települése — 840 méterrel a tengerszint felett épült. A Mátrában itt a legzordabb az időjá­rás — a Kut-hegy északi gerincén elnyúló falut állan­dóan metsző szel ostromolja. Egykoron a legna­gyobb, jelenleg pedig a legkisebb telepúlese a kör­nyéknek — csupán 94-en lakják. A nyári üdülési szezonban itt duzzad fel legjobban a lakosság — megtizszerezödik. A faluban keresztezi egymást a legtöbb turistaút — szám szerint 12. Itt működik hazánk legismertebb csillagvizsgálója és földrengés­jelző allomasa — a 946 meter magas Piszkés-tetón. Őshuta volt A kornyék településeinek oset, Oshutat, mar csak a turistakép jelzi. Igaz, a jó szemű kiránduló meg ma is felfedezheti az üvegolvaszto kemencek helyét, a parányi üvegcseppeket a Csörgő-patak völgyeben. Ide, a Hutahelyi-, a Naradi- es a Gedeon- patak össze folyásához települtek a XVI. században a szlovák ajkú és szudéta német bevándorlók, akik üvegfúvás­sal foglalkoztak. Az apró telep tiszavirág életű volt: faházai rövidesen leégtek. Lakói elhagytak a három patak találkozását és háromfele oszlottak. Megala­pították Fiskalishutát, Alsóhutat, es Ötházhutat, azaz Mátraszentlaszlót, Mátraszentistvant, valamint Matraszentimrét. Uj lakóhelyükön a nepek felhagy­tak ősi mesterségükkel: áttértek a faszénégetésre, az erdei munkára, az állattenyésztésre, nyaranta arató summasnak csaptak fel. Az elmúlt két évtizedben nagyot fordult errefele is az élet! — mondogatják a helybeliek. Húsz ev előtt például vizet csak egy helyütt lehetett találni: a tehénitatónal lévő forrásnál. A faluból egeszen a Tátráig ellátni, a boltig azonban nem lehetett. Mert élelmiszerüzlet csak a szomszédos Matraszentistvan- ban volt. OLAJKUTAK A VAROS ALATT A Szeged lakott területe ala hatoló, úgynevezett ferde furasu kutak közül újabb negyet helyeztek üzembe, illetve kapcsoltak ra a Möravárosban mű­ködő gyujtóállomasra. Az ev végéig még négy ha­sonló kutat adnak at a termelésnek, s ezzel befeje­zik a telepitest. A kutakra különleges automatákat szereltek, amelyek véletlen kitöréskor azonnal le­zárnák. Külön biztositóberendezés szolgai csőtörés esetere a szénhidrogén utjának elzárására. Az uj ku­tak belépésével az ev végéig 180.000 tonnára emel­kedik a Szeged alól a felszínre kerülő olajmennyiség. IKARUSOK MOZAMBIKBAN Mozambik helyközi autobuszparkja 46 Ikarus autóbusszal gyarapodott. A Magyarország es Mozam­bik közötti gazdasági együttműködési program alap­ján érkeztek meg ezek a jármüvek a délkelet-afrikai országba. Jelenleg viszont a hajdani tehenitató helyén gep- kocsiparkoló van. Több helyütt áll nyomóskut a faluban, s egyre több házban alakítottak ki a fürdő­szobát. A tágas boltban van minden, csak kevés — rendszeres a sorbanállas. Ideális pihenőhely ez a fa­lu, igaz, szórakozni nem lehet. A legközelebbi ven­déglő Istvánban működik: a hires mátrai betyárról, Vidróczky Jóskáról elnevezett csárda. Pedig jo len­ne, ha a modern községi klub nem lenne kihaszna- latlan: az ide települt II vállalati, szakszervezeti üdülő vendegei és a nyaranta itt vakációzó helyi fiatalság szívesen venné. Egymás után épültek itt a magánvillak. Újabb építési lehetőség már nincs. Pedig terület szép szám­mal volna — állítják a lászlóiak. Állandósult a telket keresők hada, de vevő egy sincs. Ugyanis a szép fekvésű hegyoldalakban építkezni tilos! — így igaz! — mondják a községi tanácsnál. A csillagvizsgáló munkáját zavarná az újabb épületek fénye. Mi több, a Piszkés-tetö lankájára parkerdő települ. FEJLESZTÉS A falunak persze van perspektívája: az 1026-os kormányrendelet értelmében üdülőterületté fejlesz­tendő. A nemrégiben elfogadott rendezési program szerint a közeli jövőben elkészül a szennyvizkezele- si terv. Az elképzelések értelmében a település álján turistaszálló, étterem épül. Az Epitok Szakszerveze­te jelenleg üdülőket nem fogadó, korszerűtlen háza­inak helyén impozáns hotel magasodik majd. Hama­rosan felújítják a Vóröskő ormán a kilátót. A szuny- nvadó “téli” község az idén minden bizonnyal meg­élénkül. A közelben a Gagarin Hőerőmű KISZ-esei társadalmi munkában három si- es rodlipályát alakí­tanak ki, felvonóval. Avatása ezen a télen lesz. Mécs G. László Arcképek, fában Zagon Gyula szigetvári képzőművész, középkori személyiségek arcképét faragja faba. A munkához különleges anyagot használ: az ováros egykori ka­pujának egyik több száz eves tolgyfagerendájaba farag. Magyarország észak-keleti szélen, az alföldi és a hegyvidéki táj találkozásánál fekszik történelmi es művelődéstörténeti hagyományokban gazdag varos, Sárospatak. A Zempléni satorhegvek tövében kö­zeledve feléje, messziről feltűnik kőcsipkés “vigya- zóházaival” a Rákóczi-vár és széles homlokával a 450. évfordulóját 1981-ben ünneplő ősi kollégium. A Bodrog partján, egy kiugró sziklára épült vár­nak a története a honfoglalásig nyúlik vissza, de az ásatások azt tanúsítják, hogy mar a rézkorszakban is lakott hely volt Sárospatak. Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem Ketel vitéznek adományoz­ta a vidéket, aki itt földvárat epitett. Ettől kezdve mindig történelmi jelentőségű település volt Sáros­patak. Árpád-házi királyaink kedvelt szálláshelye, a tatárjárás után IV. Béla kővárat építtetett a vidéken, az Anjouk alatt királyi, majd királynéi tulajdonban volt a pataki vár. A XV.—XVI. szazadban a Pálóczi, Perenyi, Dobó család gazdagította építkezéseivel a várat. A Pálocziak nevéhez fűződik a vár sajátos jelleget adó, kocka alakú Verestorony, a Percnyiek­hez a gyönyörű olasz palotaszarny építése. Sárospatak eleteben a Rákócziak kora hozott to­vábbi felvirágzást. Különösen I. Rákóczi György es felesege, Lorantffy Zsuzsanna volt a városnak és a kollégiumnak nagy patrónusa. Az ő hívásukra vállal­ta el a kollégium nevelésügyi igazgatói vezeteset a világhírű cseh-morva pedagógus, Comenius Amos Janos, aki 1650-tol 1654-ig tanított Patakon. A fe­jedelmi pár epitette a deli palotaszarnyat es a lenyű­gözően szép reneszánsz loggiát, amely a Perenyi-pa- lotát a Veres-toronnyal összeköti. A várnak fon­tos szerepe volt a Wesselenyi-fele Habsburg-ellenes mozgalomban, majd az 1697-es hegyaljai paraszt­felkelés es a Rakoczi-szabadsagharc eseményeiben. A Verestorony “őregpalotajaban“ tartotta II. Rá­kóczi Ferenc az utolsó kuruc országgyűlést 1708 végen, amely “hajduszabadsagot” adott a vezérlő fejedelem seregeben harcoló jobbagykatonaknak. A kuruc szabadsagharc leverese után osztrák arisz­tokraták kaptak meg Becstol a Rakoczi-várat es a hozza tartózó uradalmakat, s az övék volt a felsza- badulasig. Ma az egesz var a Rákóczi Muzeurn ott­hona, termeiben a Rákoczi-családra es a Rakocziak korara vonatkozó írásos es tárgyi emlékekkel. A Perenyi-palota also boltozatos traktusában a hegy­közi es bodrogközi népi kultúra, az északi palota­szárny alatti pinceagban pedig a tokaihegyaljai sző­lőművelés múltjáról kaphatunk átfogó képet. Hegyi József _ 7 A sárospataki Rákóczi-vár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom