Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-08-31 / 33. szám

Thursday, Aug. 31. 1978. ­Mihalkó mester Az utolsó A A Hortobágy kellős k'ozepen, s Hidi vásáron mu­tattak be Mihalko mesternek. Királyi ipart uz, fo­gyó méltóságunk diszét kínaija a sátor ponyvája alatt: a férfiasság cimeret. így hat tisztelettel köze­lítettem, mint uralkodó felé, kinek — alattvalói fogytán — úgysem lesz utódja... Mert hat o az utol­só kunkalapos, s a nótabeli panaszon — “Lukas a kalapom teteje, kilátszik a hajam belőle” — mar csak ó igazíthat a pusztán. Felszemmel ramsandi- tott a mester, s jelezte, Hogy tarsalkodni eppen nincs erkezese. Hanem, ha beljebb kerülök a síkról, s valamikor később Balmazújvárost érintem, más lészen a helyzet. — Bekukkantson, ha arra jár, azt mondom! Mihalko uramnak szép nagy kőháza van a Nádud­vari utón. A műhelyt a hátsó udvaron rendezte be, félig rejtve a kíváncsiskodó pillantások elől. Kaparászó csirkék rebbennek szét a rogyadozó épület előtt. Bentr'ól, a műhelyből forró, párás leve­gő omlik ki, s az udvart belengi a kiszárított gyapjú édeskés szaga. A félhomályban hárman álldogálnak, a hangulat nem éppen vidám. Jönnek is kifele ha­marosan: divatos öltözéké férfi, meg divatosabb hölgy. Amikor rampillant a mester,látom a csalódá­sát. Hát persze, én is csak olyasféleképp, mint ezek az előbbiek... Fogyadozik bizony a vásárló, a komoly vevő, s egyre több az érdeklődő, aki csak a hírnév után kerül errefele, vagy a cégtábla láttán nyomja le a ki­lincset. Kuriózumot keresnek: az utolsó pusztai kalapokra kiváncsiak, no meg az utolsó kalaposra, aki csikósnak, gulyásnak forevalot készít. A mester a szaktudása mellett arról nevezetes, hogy afféle sorzarónak maradt. Ha küszködve is, de fenntartja az ipart. A lakasaban, a diofaszekrény- ben meg a polcra ülteti a fekete csikós- es juhasz- kalapot, a pórge kalapot, a süveget, s hogy a törté­nelemnek is adózzon, a Kossuth-kalap sem hiányzik a hazimuzeumböl. Azután: minden esztendőben elhajtat egyszer a kilenc lyuku hídhoz, a Hidi vásár­ra, ahová magaval viszi a hortobágyi pásztorember­nek való választékot. Apajpusztan is megjelenik rendszeresen,de itt megint más portékával. A csikós- Öltőzék a Kiskunságban különbözik a hortobágyi­tól, ilyen módon természetesen a kalap is. más. “Mi­ből készül a jó kalap, Mihalko uram?” “Csikósfore merinóibol. Csakis a gyapjú jo hozza. A többi ha­misítvány”. Néha beugrik hozza Újvárosra — de nem lovai, ha­nem vonaton, vagy gépkocsival — egy-egy pásztor- ember. Elszakadt a fórevalo, meg a jó kalapot is elnyűvi 8—9 esztendő. Avagy megfakult az ünneplő, szégyen benne mutatkozni. Van, aki bevallja, hogy mulatozás közben valamelyik csárdában elhagyta. Annak nem illik utánamenni... Megesik, hogy kül­földi ritkasággyújtó kopogtat, s megint más a Du­nántúlról levélben jelzi, hogy hároméves keresztfia születésnapjára csikoskalapot kér, megadott méret­ben. Igazi, jo munkának azonban a népi táncegyüt­tesek megrendelései számítanak. Ok két-három tu­cat kalapig meg sem allnak... Nemreg a Kiskunságban az apajpusztai csikóski­rállyal beszélgettem. Deresedo szép bajszával úgy ült a sárga kancán, ahogy a pusztai romantika kí­vánja. Feher ing, pitykes lajbi, kisuvickolt csizma, kezeben karikás, a szíj a csuklóra csavarva. Fején fekete kun kalap. — Mihalko-fele — bólintott komolyan. Többet nem is szolt. Aki akar, erthet a szóból... Kosa Csaba Magyar származású amerikai üzletemberek látogatása A Magyar Kereskedelmi Kamara és a Magyarok Vilagszövetsege meghívására magyar származású ve­zető amerikai üzletemberek 18 tagú csoportja láto­gatott el Magyarországra. A Magyar Kereskedelmi Kamarában magyar közgazdászok tájékoztatták a vendegeket Magyarország gazdasági életéről, továb­bá arról, hogy a két ország kereskedelmi megállapo­dása nyomán milyen lehetőségek kínálkoznak a ma­gyar-amerikai gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. A vendegeket Kallós Ödön, a Kereskedelmi Ka­mara és Bognár József, a Magyarok Világszövetségé­nek elnöke üdvözölte. A kereskedelmi kapcsolatok kiépítésében végzett munkásságáért a delegáció szó vi vöjene k, Zol tán Mer-, szemekéi The Dow Chemical Co. vegyikonszern igaz­gató tanacsa elnökének a kamara diszplakettjét, dr. Lajos Schmidt ügyvédnek es prof. August Molnár­nak, az American Hungarian Foundation nevű ame­rikai-magyar szervezet elnökének a Magyarok Világ- szövetségének aranyjelvényét adták at. A tanácskozáson részt vett Bartha János, a Kü­lügyminisztérium főosztályvezetője és Philip M. Kaiser, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is. Saghy Vilmos belkereskedelmi miniszter fogadta Zoltán Merszeit, dr. Lajos Schmid tét és August Mol­nárt, akikkel a két ország gazdasági kapcsolatait é- rintó kérdésekről tárgyalt. A Magyar Kereskedelmi Kamara és a Magyarok Vilagszövetsege a Hilton-szallóban fogadást adott az amerikai küldöttség tiszteletére. TERJESSZE LAPUNKAT 7 A Kazinczy-maiizóleum Sátoraljaújhelytől alig ót kilométernyire van Széphalom. Itt találjuk Kazinczy Ferenc mauzó­leumát, szépén gondozott kertben, fák kozott. A nagy irodalomszervező, költo-iró és nyelvújító egy­kori dolgozoszobájanak helyén all az 1862-ben7 épitett, Ybl Miklós tervezte, neoklasszicista emlék­múzeum. A vedette nyilvánított kertben nyugszik Kazinczy Ferenc és felesége. A síremlékükön el­helyezett vázában virágok pompaznak. Ebben a kertben nyugszik fia, az aradi vértanú Kazinczy Lajos honvédtábornok is, akinek emléket mellszo­bor is megörökíti. Széphalom Kazinczytol kapta nevet — a település regi neve Banyácska volt. A költő 1806-ban költö­zött Széphalomra, ahol a birtoka — a szőlővel, réttel es erdővel együtt — mintegy 300—350 holdnyi le­hetett. Itt élt II gyermekevei. Mint a felvilágosodás és a nyelvújítás nagy szellemi alakja, Szephalomrol keltezte leveleit. Sokat utazott: többször járt Becs­ben, Erdélyben. Utazásainak élményéit dolgozta fel az Erdélyi levelek cimü müvében. Kiterjedt levelezést folytatott kortársaival. Leve­leiben mozgósított, tanított, bírált, egyengette a fia­talok útját. Az 1820-as evek elejere Kazinczy befejezte iroda­lomszervező munkáját: megalakult a Magyar Tudo­mányos Akadémia, mely egyik feladatának tartotta a nyelv ápolását. Életének utolsó éveiben — hogy nyomasztó anyagi gondjait enyhítse, állást vállalt — gyalog járt be Sátoraljaújhelyre, ahol Zemplén megye irattárát rendezte. 1831-ben a kolerajárvány Szephalmot is elérte, Kazinczy is megkapta a kolerát, és belehalt. Meg­maradt levelezését 23 vaskos kötetben adtak ki. Szuletesenek 100. évfordulóját — 1859-ben — az egesz ország megünnepelte. Leegett udvarhaza he­lyén mauzóleumot epitettek. Ide gyűjtöttek össze a Kazinczyval kapcsolatos relikviákat: szépén Írott kéziratait, használati tárgyait, kötetben megjelent levelezését ugyanúgy megcsodálhatjuk, mint Orlai Petrich Soma Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Karoly találkozásáról készült nagyméretű olajfestményét. “Kazinczy Ferenc emlékének a hálás utókor” — olvasható a görög stilusu oszlopok felett. Kifejez­vén a késői látogatók tiszteletét is irodalmunk nagy alakja iránt. Szente Erzsébet A KIS JANKÓ BORI himzÓpalyázatra beküldött legjobb munkák kiállítását Mezőkövesden megnyi­tották. Ebből az alkalomból koszorút helyeztek el a névadó szobránál, majd az idei nyerteseknek, Ancia Paine nyíregyházi népi iparművésznek, a mezőkövesdi Jancsó Istvánnénak a népművészét mesterének, Kárpáti Zoltánná és Barabás Frigyesné ózdi népi iparművészetnek átadtak az idei Kis Jankó Bori dijakat. — AMERIKAI MAGYAR SZÓ—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom