Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-08-24 / 32. szám
Thursday, Aug. 24. 1978. amerikai magyar szó PAPIRZSEBKENDO AZ ASZTALON Érdekes es fontos megfigyelést tettem. Amikor ugyanis Farkas direktor irodájába mentem, Sándor először az íróasztalán lévő papirzsebkendós-doboz- ra mutatott, mondván: “Amikor a tanulók idejönnek es elkeseredésükben sírva fakadnak, ott áll készen a papirzsebkendo”. Amikor ezt hallottam, meg fogalmam sem volt arról, hogy mi lehet kijelentésének lényégé. De miután másfél órán at figyeltem Horvath Janos tanítási módszeret, hogy miként ülteti át az osztály 11 tagjanak mindegyikébe a zene ritmusát, egy és ugyanazon résziét újra- ismétlésével,amigazt el nem sajátítják, megértettem ezt is. Ezután el kellett hagynom a tantermet, mert esedékes volt Szabó Tiborral való találkozásom. Megköszöntem, hogy tandíj nélkül ilyen tüzetes oktatásban részesültem es mondtam: “Latom, hogy ezek a magyar tanárok erősen hajtják a tanulókat, de azt is látom, hogy minél szigorúbbak es minél kÖ- vetelezőbbek, annál több örömet szereznek a tanulóknak”. Igen, a tanárok szigorúak, de emberségesek, sokat követelnek a tanulóktól, de sokkal többet ADNAK nekik. Es ezt a tanulók tudják. Ezért imádják, tisztelik, szeretik őket. Éppen azért, mert az egy havi nyári kurzus oly rövid és a tanárok oly sokat óhajtanak átültetni a tanulók tudatába, történik meg az, hogy a tanuló úgy érzi, hogy nem tud lépést tartani és — ideiglenesen — reménytelen érzés hatja át. Ebben az esetben az Intézet direktorához fordul, elbeszélget vele es beszélgetésük folyamán sokszor könnyeket hullat. Ezért van a papirzsebkendo Sándor asztalan. Megtörténik ez uj tanulókkal es azokkal is, akik három eves kurzuson vesznek reszt. Riportom végére hagytam tálán a legfontosabbat: a tanulók véleményét. Hozzájuk a következő kérdést tettem fel: miért jöttek ebbe az Intézménybe egy hónapos kurzusra, mely 1000 dollárjukba kerül és mit találtak itt, ami különbözik a múltban látogatott intézményektől? Nézzük csak, mi volt a valasz. Ellen Shifrin, Binghamton. N.Y.-i 23 éves középiskolai zenetanár: “Apám a Binghamton-i Altalanos Iskola zenetanára. Egy kolléganő ismerősöm, aki New Havenben tanít, említette, hogy volt Magyar- országon és ott töltött egy evet a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Most annyira megkedveltem azt, amit itt tapasztaltam, hogy mindketten Magyarorszagra készülünk újabb egy évi tanulmányra. Ezt a mod- - szert összehasonlíthatatlanul a legjobbnak véljük. A zene minőségi oktatasa teljesen különbözik minden ezelőttitől. És az oktatók igazi emberek”. Beth Capobianco, a Duquesne Egyetem (Pittsburgh, Pa.) 20 éves hallgatója. “Mielőtt idejöttem, csupán hegedüoktatásban részesültem, jelenleg egyetemre járok es tervbe vettem, hogy 1979 januárban visszatérek ebbe az Intézménybe, Mrs. Christine Jordanoff, aki itt járt, hívta fel figyelmemet erre az iskolára. Ittlétem alatt a legjobb tapasztalatokat szereztem a magyar tanárok oktatásáról, mert sokat adnak tudásukból, filozófiájukból és magatartásukból. Az a hangsúly, amit az amerikai népzenére fektetnek, nagyban gazdagít es teljesen uj élmény részemre. Úgy velem, hogy ez az intézmény legvonzóbb jellegzetessege”. Martha PowellT 25 eves, B.M. diplomas zenetanár: “A Main-Endwell, N.Y. zeneiskolában tanítok. A mi iskolakerületünk hároméves Kodály-módszeres program létrehozásán szorgoskodik. Az elmúlt évben résztvettem a Hannah Tozer vezette tanképzön, aki egy evet töltött Magyarországon a Kodály Intézetben. Amit a Kodály módszerről tanultam, az lehetove tette reszemre a gyermekek tanítását, s soha többe nem használok más módszert”. Susan Glass. 23 éves new yorki zenetanár: “B.A. diplomával rendelkezem, amit a New State Egyetemen szereztem. Jelenleg New York-ban tanítok altalános iskolában. Ez a harmadik es utolso evem ebben az Intézetben. Az Egyetem korusveze- toje, Dr. David Buttolph, egy évet Magyarországon toltott. Ez az uj módszer egy uj világ kapuit nyitotta meg reszemre, és messze felülmúl minden eddigi élményt. A tanitas filozófiája egeszen más, ugyancsak a zene lépcsőzetes logikája, valamint a gyermek respektálása. A magyar tanárok tehetséges zeneértök, rendkívüli emberek. Mindazok, akik zenei tudásukat mélyíteni óhajtják, hozzájuk forduljanak. Ideájuk es tanítási technikájuk a legjobb”. Evelyn Johnson, Hadiston, Mass: “Zenei kepzettsegemet a Spellman College-ban (Atlanta, Ga.); a San Jose State College-ban és a Kodály Musical Instituteban szereztem. Tanítottam Atlanta-ban, San Jose, Cal.-ban a középiskolában es a Framingham Általános Iskolában, de a Kodály Intézetbeni tapasztalatok és élmények minden tekintetben felülmúlják eddig szerzett tapasztalataimat”. Corie Durrenberger, East Hartford, Conn: “Ha néhány mondatban próbálnám kifejezni, hogy mit kaptam az egy hónapos kurzuson, ezt mondanám: csodálatos tanítók, kellemes környezetben, minden lehetőt elkövettek, hogy nagy, szeles es mély zenei tudásukból a lehető legtöbbet átültessék tudatunkba. Az Intézet direktora és a tanárok oly nagy gonddal es hozzáértéssel szervezték meg a tananyagot es olyan szeretettel és megértessél kezelnek bennünket, hogy élvezet es hasznos ittlétünk minden perce”. Saundra R. Blake, Baltimore, Md.: “B.S. diplomámat a Baltimore Egyetemen szereztem 1963-ban.1972-ben M.E. diplomat szereztem a Towson Állami Egyetemen es jelenleg a doktorátust akarom megszerezni az E.A. Catholic University-n. Harmadeves tanuló vagyok a Kodály Intézetben. Ugyancsak résztvettem Lois Choksy kurzusain is, akinek réven megismerkedtem ezzel az intézménnyel. Itt a tanulok és a tanárok egy családot képeznek es a meleg érzés, az egymás iránti tisztelet nagyban elősegíti a tanulást. Ebben az intézményben kihozzák az egyénben lappangó tehetséget, megtanítanak arra, hogy ne csak a hangjegyeket nézzük, de erezzük a zene ütemet, halljuk a zene hangját és tartalmat. Közösségben élünk, segítjük egymást és kinyújtjuk kezünket egymás felkarolásara”. Florance L. Arnold, Hayes, Va.: “Amint egy kísérleti tanulmányon dolgoztam Virginia York megyéjében, megkaptam a Book Club egy választott könyvét, Lois Choksy “A Kodály. Módszer” kiadványt. Ebből a könyvből szereztem tudomást a Kodály Intézetről és arról, hogy ebben az Intézetben tulajdoníthatjuk el ezt a módszert. Úgy veltem, hogy ez az egy hónapos nyári kurzus nagy segítségemre lesz kísérleti tanulmányom befejezéséhez. Határozottan mondhatom, hogy várakozáson felüli segítséget kaptam egyhónapi ittlétem alatt. Jelenleg égy K-6 zeneosztályt tanítok és olyan zeneaktivitast igényiek, amely előmozdítja zeneolvasasi es matematikai szakértelmemet”. Eddig meg egy szót sem írtam arról pld., hogyan vezényelte Szabó Tibbr a holland zeneszerző, Sweelinck “Hódié” c. szerzeményét, amiről egyedül oldalakat lehetne .írni, vagy hogyan tanította be a 7 5 tagú kórust a szerző zenéjének hü előadására. A kórus próbáját követően Szabó Tibor sajnálatát fejezte ki, hogy nem jöttem egy nappal előbb, amikor Kodály: Mátrai Képek szerzeményét ismertette az Intézet tanítványaival. Egy szót sem utam még Tony-ról, Farkas direktor bájos felesegeról, s fiáról, a négy fél éves Jánosról, leányáról, a 20 hónapos Vilmáról. De ha minderről részletesen beszámolnék, akkor nem rövid riport, hanem vastag könyv lenne az eredmény. Jövőre majd egy zeneileg képzett tudósítót küldünk ki az Intézetbe, aki tüzetesebb beszámolót ir erről a nagy es egyre nagyobb tekintélynek örvendő Intézetnek a ténykedéséről. Végül csupán arra kívánom olvasóink figyelmet felhívni, hogy Farkas Sándor, a nyári kurzusnak direktora hangversenyt ad szombaton, október 7.-én d.u. 2 órai kezdettel a Carnegie Recital Hall-ban, New Yorkban, a 7th Ave. és 57. utcánál a következő programmal: Haydn: Sonata, A Major (1773) Allegro moderato Menuetto al Rovescio. Trio Finale. Presto Kodály: Seven pieces for Piano, Opus 11. 1. Lento 2. Szekely Lament 3. T1 pleut dans mon coeur...” 4. Epithaph 5. Tranquillo óv Szekely Tune 7. Rubato Bartók: improvisations on Hungarian Peasant Songs, Opus 20. 1. Molto moderato 2. Molto capriccioso 3. Lento rubato 4. Allegretto scherzando 5. Allegro molto 6. Allegro moderato, molto capriccioso 7. Sostenuto, rubato (a la memoir de Claude Debussy) 8. Allegro Bartók: Four Laments for Piano Opus 9/a (1910) I. Adagio II. Andante HI. Póco lento IV. Assai Andante Liszt: Bagatelle sans tonalite (1885) Liszt: La Lugubre Gondola (1882) Liszt: Rapsody No. 11. Azok akik részt óhajtanak venni e nagytehetségu zongoraművész hangversenyén, jegyüket megrendelhetik a lap kiadóhivatalában. A hangversenyt a Magyar Társaskör rendezi. ___7