Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-08-24 / 32. szám

*Vf zene nemesíti a gyermek lelkivilágát99 C Kodály Zoltán) Lusztig Imre riportja. Felejthetetlen élményben volt részem julius utol­só hetében, amikor ellátogattam a Kodály Musical Institute-ba, melynek nyári kurzusát Alexander Farkas vezeti. A Brookline, Mass.-i Pine Manor Col­lege keretében működő intézet gyönyörű környezet­ben épült komplexumában rövid két napot töltöt­tem felesegemmel együtt, Farkas barátom meghívá­sára. Elbeszélgettem a magyar tanárokkal, figyeltem, hogyan igyekeznek zenetudásukat átültetni a tanu­lókba és meghallgattam a tanulók véleményét a ta­nárokról, az intézetről, a tanuló és tanárok közti vi­szonyról. Bevallom, 76 éves koromra, ez volt az első alka­lom, hogy zeneoktatásban részesültem. Magyaror­szágon 1908-tól 1920-ig jártam iskolába: elemibe, gimnáziumba és felsó kereskedelmibe, de nem em­lékszem, hogy a 12 év alatt egyetlen zeneóránk lett volna. Kodály egyik legkimagaslóbb érdeme, hogy a mai Magyarországon már az óvódás gyermekek is rendszeres zeneoktatásban részesülnek. Beszélgetésünk folyamán, Farkas barátunk töb­bek között elmondta, hogy amikor megkérdeztek Kodálytól, milyen korban kell egy gyermek zenei nevelését megkezdeni, ezt válaszolta: “Kilenc hó­nappal születése előtt”. MI A KODALY-MODSZER ALAPELVE? Ezt a kérdést tettem fel Horvath Jánoshoz és fe­leségéhez, Lenkehez, Szabó Tiborhoz és Thesz Gab­riellához, valamint Farkas Sándorhoz. Az alábbiak­ban nem a Liszt Akadémiát végzett fentnevezettek egy-egy válaszát vázolom, melyek lenyegeben azo­nosak voltak, hanem próbálóm válaszukat összevon­va, dióhéjban ecsetelni. Négy alapelvben lehetne összefoglalni a Kodaly- módszert. 1. Mindenkit meg lehet és meg kell tanitani ze­nere. A múltban csak a gazdaságilag kiváltságosok­nak volt alkalmuk zenet tanulni. Ma Mágyarorszagon az óvódásoktól kezdve min­den szinten, minden nap van minimum egy óra zene­oktatás, de egyre több azon iskolák száma, ahol a zene képezi a fő tantárgyat. Ebbe az első kategóriá­ba tartozik Kodály azon elméleti tétele, hogy a ze­netudást, tanulást egy-egy nemzet népdalaira kell epiteni. 2. Kodály es kortarsa, Bartók beható kutatást végzett a magyar népzene térén. E dalokat használ­tak alapul és az általános, nemzetközi zenetechni- ka felhasználásával megteremtették az igazi — nem magyaros — hanem az ősi magyar népdalra alapozott MAGYAR ZENÉT. A Kodály-módszer tehát megkívánja, hogy itt, az Egyesült Államokban szintén az amerikai népdalok­ra épitsúk zenetudásunkat. Nem véletlen, hogy a Kodály Intézet vezetői meghívtak Jean Ritchie-t, az ország egyik legneve­sebb nepdalenékesnójet, aki dalaival szórakoztatta es tanította az intézet tanulóit. A második alapelv a “belső hallas” — inner hearing — kifejlesztese, kicsiszolása. Értendő ezen, hogy a zenét tanuló ne csak a hangjegyeket tudja lejátszani, hanem a zene behatoljon a tudataba, fülébe, lássa azt szemeivel, anélkül, hogy a kottára nézné es Érezze a zenet a szivében. Ezt a második tételt hosszan magyarázták ne­kem magyar tanár barátaink, mely meggyőződéssel, bensőséges őszinte seggel, gesztikulálással és csillogó szemekkel. (Itt jegyzem meg, hogy ugyanilyen hév­vel és készséggel tanítják a tanítványokat is, de erről részletesen később irok.) A Kodály-módszer e máso­dik pontja fontos és elengedhetetlen feltetele a ze­netudásnak. A harmadik alapelv: a zene olyan, mint a beszed, minden emberi érzést ki lehet vele fejezni: bánatot és oromét, győzelmet és vereséget, szeretetet és gyűlöletet, elöhaladást és visszafejlődést, lelkesedést és csuggedest, bizalmat es bizalmatlanságot, re­ményt és remenytelenséget, stb. Világos, hogy ezt a módszert nem lehet néhány rövid oldalon ismertet­ni. Erről számos könyv jelent mar meg. Lois Choksy, a Baltimore, Md. Megye Oktatási Tanácsának tag­ja, aki Budapesten tanult a Liszt Ferenc Zeneakadé­mián, könyvet irt Kodály*módszerről, mely a Pren­tice Hall kiadásában jelent meg. E könyv előszavat Szónyi Erzsébet, a Liszt Akadémia tanari karanak elnöke irta. Florance L. Arnold, a Kodály Intézet egyik hall­gatója, szives volt felajánlani a könyvet kölcsön es azt is, hogy segítségemre lesz e riport megírásában. A negyedik alapelv a tanulók es tanárok közti kapcsolat. Ezt főleg a tanulóktól hallottam. Tudni kell, hogy a 75 “tanuló” 90 százaléka tanar, zene­tanár, akik eljöttek, hogy zenetudásukat bővítsék, kimelyitsék. Egyik a másik után ismetelte: “Ezek a tanárok csodás zeneértők es csodás emberek”. “Ha hibát követünk el, magukra veszik a felelősseget es szere­tettel mutatnak rá azokra. " A tanulók és tanárok közti viszony bensőséges. “Ez egy valóságos csalad” — mondta az egyik ta­nuló. Ez megnyilvánult ottlétünk alatt is. Szinte az első pülanattol kezdve otthon éreztük magunkat es amikor távozásra került a sor, mintha családtagok­tól búcsúztunk volna el a “viszontlátás” hangozta­' 4« ___ 9 Thursday, Aug. 24. 1978. 6 ------------------------------------------------ AMERIKAI MAGYAR SZÓ--------------------------------—-------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom