Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-08-24 / 32. szám
*Vf zene nemesíti a gyermek lelkivilágát99 C Kodály Zoltán) Lusztig Imre riportja. Felejthetetlen élményben volt részem julius utolsó hetében, amikor ellátogattam a Kodály Musical Institute-ba, melynek nyári kurzusát Alexander Farkas vezeti. A Brookline, Mass.-i Pine Manor College keretében működő intézet gyönyörű környezetben épült komplexumában rövid két napot töltöttem felesegemmel együtt, Farkas barátom meghívására. Elbeszélgettem a magyar tanárokkal, figyeltem, hogyan igyekeznek zenetudásukat átültetni a tanulókba és meghallgattam a tanulók véleményét a tanárokról, az intézetről, a tanuló és tanárok közti viszonyról. Bevallom, 76 éves koromra, ez volt az első alkalom, hogy zeneoktatásban részesültem. Magyarországon 1908-tól 1920-ig jártam iskolába: elemibe, gimnáziumba és felsó kereskedelmibe, de nem emlékszem, hogy a 12 év alatt egyetlen zeneóránk lett volna. Kodály egyik legkimagaslóbb érdeme, hogy a mai Magyarországon már az óvódás gyermekek is rendszeres zeneoktatásban részesülnek. Beszélgetésünk folyamán, Farkas barátunk többek között elmondta, hogy amikor megkérdeztek Kodálytól, milyen korban kell egy gyermek zenei nevelését megkezdeni, ezt válaszolta: “Kilenc hónappal születése előtt”. MI A KODALY-MODSZER ALAPELVE? Ezt a kérdést tettem fel Horvath Jánoshoz és feleségéhez, Lenkehez, Szabó Tiborhoz és Thesz Gabriellához, valamint Farkas Sándorhoz. Az alábbiakban nem a Liszt Akadémiát végzett fentnevezettek egy-egy válaszát vázolom, melyek lenyegeben azonosak voltak, hanem próbálóm válaszukat összevonva, dióhéjban ecsetelni. Négy alapelvben lehetne összefoglalni a Kodaly- módszert. 1. Mindenkit meg lehet és meg kell tanitani zenere. A múltban csak a gazdaságilag kiváltságosoknak volt alkalmuk zenet tanulni. Ma Mágyarorszagon az óvódásoktól kezdve minden szinten, minden nap van minimum egy óra zeneoktatás, de egyre több azon iskolák száma, ahol a zene képezi a fő tantárgyat. Ebbe az első kategóriába tartozik Kodály azon elméleti tétele, hogy a zenetudást, tanulást egy-egy nemzet népdalaira kell epiteni. 2. Kodály es kortarsa, Bartók beható kutatást végzett a magyar népzene térén. E dalokat használtak alapul és az általános, nemzetközi zenetechni- ka felhasználásával megteremtették az igazi — nem magyaros — hanem az ősi magyar népdalra alapozott MAGYAR ZENÉT. A Kodály-módszer tehát megkívánja, hogy itt, az Egyesült Államokban szintén az amerikai népdalokra épitsúk zenetudásunkat. Nem véletlen, hogy a Kodály Intézet vezetői meghívtak Jean Ritchie-t, az ország egyik legnevesebb nepdalenékesnójet, aki dalaival szórakoztatta es tanította az intézet tanulóit. A második alapelv a “belső hallas” — inner hearing — kifejlesztese, kicsiszolása. Értendő ezen, hogy a zenét tanuló ne csak a hangjegyeket tudja lejátszani, hanem a zene behatoljon a tudataba, fülébe, lássa azt szemeivel, anélkül, hogy a kottára nézné es Érezze a zenet a szivében. Ezt a második tételt hosszan magyarázták nekem magyar tanár barátaink, mely meggyőződéssel, bensőséges őszinte seggel, gesztikulálással és csillogó szemekkel. (Itt jegyzem meg, hogy ugyanilyen hévvel és készséggel tanítják a tanítványokat is, de erről részletesen később irok.) A Kodály-módszer e második pontja fontos és elengedhetetlen feltetele a zenetudásnak. A harmadik alapelv: a zene olyan, mint a beszed, minden emberi érzést ki lehet vele fejezni: bánatot és oromét, győzelmet és vereséget, szeretetet és gyűlöletet, elöhaladást és visszafejlődést, lelkesedést és csuggedest, bizalmat es bizalmatlanságot, reményt és remenytelenséget, stb. Világos, hogy ezt a módszert nem lehet néhány rövid oldalon ismertetni. Erről számos könyv jelent mar meg. Lois Choksy, a Baltimore, Md. Megye Oktatási Tanácsának tagja, aki Budapesten tanult a Liszt Ferenc Zeneakadémián, könyvet irt Kodály*módszerről, mely a Prentice Hall kiadásában jelent meg. E könyv előszavat Szónyi Erzsébet, a Liszt Akadémia tanari karanak elnöke irta. Florance L. Arnold, a Kodály Intézet egyik hallgatója, szives volt felajánlani a könyvet kölcsön es azt is, hogy segítségemre lesz e riport megírásában. A negyedik alapelv a tanulók es tanárok közti kapcsolat. Ezt főleg a tanulóktól hallottam. Tudni kell, hogy a 75 “tanuló” 90 százaléka tanar, zenetanár, akik eljöttek, hogy zenetudásukat bővítsék, kimelyitsék. Egyik a másik után ismetelte: “Ezek a tanárok csodás zeneértők es csodás emberek”. “Ha hibát követünk el, magukra veszik a felelősseget es szeretettel mutatnak rá azokra. " A tanulók és tanárok közti viszony bensőséges. “Ez egy valóságos csalad” — mondta az egyik tanuló. Ez megnyilvánult ottlétünk alatt is. Szinte az első pülanattol kezdve otthon éreztük magunkat es amikor távozásra került a sor, mintha családtagoktól búcsúztunk volna el a “viszontlátás” hangozta' 4« ___ 9 Thursday, Aug. 24. 1978. 6 ------------------------------------------------ AMERIKAI MAGYAR SZÓ--------------------------------—-------------
