Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-08-24 / 32. szám
Thursday, Aug. 24. 1978. VÁROS, AMELY HÁROMSZOR SZÜLETETT ;---------------------------------------------------------------------------------------:--------------------1 Azt tartják: Salgótarján háromszor született. Először a múlt szazad derekán, mivel a terebélyesedő szénbányászát és ipar központja lett. Másodízben amikor a sivár, nyomasztó kolóniákból álló település — 1922-ben — megkapta a városi rangot. Utoljára pedig nem is oly rég, amikor is a városatyák elhatározták a település “szivének.” kialakítását, amely hazánkban nemcsak ujszeru megoldása, hanem mérete miatt is egyedülálló. Nem véletlen, hogy éppen egy évtizeddel ezelőtt — 1968-ban — a magyar városok közül elsőként Salgótarjánnak Ítélte a Magyar Urbanisztikai Társaság a Hold János emlékérmet. A városban nincsenek ezeréves kövek. Itt a hagyományt a munka jelentette. Ezt az örökségét ápolja is a város. Az eredmény: az ósdi, falusias főtér es főutca helyén reprezentatív városmag alakult ki, amely szimbolizálja a varos jelentőségét, megújuló életformáját, kultúráját. A városközpontban négy építészeti alkotás uralkodik: a művelődési ház, a Karancs Sz'allo, az üzletház és a lakohaztómb. De épült itt különböző intézmények székhaza, több szociális létesítmény, alsó- és középfokú oktatási centrum, s egyeb impozáns épület. A 45 ezer lakosú nógrádi megyeszékhely méltó akar lenni ősi nevehez. “salgó” régi magyar szó es “fénye8”-t, “csillogó”-t jelent... M.G.L. i ;r 'm MÚZEUMISKOLA Az ország első muzeumiskolája a szigetvári Zrínyi-várban működik, ahol a látogatók — a múzeum és a vár megtekintése után — előadásokat hallgathatnak Szigetvárról és a Zrínyiekről. Képünkön: A muzeumiskola “hallgatói” megtekintik a várat és vármúzeumot. . Újjáépítik a Szegedi Nemzeti Színházat A Szegedi Nemzeti Színház csaknem száz eve készült főépületének újjáépítése megkezdődött. A következő évadban azért a Kisszinházban és a játék céljára átalakított Szabadság filmszínházban tartják Szegeden az előadásokat. Előretekintés — 1982-re. UJ alumíniumipari beruházások A magyar alumíniumiparban 1978-ban több,mint 1.8 milliard forintot fordítanak beruházásokra. Ennek körülbelül harmadát állami nagyberuhazasokra, kétharmadát különböző vállalati fejlesztésekre költik. na nyomóerejű lengyel hidraulikus prés és az ehhez tartozó kikészitőegység. Megkezdték az uj csarnokok építését előkészítő földmunkákat is, valamint a felvonulási épületek — többek között raktárak, műhelyek es egy munkásszálló — építését. A TERVEZETTNÉL GYORSABB BÁNYAFELTÁRÁS A bauxitbányászat fejlesztésének két legfontosabb területe a Dunántúl közepén, a Bakony hegységben a kincsesbanyai Bitó II, illetve a nyirádi Deáki bánya megnyitása Kincsesbányán, ahol a beruházás befejezése után évente ötszázezer tonna bauxitot termelnek majd, jelenleg a feltárási munkák folynak, mégpedig a tervezettnél gyorsabb ütemben. A tervezett 430 méteres vágathajtas helyett például 619 metert értek el az első negyedévben, elsősorban a gépláncok jó kihasználása révén. Befejeződött a lejtakna környékének viztelenité- sehez szükséges kutak furasa is, es igy létrejöttek az akna folyamatos kiépítésének feltételei. Az évente 660 ezer tonnás kapacitású Deaki banya feltárási munkái ugyancsak a terv szerint haladnak — elsősorban a III. jelű bányamezőben haladt jelentékenyen előre a vágatok kiépítésé. építkezés székesfehervÁron Az alumíniumipar harmadik állami nagyberuházása a székesfehérvári Könnyűfémmű félgyártmány - termelésének fejlesztése, amelynek révén a vallalat többek között évi 43.5 ezer tonnával növeli a hengereltáruk, 21 ezer tonnával a sajtolt es húzott termékek gyártását. Itt az év első hónapjaiban a már meglévő csarnokban néhány berendezést üzembe helyeztek — köztük a legfontosabb a 2500 tonKILENC EXPORTBOVITÖ FEJLESZTÉS A vállalati beruházások közül a legfontosabb a 45 milliárd forintos hitelkeretből megvalósuló exportnövelő fejlesztések. Erre a célra összesen 2.1 milliárd forintot használnak fel az ágazatban, s ebből az idén 472 milliót költenek el. E fejlesztések révén 1982 után évente 31 millió dollárral no az agazat devizabevétele. Összesen kilenc exportbóvitő beruházás munkai folynak. Két kiemelt munkaterület: az Ajkai Tim- földgyar évi 80 ezer tonnás kapacitásbővítésé, ugyanitt az évi 2700 tonnás nagy nyomású öntöde épitese, valamint a foliagyártas fejlesztése a Kőbanyai Könnyűfémműben.--------------------I PÜSKI-CORVIN ! V HUNGARIAN BOOKS, J f RECORDS & IKKA I A 1590 Sécond A ve. (82-83 Sl. közt) ' A ▼ N«w York, N. Y. 10028 — (212) 879-8893 f A Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez er. A I hangszalag. FORINT CSEKK, IKKA, Comtu 9 rist , Tuzex befizetohely. I Látogassa meg boltunkat New Yorkban a I " magyar negyed közepén. Postán is szállítunk » A a világ minden tájára. A Uj magyar katalógust díjmentesen I ______________ küldünk! A szarvasi szárazmalom A szarvasi szárazmalom közel van a városközponthoz, hiszen hajdanan az ipar meg nem kéredzkedett ki a települések peremére. A malmok a legkevésbé sem zavarták a környezetet, akárcsak a bognárok, a tímárok,'a szíjgyártók. Dr. Palov József, a szarvasi muzeum igazgatója a szárazmalom ismertetofüzeteben felvázolja a malmok történetet. Először voltak a kezimalmok, majd a vízimalmok,aztán a szárazmalmok, végül a szélmalmok. Ember hajtotta taposómalmot, ökör vagy bivaly a tipromalmot. A járgányosmalom járókerekét, a 10—14 meter átmérőjű keringőt. pedig (a szarvasi például kettőt fordult percenként) lovak húzták. Az 1836-ban épült szarvasi szárazmalomban is a lovak erejet használtak fel az örlesre, a darálásra. A városban különben szélmalmok is működtek, azonban — hiaba a Harmas-Kórós — vízimalmot nem é- pitettek, mert a folyőágak nem adtak volna hozzá elegendő energiát. A Szarvason meghalt Tessedik Sámuel sajnálkozik a szárazmalmok láttán: “Az e fajta malmok — Írja — valóságos megrontói a legjobb magyar lovaknak, s ha sokáig fennállnak a magyar lótenyésztés nagyon nehezen fog fellendülni...” A technikai fejlődés azonban csak később teljesítette az óhajt. Szarvason az 1850-es evekben építették az első gőzmalmot. : A sorra épülő gőzmalmok megpecsételték I a régi malmok sorsát. A hanyatlást meggyorsították a környék vasúti csomópontjain létesült nagymal- i mok. A századforduló éveiben már csak egy-két szaraz- vagy vízimalom hántolt kölest vagy darált takarmány magvakat, lisztet pedig már egyikük sem adott. A legkitartóbb szárazmalom a Tomka Sándoré 1962-ig forgó kerekeivel nemcsak Szarvas, hanem az ország utolsó működő szárazmalma volt. Nem lett az enyeszete: ipari műemlékké nyilvánították. Helyreállítása 1973-ban fejeződött be. Ma is sokan látogatják s veszik szemügyre ezt a becses műemléket. T.E.- akut_______ .5
