Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-08-10 / 30. szám

ohm Thursday, Aug. 10. 1978. ÚJ, ALACSONYABB VÁMOK A MAGYAR-AMERIKAS KERESKEDELEMBEN ÚJ HÍD ÉPÜL GYŐRÖTT Julius 7-től a magyar-amerikai kereskedelmi kap­csolatokban, hazánk az USA-val ugyanolyan vám­feltételek mellett kereskedhet, mint a GATT-hoz tartozó többi országgal. Uj lehetőségek nyílnak a gépek, a korszerű berendezések forgalmának fel­lendítésére és ezzel az áruforgalom szerkezetének egészségesebb kialakitasara. A kétoldalú forgalom a jelenlegi évi 200 millió dollárról néhány even be­lül akár 600 millió dollárra is emelkedhet. Az Egyesült Államokba erkező magyar és Ma­gyarországra befutó amerikai áruk után már nem a büntető vámokat róják ki. Átlagosan 15 százalékos vámok 5 százalékra mérséklődnek. A magyar exportban jelentős tételt jelentő teherauto- hátsóhidak 25 százalékos vámja 5 százalékra mér­séklődik, ugyanígy az Egyesült Izzó lámpáinak 25 százalékos vámja is ötödére csökken. A kemping- gumi-matracok, a mélyfúró tömlők 25 százalékos vamja helyett 5 százalékot kell fizetni. Néhány to­vábbi jelentős vámmódösitás: a szerszámgépeket 35 százalékról, 7.5 százalékra, a lábbeliket 20 szá­zalékról 10 százalékra, a bőrkesztyűket 30 százalék­ról 15 százalékra szállítják le. A bor vámja gallonon­ként 125 centről 37.5 centre csökken. A férfiöltö­nyök után az eddigi kilogrammonkénti 1 dolláros súly- es az 50 százalékos értékvam helyett kilo­grammonként 75 cent súly- és 21 százalékos érték­vamot kell fizetni. Az amerikai diszkriminatív vamok miatt Magyar- ország is büntető vámokat vetett ki az amerikai arukra. Ezek a vámok is számottevően alacsonyab­bak lesznek ezentúl: 60 százalékos számtani átlaguk 22 százalékra mérséklődik. Az amerikai szerszámgépekre fizetett 70 százalé­kos vám 35 százalékra mérséklődik, a kéziszerszá­mok után az eddigi 100 százalékos vám helyett 25 százalékot kell fizetni, a fotó-filmszalagok vámja pedig az eddigi 50—200 százalékról 15—20 száza­lékra mérséklődik. A kereskedelmi megállapodás nemcsak a vamo­kat csökkenti, hanem gondoskodik az üzleti kapcso­latok minél zavartalanabb kialakításáról, tovább­fejlesztéséről, a két ország iparának kölcsönös vé­delméről, az esetleges piaczavaró export megszünte­téséről is. A szerződés keretében az amerikai válla­latok a jövőben minden olyan kedvezményt meg­kapnak Magyarországon, ami más nyugati cegeket is megillet, többek között önálló képviseleteket állíthatnak fel, megszervezhetik vevőszolgálatukat. Mindez természetesen az USA-ban fellépő magyar vállalatokra is vonatkozik a kölcsönösség elve alap­ján. Csaknem három évtizedes akadályok hárulnak el a kereskedelmi kapcsolatok bővítésének utjából. Mélypontra zuhant a két ország kereskedelme; csak a 60-as évektől kezdett élénkülni. 1972-ben légügyi megállapodást irt alá a két ország, 1973-ban vagyon­jogi szerződést, s 1975—77 között sikerült a még függőben lévŐ pénzügyi kérdéseket egytöl-egyig rendezni. A Magyar Nemzeti Bank tavaly 200 mil­lió dolláros kölcsönt vett fel az amerikai tőkepiacon. A hitelfelvétel egybeesett az MNB New York-i kép­viseleti irodájának megnyitásává!. Mindezt a két ország vállalatainak élénkülő ke­reskedelme kiserte. A magyar export az 1970. évi 10 millió dollárról tavaly már 55 millió dollárra nőtt. Igaz, főként olyan termékekből állt, amelye­ket nem sújtottak a diszkriminatív vámok: sonka- es lapockakonzervekbol, paprikából, mezőgazdasági gépalkatrészekből. A magyar exportnak egyelőre csak 30 százaléka sorolható az ipari fogyasztási cikkek, alapanyagok, illetve a gépek és berendezések közé. Az import 1970-ben 26 mülió dollárt, a múlt évben már 134 millió dollár képviselt. A két ország vállalatai között 55 kooperációs szerződés van érvényben, ezek fele az utóbbi két év­ben jött letre. Néhány vegyesvállalat is alakult: Budapesten működik a véranalizátorokat gyártó Radelcor, az USA-ban pedig az elektromos égőket termelő-forgalmazó Action TUNGSRAM, a rönt­gen-készülékeket összeszerelő és értékesítő TRANS- MED X-RAY Ltd., valamint a MEDIMPEX 100 százalékosan magyar tulajdonban lévő érdekeltsége, amely gyógyszeripari termékeket értékesít az USA- ban. Magyar részről elsősorban az orvosi berendezé­sek, a gyógyszerek, a konfekció-termékek, az autó­buszok és a szerszámgépek, továbbá a járműipari alkatrészek exportját szeretnék növelni. Amerikai üzleti körök különösen a mezőgazda­sági gepek, az ipari kemencek, a folyamatirányító berendezések és más korszerű gépek eladásának ad­nak kedvezőbb üzleti esélyeket. A magyar—amerikai kapcsolatokban a kereske­delmi szerződés hatalyba lépése után további fejle­mények várhatók: megkezdődtek a tárgyalások a vegyesvállalatok alapítását ösztönző, a kettős adó­zást kizáró egyezményről, s napirendre került az állategészségügyi és a növényvédelmi megállapodás megkötése. Az őszi hónapokban 6—8 amerikai óri­áskonszern vezetőjét várják Magyarországra, s októ­berben a két ország kamarai szervezeteit tömörítő Magyar—Amerikai Gazdasági Tanács tartja soron következő ülését Chicagóban. Hirschler Richárd Földrengést jelző madarak Előre jelezték a Békés megyei földrengést a vad­madarak. Mint a Szeghalmon táborozo III. Nemzet­közi Omithológiai es Természetvédelmi Tábor részt­vevői észleltek, junius 22.-re virradóan a bíbicek már éjféltől csapatokba verődtek és kiáltozva kava­rogtak a holdfényes légoceánban. Éjfél után, mint­egy másfél órával Békés és Békéscsaba környéken a megfigyelt 15 gólyafeszekben álltak a fiókák, az öreg madarak pedig kelepeltek, és többször elhagy­ták fészkeiket. Hajnalban, mintegy tiz perccel az első rezgesek észlelése előtt, ellepték az aszfaltozott uta­kat a balkáni gerlék, ott kuporogtak és ilymódon sajnos, nagy szambán estek áldozatul az arra haladó jármüveknek. A szakemberek szerint most hazánkban is bebizo­nyosodott — amit a külföldi, madártannal fog­lalkozok, sokszor említettek —, a vadmadarak e különleges “kepessege”. (Vásárhelyi) Győrött, uj négysávos közúti hid épül a Duna felett. A hid elkészültével Székesfehérvár felől Győr belvárosának érintésé nélkül közelíthetik meg a gép­kocsik a csehszlovák hatart. Sikeresen működik a szegedi kender termelési rendszerközpon t A kendertermesztés hazánkban három esztendeje a mélypontra jutott: a szükséges 10 ezer hektár te­rülettel szemben alig 6 ezer hektárra csökkent a ve­tésterület. Ezért volt szükség arra, hogy a Kender­fonó- és Szövőipari Vállalat megalakítsa a szegedi kendertermelési rendszerközpontot, amely kétéves tevékenységével a mezőgazdaságban megvalósította az iparszerül kendertermesztést. Az elmúlt esztendők sikereiről talán elég két adat: a rendszerbeni termesztés aranya 1976-ban az ösz- szes vetesterulet 80 százalékát,tavaly mar 97 száza­lékát képviselte. A Kenderfonó- es Szövőipari Válla­lat csaknem 70 gazdasággal tart szoros kapcsolatot. A magyar kenderipamak évenként mintegy 80 ezer tonna nyerskóróra van szüksége s ehhez a termés­hozamoktól függően 8—9 ezer hektárnyi vetéste­rület kell. A társulás eves termelési értékének több ; mint a fele kender alapanyagú, ezért lett a mezőgaz­dasági termesztés rendszergazdája a vállalat, amely hitelt adott a szövetkezetnek és a gazdaságoknak a betakarítógépek vásárlására, s az alkatrészellátást les a szervizszolgalatot is a rendszergazda végzi. A közeljövőben megrendezendő találkozón már mintadarabokat láthatnak az érdeklődők az uj be­takarító géprendszerekből, sőt a hazai tervezés alatt álló kendertömörítő gépből is. VASÚTI MÚZEUM NAGYCENKEN A Sopron melletti Nagycenken 'megnyílt a Köz­lekedési Múzeum állandó vasúti kiállítása. Képűn­kön: a kiállításon a századforduló táján forgalomba állított regi keskeny nyomtávú mozdonyokat te­kintik meg a látogatók. 6 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom