Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-10-05 / 38. szám
Thursday, Oct. 5. 1978. Egyetemista élet Pesten Magyarországon pillanatnyilag 56 felsőoktatási tanintézet — egyetem,illetve főiskola — működik, a nappali tagozatos hallgatók száma meghaladja a 110 ezret, az oktatóke pedig a 12 ezret. Az idén 16 ezer “gólyát” vettek föl a különböző karok első évfolyamára, de ennél jóval többen jelentkeztek: csaknem negyvenezren. Mivel egyrészt az egyetemi férőhelyek számát képtelenség lenne ugrásszerűen növelni, másrészt a népgazdaság — egy-két értelmiségi szakmát kiveve — nem igényel annyi diplomás szakembert, mint ahányan jelentkeznek, ezért a felvételi rendszert, mint szükséges rosszat, még jóidéig fönn kell tartani. Az egyetemek es főiskolák nagy részé Budapesten, az ország fővárosában található. Itt van a 200 eves Eötvös Lorand Tudományegyetem, amelynek három karán jogászokat, természettudósokat és tanárokat, valamint bölcsészeket képeznek, s amely a fővárosi diakelet szellemi nyüzsgésének egyik központja. A másik: a Műszaki Egyetem. De a fővarosban működik az ország legnagyobb orvoskepző intézményé, a Semmelweiss Orvostudományi Egyetem es az egyetlen közgazdaságtudományi egyetem is. A diákélet Pesten is épp olyan szines es epp olyan komoly, mint másutt. München diáknegyedében, Schwabingban az idén tavasszal magam is nagy politikai vitának lehettem szem- es fültanuja. Ott általában a menza, az étkezö-epület a gyűlések és a vidámabb összejövetelek — maszkabálok, táncestek — színhelye: Magyarországon az egyetemi klubok és a kollégiumok nagytermei. De az egyetemek környékén csaknem minden kávéházban és sörözőben felfedezhetünk vitatkozó-politizáló fiatalokat, úgyszólván reggeltől késő estig. A hasznos eszmecserere mindig van idő! A klubélet meglehetősen kedvelt, a szervezett műsorok színvonala magas. Az Eötvös klubban, amely Budapest belvárosában, a Karolyi Mihály utcában található — szemközt az Egyetemi Könyvtárral és dortmundi (dab) sörkocsmával — heten kent több programon is részt vehetnek a klubtagok: az egyetem polgárai. Az alagsori színházteremben irodalmi műsorokat, zenés összeállításokat adnak elő — természetesen maguk a diakok. Egy-egy szerzői estre meghívják az Írókat, költőket is, es müveik meghallgatása után izgalmas beszélgetéseket folytatnak velük. Itt, a színházteremben szoktak föllepni a jobb pesti popzenekarok is,* ilyenkor kipakoljak a székeket és éjfélig, hajnalig folyik a tánc. Igaz, záróra fél tizenkettőkor van, de ha egyszer jo a hangulat, nincs az a gondnok, vagy klubvezető, aki kizavarja a táncoskedvu fiatalokat. Akik játszani akarnak, a földszinti klubhelyiségben — a volt irodalmi kávéházban — billiárdozhat- nak, sakkozhatnak, kártyázhatnak. Az előtérben es az emeleti galériában pedig képzőművészeti alkotásokban gyönyörködhetnek a látogatok, a gyönyörködés persze sokszor nagy veszekedéssé fajul, hiszen a kiállitott képek és szobrok nagy rcsze avant- garde mű, s ezzel a művészi ábrázolásformával a konzervatív izlésüek nemigen értenek egyet. Hasonlóan tagas, jól szervezett klubja van a műszaki és a közgazdasági egyetemnek is. A műegyetemisták programjában gyakran találunk jazz-kon- certeket, a közgazdászok klubja politikai vitaestekre invitaija a hallgatóságot. Budapesten tucatnyi diákszálló működik, a vidév ii i. r?\' i ; - >y f-**‘ n ✓ i • • ki egyetemisták szamára. Van koztuk modern, s van olyan, ahova a bentlakókon kívül senki nem léphet be, mert ha többen tartózkodnak az épületben, összedől... Az egyik belvárosi kollégiumban, ahol jogászok és bölcsészek laknak, tiz-tizenk.et fiú alszik egy szobában, nem éppen kényelmes és hige- nikus körülmények között. De ezeket az öreg szállókat hamarosan fölszámolják es a diakok átköltözhetnek az újonnan épült, tágas, minden igényt kielégítő kollégiumokba. Ilyen — többek közt — az Eötvös Loránd Tudományegyetem uj diákszálló- komplexuma a Budaörsi utón. Ezekben az épületekben két-három agyas szobákban laknak a hallgatok, minden szobához mosdó tartozik, a földszinten menza, könyvtár áll a fiatalok rendelkezésere, minden emeleten van teakonyha, vasaló- és persze tanulószoba. A tanulószobák — a “buhogók” — különösen a nyár eleji es a téli vizsgaidőszakban telnek meg. Magyarországon minden félév végén kötelező letenni bizonyos vizsgákat, különben nem kezdheti meg a következő szemsztert az ember. S a szigorlatok, kollokviumok eleg szigorúak. Akinek nem sikerül a pótvizsga, már csak dékáni engedéllyel tehet újabb kisérletet, s ha azon is elbukik, felevet kell ismételnie. Van, aki ilyenkor elkeseredik, inkább elmegy dolgozni, vagy átiratkozik az esti, illetve a levelező tagozatra. A nappali tagozatokra 35 éves korig jelentkezhet bárki, estire es levelezőre viszont kortól függetlenül. Sokan kétségbe vonják e két utóbbi képzési forma hatékonyságát, de kétségtelen, hogy meg igen nagy szükség van rajuk. Ha például egy érettségizett lány pedagógus szeretne lenni, de az első félévben nem veszik föl a főiskolára, elmehet tanítani — képesítés nélkül — olyan iskolába (tanyára, külvárosba), ahol nincs betöltve minden tanári hely. A következő évtől aztán, a munka mellett, megkezdheti az egyetemet s esti tanulással négy ev alatt diplomát szerez. Ez is szükséges rossz, de amig vannak települések, ahol kevés a tanító, muszáj ilyen módszerekkel betölteni az üres státuszokat. (Erre természetesen csak a tanitói-ovónói pályán van lehetőség, az orvosoknál vagy a mérnököknél nyilvánvalóan nincs). Európában mintegy nyolcmillió egyetemista es főiskolás tanul. E hatalmas diakseregnek csupán elenyésző hányada a magyarországi hallgatóság, de az ó tudásuk ugyanolyan alapos, mint a párizsi, a müncheni vagy a bécsi diákoké. Itt is, ott is hasonló gondokkal küszködnek a fiatalok, hiszen ugyanabban a korban es hasonló körülmények közt élnek. Ha más-m'as társadalmi rendszerben is. Egy feladatra készülnék: a közös — európai — jövő átformálására. Balint B. András I | TAKACS LAJOS: S ARANYBETÜK • I I c. kisregényé, mely zz 1956-ban Amerikába I érkezett magyarok életébe nyújt regény for• májában bepillantást. I .a punk a könyvet nemregen ismertette. * Rendelje ineg ezt a nagyon érdekes könyvet! ARA BAROM DOLLÁR !!» egrendelheto a Magyar Szó Kiadóhivatalaban | 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. '!»•». m*. r »'»'■*• » * 11 A LEGHOSSZABB GERENDAHÍD Az ország leghosszabb „gerendahidja" épül a Tiszán Szegednél. A napokban megkezdték a meder feletti pályaszelvények beemelését. Elsőnek egy tizenhatszor tizenkét méter nagyságú, harmincöt tonna súlyú pályalemez került a helyére Megkezdődött a „Nyírségi ősz" ti t n a A nyíregyházi városi stadionban 25 ezer nezo előtt rendezett gyümolcskarnevéllal megkezdődött Sza- bolcs-Szatmar megye hagyományos kulturális es művészeti eseménysorozata, az október középéig I r ii | fi tartó “Nyírségi ősz..” A megnyitót kővetően a mei | i i ,t gyeszekhely általános iskolainak 3 ezer kisdiákja mu- tatott be látványos nyitóképet s ezzel kezdetét vette a gyümolcskarneval. Lovasok és csikósok bemutatója után lépett a stadion zsúfolt nézőtere ele a megye mezőgazdasági üzemei összeállította 20 gyu- mölcskompozició. A “Nyírségi ősz" során rendezik meg a megyeben elő képzőművészek őszi tárlatát a sóstói nemzetközi muvésztelep lakóinak érem kiál I itását. Agrártudományi napokat is tartanak: a tudományos tanacs» » Ff*.» kozason az almatermesztes aktuális kérdéséit es tennivalóit vitatják meg a szakemberek. A programsorozat eseménye lesz a főváros V. kerületének szabolcsi bemutatása es Krudy-centenariumot köszön- to országos irodalmi vándorgyűlés is. Gossler-gyúrú Vasarely nek A kanosszát járt Barbarossza Frigyes egykori kedves városa: GOSSLER — alapítványi gyűrűvel tüntette ki a világhírű magyar származású művészt, Victor Vasarelyt. Az életművét átfogó kiállítás, a- mely egy középkori varosban nyílt meg,érdekessége, hogy a Vasarely-képek jelentékeny része magyar címeket kapott; Kerek, Sárga, Palota, Hegyez, Torz, — ilyen es ehhez hasonló feliratokkal kerültek a látogatók ele a kepek. Rákóczi tér Yerresben A Párizs környéki Yerres városában, ahol II. Rákóczi Ferenc száműzetésének egy rész'et töltötte, teret neveztek el a fejedelemről. Itt all majd a jövőben II. Rákóczi Ferencnek emlékműve is. Az ünnepségen dr. Szigeti Pal, a Kölcsönösen Segélyező Magyar Egy•• t « let diszelnoke es Lucas,Yerres polgármestere mon- dott beszédet. >■-ital_____
