Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-09-21 / 36. szám

Thursday, Sep. 21. 1978. 2 AMERIKAI MAGYAR SZO HOLLYWOOD „Retusálják a film/óvárost Rég elmúltai' már azok az idők, amikor a filmsztá­rok Rolls Royce-kocsi1'- ban es leopárd bőr bun­dákban parádézta!: Holly­wood utcáin. Ugyanazo­kon a sugárutakon ma prostituáltak tartják ál­landó őrjárataikat, miköz­ben lovagjai^ árgus sze­mekkel figyelik a bevé­telt. Hollywood — amely idén, november 14.-én ün­nepli városalapitásának 75. évfordulóját — ma mar nem is igazi filmfőváros, inkább uornofővaros. Sex­boltok és pornomozik csalogatják a járókelőket, éktelenitik el a hajdani filmmetropolis utcaképet. A Los Angeles egyik elővárosának számito Holly­woodból sok korábbi törzslakó elköltözött. Akik ott maradtak, azok félnek este az utcára merészked­ni, mert a közbiztonság bizony nagyon siralmas. A zajtalanul suhanó Rolls Royce-kocsik helyét szirénázó rendőrautók foglalták el. Az egykori luxus­villák. lakói a jól őrzött Malibuba és Beverly Hills- be költöztek át. A háromnegyed évszázados városalapitási jubile­um alkalmából a városatyák elhatározták, hogy “ki- retusálják” a filmfováros külső képet. A hátralévő nehány hónapban elég sok tennivaló vár rájuk. Kü­lönleges bizottságokat alakítottak, amelyek a város régi hírnevének, felélesztésére hivatottak. Nyári ünnepi játékokat szeretnének rendezni, a hatóságoktól pedig erélves fellépést sürgetnek a bű­nözési hullám és a prostitúció mocsara ellen. A rendortisztviselók azonban pesszimisták. Arra hivat­koznak, hogy Hollywood még ma is rengeteg fiatal lanv szamára bűvös vonzerejű. Ezek a fiatalok filmsztari reményekkel érkeznek a varosba, de ha­marosan valamelyik lebujbán vagy az utcasarkon talaljak magukat. Mindazonáltal a városi bizottságok működése mellett a filmvallalatok is szeretnének Hollvwood jo hírnevének visszaállításához hozzájárulni. A világ­hírű Warner Brothers filmgyártó cég például 150 millió dolláros gyártási programot fogadott el, amelynek kereteben húsz nagy filmet óhajt készíte­ni. Az üzletemberei: egy része azonban joggal tart a tv-ipar es a hanglemezgyárak egyre szelesebb konkur­enciájától. Persze, november 14.-ig még van idő. S mivel a "retusálási” hadművelet teljes erővel megindult — meg kell várni a kimenetelét. r Nomád élet az Egyesült Államokban Megszámlálhatatlan ezrek élnek kerekeken járó otthonokban az Egyesült Államokban. Az 1980 évi statisztikában ezekről is adatokat próbálnak majd beszerezni és sokan azt mondják, ez a statisztika meglepő nagy számot fog mutatni. A trailerben lakók különböző okokból határozzak el magukat arra, hogy feladják állandó otthonukat. Nagyon sokan nyugalmazott öregkornak, akik sze­rény jövedelmükből igy próbálnál: olcsóbban meg­élni, vagy az országot akarjak bejárni. Masok igy bo­nyolítják le sok utazással járó munkájukat es olya­nok is akadnak, akik valamitől menekülnek. Sehova sem tartoznak, de szabadnak érzik magukat. Egy volt farmer Kentuckyböl 1100 dollárért vá­sárolt egy használt camper-trailert, amiben felesége­vei, négy gyermekevei es egy barátjával együtt lakott. A teherautójukhoz kapcsolva, ezzel utaztak be nagy területet, mig végül a Mexikói-öböl közelében ütöt­ték fel szállást. Habár nagyon zsúfoltan laknak, sok eddig nem élvezett előnyt találtak az uj környéken. A telepházber mindennel együtt havi 150 dollár, a gyermekek halászhatnak, fürödhetnek a tengerpar­ton, uszoda is van és társasélet. Nem akarnak többe saját hazban lakni, a sok velejáró gonddal. Vannak minden kényelemmel felszerelt luxus mo­toros otthonok és egeszen kicsi trailerek, amiket uszodával ellátott táborozó helyeken vagy bevásár­ló központok parkoló helyein, esetleg félreeső uta­kon parkolnak le. Nem fizetnek házadót, mégis szí­vesen latjak okét, mert a helyi boltokban fellendítik a forgalmat. Az újoncok többnyire először beutazzák az orszá­got, de végül valamelyik legkedveltebb vidékük kö­zelében maradnak. Ott postaszekrenyt bérelnek, vagy a postát valamelyik ottani barátjukhoz külde­tik. Jó ha van hitelkártyájuk, amit mindenütt elfo­gadnak. A legtöbben nem szavaznak mert sehol sincs állandó otthonuk. TTT71 Fi í i ;. . • :t! < t. . * '; 11 1 ’1 ■ NEW JERSEY ERDŐSEGE VESZÉLYBEN A kongresszusban, N.J. törvényhozó testületeben és bíróságokon folyó eljárások megvilágítják a ve­szélyeztetett természeti tájak problémáit. Ezeknek egyike a N.J. allam sűrűn lakott vidéké közelében lévő Pine Barren erdöseg, ami túl draga ahhoz, hogy a kormányzat nemzeti parknak- vásárolja meg. Ez a ritka növényzetit fenyves a Jersey partok közelében lévő olajfurások és az alig egy órányira fekvő At­lantic City-ben folyó hazárdjáték miatt a jövőbeli építkezések közvetlen útjában áll. Ha az építkező­ket senki sem állítja meg, ennek a majdnem érintet­len vadonnak nagy területeit fogjak felszabdalni házak, nyugdíjasok részere kondominiumok, trailer* táborok és kereskedelmi gócpontok céljaira. Ezt a lehetőséget a természetvédők nemcsak a ritka növényzet miatt tekintik katasztrofálisnak, hanem azért is, mert az erdőség homokos, földje alatt óriási tiszta viz-rezervoar van, ami New York varost ivóvízzel 34 évig ellátná. De a porózus ho­mok, amely az erdoseg talajat víztárolóvá tette, a szennyezödest is könnyen magaba szívja, ez a be­következő építkezésnek elkerülhetetlen velejárója lenne. A drága ingatlanárak miatt az erdőség egyes ré­szeinek kiirtása az epittetok számára nagy haszonnal kecsegtet. Bírósági utón akarjak kiharcolni, hogy építkezhessenek es igyekezetüket a helyi politikai vezetők is támogatják. AZ ELMÉLYÜLŐ VÁLSÁG 6 Munkanelkuliscg es infláció voltak a válság-utoi időszak kiemelkedő jelenségei. Késői 1976-ban, 18 hónappal azután, hogy a termelés csökkenése megállt es elérte a válság előtti szintet, a fejlett ka­pitalista államokban a hivatalosan feljegyzett mun­kanélküliek szama meghaladta a 15 milliót, csakúgy mint a válság tetőpontján, A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint, az 1977. ev végén 18 millió teljesen munkanélküli volt, javarészben fiatalok, ezekben az országokban. ... A monopol- tőke igyekszik a válság terheit a nép vallara hárítani. A felszökő arak főleg az élelmiszereket es elsőrendű szükségleteket érintették. A válság évei során a hét vezető kapitalista országban az élelmiszerek ára 33 %-kal, az egészségi szolgáltatások költségé 27 'Vo­kal es a lakberek 33 %-kal emelkedett. ... A mun­kásság az árak cs a munkanélküliség emelkedésere, életkörülményeik megromlására a sztrájkmozgalom felerősödésével válaszolt bajaik fo-okozójával, a monopol-tökével szemben. 1971 es 1975 között 234 millió személy sztrájkolt a fejlett kapitalista országokban, 50 millió egyedül 1975-ben. ... A növekvő ideológiai válság kihatott nem csak az ideológiára, hanem a kultúrára es az erkölcsökre is. Az elburjanzo korrupció kiterjed rohamosan az államszervezet felsőbb retegeire is, a bűnözés terjed es az erkölcsi szabályok rombadőlnek. ... A KPSZU 25. Kongresszusán Leonid Brezsnyev igy mondta: “Távol áll a kommunisták elméjétől a kapitalizmus ‘önmagától való összeomlását’ megjósolni. Van an­nak meg számottevő tartalékja”. Ezek között van nem csak a jelenkori kapitalizmus anyagi es techni­kai alapja, hanem hosszú évi gyakorlata a társada­lom politikai es gazdasági vezérleseben, amelyeket támogat az állam és a monopóliumok egyesitett ereje. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a burzsoa társadalom hagyományos alapjainak megszokott el­fogadását a tömegek részéről, ezekkel együtt a fo­gyasztói kultuszt, a parlamentáris “demokrácia” illúzióit, stb. ... Az imperializmus még mindig az ' erős és veszedelmes ellenfel, es annak forradalmi megdöntése csak hosszú és lankadatlan küzdelem utján lehetséges. .. Ismét, Leonid Brezsnyevet idéz­ve: “Azon korszak felé haladunk, amikor a szocia­lizmus, egy vaj*y más meghatározott, történelmileg kialakult formában, lesz a földön az általános rend­szer, amely magával fogja hozni a békét, szabadsa­got, egyenlőséget es a jóletet az egész dolgozo em­beriség szamara”. V. 0. NEW YORK, N.Y. A három new yorki napilap tu­lajdonosai tervbe vették lapjuk kiadását sztrájktörő gépészek segítségével. Arra törekednek, hogy meg­bontsak a tiz szakszervezet egyseget es leverjék a gépészek sztrájkját. AMERIKAI , MAGYAR SZÜ Published weekly, except 3rd. & 4th week in Julv bv Hungarian Word, Inc. 130 East 16th jStreet, New York, N.Y.10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21, 1879» at the P.0, of _____________New York, N.Y._____________ Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban .és Kanadában egv évre 8 15.- félévre . t 8.— Minden máslíílHfdldi országba egy évre $ 18.-félévre S 9.50

Next

/
Oldalképek
Tartalom