Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-09-21 / 36. szám
Thursday, Sep. 21. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZO 3 Életbevágó konvenció (folytatás az 1. oldalról) .4c acehnunkéisok legelemibb érdébe megkívánja a 40 órás munkahétnek 30 órára csökkentését, bér levágás nélkül. •4c acelninlikasok harcra készek. Az iparban dolgozo Jeher es fekete munkások hajlandók egységesen szembenézni a munkáltatókkal,hogy megvédjék munkalehetőségüket és munkájuk gyümölcséből tisztességes es biztonságos életet teremthessenek maguknak és családjuknak. Az ország szervezett munkéisai nagy érdeklődéssel tekintenek az acélniunkasok konvenciójának határozatai elé. Ki győzött? A Wépviselőház 206 szavazattal 191 ellenében jóváhagyta a hadi^óltsegvetési javaslat elnöki vétóját. A polgári sajtó ezt na^’ győzelemként könyvelte el Carter elnök részere. A tény természetesen az, hogv a hadiköltsegvetesre előirányzott 37 milliárd dollár a vétó ellenére is VÁLTOZATLAN MARAD. II .. ff ' • A különbség csupán az, hogy e hatalmas összegből két milliard dollárt nem egv atomhajtasu anyahajora, hanem tankokra, olajjal hajtott kisebb hadihajók építésére és más fegyvernemek gyártására fordítanak.. Lehet, hogy a képviselők döntésé győzelem Carter elnök részére, de veszteség az amerikai adófizetőknek. NEW ORLEANS, La. Győzelemmel ért véget a város tanítóinak 11 napos sztrájkja. A minimum évi fizetést felemelték 10.096 dollárról, 10.803 dollára. A 12 évi munkateljesitmén’'- nyel, vagy doktorátussal rendelkező tanítók fizetését felemeltek évi 15.250 dollárról 16.425 dollárra. A KATOLIKUS EGYHÁZ CARTERHEZ: SZÜNTESSE BE SOMOZA TÁMOGATÁSÁT MANAGUA, Nicaragua. Rév. Ernesto Cardenal, romai katolikus pap, Nicaragua katolikus népének egyik vezető szószólója, levelet intézett Carter elnökhöz, melyben kérte: szüntesse be Anasta- sio Somoza diktátor további támogatását. “Ha Carter továbbra is támogatja Somoza diktátort — irta Rév. Cardenal — ak1- or kell, hogy megértse, hogy felelős Somozával együtt a nicaraguai nép legyilkolásá- ért”. Azonos, vagy hasonló tartalmú levelet irt Nicaragua Népi Egységének számos más vezetője is. Carlos Gutierrez Sotelo sajtónyilatkozatban mondotta: “Carter hallgatását nem lehet másképpen értelmezni, mint jóváhagyását Somoza nepgyilkolásának”. A Hazafias Felszabadító Front neveben Carlos Tun- nerman ügyvéd az Egyesült Államok Costa Rica-i nagykövete utján javasolta Carter elnöknek, hogy vesse latba tekintélyét, győzze meg Anastasio Somoza diktátort mondjon le tisztségéről, tegye e lépésével lehetővé egy népikormány létrehozását, a polgárháború felszámolását. Carter elnök valasz nélkül hagyta a Felszabadító Front kérését. Somoza 2.000 főnyi serege folytatja Leon es Esteli városok körzetében a hazafiak elleni harcot. Négyezer felfegyverzett szabadságharcos áll szemben Somoza állig felfegyverzett seregeivel. Légi flottája bombázza azokat a varosokat, melyek a felszabadítok kezében vannak. Carter elnök ez ev júniusában Somoza-hoz intézett levelében dicsérté a diktátort, mondván, hogy az emberi jogok megbecsülésben részesülnek Nicaraguaban. Carlos Tunnerman sajtónyilatkozatban feltette a kérdést: “Nagy érdeklődéssel várjuk, hogy Carter elnök eleget tesz-e a nicaraguai nép kérésének, visszavonja-e Somozához intézett levelében kifejezett dicséretet, vagy továbbra is támogatja Latin-Amerika legkegyetlenebb diktátorát”. Costa Rica kormánya tiltakozott az ellen, hogv nicaraguai katonák átlépik a hatart, állítólag azért, hogy kövessék a menekülő hazafiakat. Somoza azzal vádolja Venezuelát, hogy légi flottája védelmet es támogatást nyújt a hazafias front csapatainak. t Costa Rica es Venezuela ez ev szeptember 15.-en közös támogatási szerződést irt ala. Ezt a nicaraguai események tették szü' segessé a két kormány nyilatkozata szerint. Honduras es Guate- mala viszont támogatást ajánlott fel Somoza diktátornak. , Guatemala az Egyesült Államoktól kapja fegyvereit, azzal a kongresszusi kikötéssel, hogy azt csak védelmi célokra használhatja. Ha tehat Guatemala e fegyvereket hajlandó atadni Somoza diktátornak, ezzel megszegi szerződését az USA-val. Ha USA ennek ellenére nem tesz megtorló lépeseket Guatemalával szemben, akkor tudatosan Somoza diktátor oldalán harcol a nicaraguai nép ellen. .......* ~r. v I TEHERAN, Irán fővárosától 430 mérföldnyire délkeleti irányban hatalmas földrengés romba döntött számos varost es számtalan falut, melynek következtében több, mint 15.000-en eletüket vesztették. Tízezrek hajlék nélkül maradtak. A sebesültek szama sok ezerre rúg, az anyagi kár sok millió dollár. A Richter skálán 7.7-et jelzett a földrengés. CARTER, SADAT. BEGIN LEFEKTETTEK EGY UJ HÁBORÚ KERETEIT tehet a SAJATTERULETEN LÉVŐ REPÜLŐTÉREN. Ez az egyik magyarazata annak, hogy számos vezető egyiptomi lemondott tisztségéről, ezzel fejezve ki elégedetlenségét Sadat áruló magatartásával szemben. Izrael katonai visszavonulása a Sinai-felszigetrol, a Jordan nyugati részéből és a Gaza-sávbol CSAK A BÉKESZERZŐDÉS ÉRVÉNYBE LÉPÉSÉTŐL SZÁMÍTOTT KÉT HÁROM ÉVRE ESEDÉKES. A fentemlitett tényeken kivul es felül a legfontosabb (folytatás az 1. oldalról) jelenség az, hogy a három államférfi egy árva szót sem szólt a közép-kelet ALTALÁNOS BÉKÉJÉNEK LÉT REHOZÁSÁRÓL. Sot, Car- ter, Sadat és Begin CSUPÁN EGYIPTOM ÉS IZRAEL KÖZTI BÉKÉT HELYEZTEK KILÁTÁSBA. Egy Izrael es Egyiptom közti “béke” csupán az izraeli, egyiptom és ä kozep-ke- leti népek rovására jöhet létre. Az általános békére törekvő többi arab ország, mint Sziria, Jordán, Libia, Libanon, a PLO képviselői konferenciát tartana1 a közeljövőben, ahol el fogják határozni, hogy szorosabb kapcsolatot teremtenek a szocialista országokkal, azzal a célkitűzéssel, hogy hathatósabban dolgozzanak a kö- zep-kelet népeinek igazságos és tartós bekéje létrehozásáért. ____ __ A Camp David-i határozat tehat nyilvánvalóan hatalmas lépés volt a közép-kelet népéi egysegének megbontására, a két fél közti ellenséges helyzet rögzítésére, a két fél közti háború kitörésének lehetőségére. Szakszervezeti vezetők állnak a sztrájktörők élén Amint előrelátható volt, a tárgyalások a Posta Hivatal es a postai alkalmazottak között zsákutcába jutottak, mert a Posta Hivatal vezetői nem voltak hajlandók olyan engedményeket adni, amelyek elfogadhatók lennenek a Hivatal munkásai reI szere. így tehat a szakszervezeti vezetők által jóváhagyott lépés következik: James J. Healy, a Harvard Egyetem professzora — aki eddig, mint egyeztető szerepelt — fogja meghatározni az uj szerződés részletéit, ami kötelező mindkét fél részére. A Posta Hivatal dolgozói demokratikus szavazattal úgy határoztak, hogy ha a két fél közti tárgyalások nem hoznak létre elfogadható szerződést, akkor a szakszervezet vezetői szölitsak sztrájkba a dolgozókat. Ezt a határozatot szegték meg a szakszervezeti vezetők, amikor beleegyeztek Healy professzor dontesebe. Betetőzte ezt, amikor a tárgyalások csődjét követően Emmet Andrews, a Postal Workers Union elnöke levelet intézett a szervezet 290.000 tagja mindegyikéhez, többek kozott mondva: “...a tagság nagy részé nem hajlandó sztrájkba lepni es megsz gni a bírói tiltóparancsot”. Ahelyett tehát, hogy minden tudását, erejét es idejet arra használta volna fel, hopr érvényesítse a tagság hatarozatat, minden tudását, erejét es idejet a sztrájk elgancsolásara, lehetetlenné tetelere, a munkások érdekeinek hátbatamadásara fordítja. Healy professzor döntése néhány centtel többet adott béremelés formájában, de megfosztotta a felvételre kerülőket elsőbbségi jogaiktól. E döntés elfogadása két, egymással ellentétben álló tagságot hozna létre, amely idővel aláásná a szervezet létet és ezért elfogadhatatlan a tagság részére. Szemünk ele tárul a siralmas kép: a postai alkalmazottak szembenállnak a Carter kormánnyal, a bírósággal es sajat szak- szervezetük . országos vezetőivel. Ilyen körülmények kozott valóban sziszifuszi munkát igényel a harc győzelmes kimenetele.
