Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-26 / 4. szám
Thursday, January 26. 1978. 2------------------------------------------------AMERIKAI MAGYAR SZÓl KÖZÖS ÉRDEK A decemberben több helyen sztrájkoló, tüntetéseket tartó farmerek megérdemlik a dolgozok es a fogyasztó közönség támogatását. Megélhetésükért való küzdelmeikben közös ellenségük a nagy monopóliumok, amelyek leszorítják a nekik fizetett árakat es felemelik a fogyasztói árakat. Nem meglepő tehát, hogy ha rekordtermes idejen a farmerek csődbe mennek és eladósodnak. Ha a jelenlegi irányzat tovább tart,a 2,800.000 kis családi farmból csak 800.000 marad meg, a többit a nagy földbirtokos es nagyüzleti vállalatok kebelezik be. A farmerek 100 százalékos paritást követelnek. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy nem hajlandók termékeiket kevesebbért eladni, mint amibe az nekik kerül. Szerény megélhetésüket biztosítani akarják a nehéz munkájukért. Ezt meg lehet valósítani a fogyasztói árak emelése nélkül, úgy,,hogy a nagy feldolgozó monopóliumok fizessek meg a különbséget. Az átlag farmjövedelem 1975-ben $ 8054 volt, 1976-ban ez $ 5.322-re esett. A munkások megértik a farmerek küzdelmét, mert ők maguk is tisztességes megelhetest akarnak. A 100 százalékos paritás nem kerülne sokba, tálán 8 vagy 10 milliard dollárba — kevesebbe, mint amennyivel Carter elnök a hadiköltségvetest emeli. A nagyuzleti óriások, mint a Bank, of America, a Prudential Insurance, a Boeing, a U.S. Steel es a Standard Oil, még kb. 45 más nagyvállalattal együtt 1974-ben élelmiszergyártásból a haszonnak közel 75 százalékát zsebelték be. A farmerek és a munkások együtt legyőzhetik ezeket a hatalmasokat egy monopol ellenes koalícióval, amely 100 százalékos paritást vívhat ki a farmereknek es ugyanakkor olcsóbb árakat a fogyasztóknak. NEMÁLLAMPOLCÁROK ! Az U.S. Immigration and Naturalization Service kerületi igazgatója jelenti, hogy január 31.-ig kell a nem-állampolgároknak bejelenteni címüket. Minden postahivatalban kaphatok az 1-53 számú kártyák, melyeket ki kell tölteni és | vagy visszavinni a postahivatalba, vagy bélyeg- i gél ellátva, postán visszaküldeni. Social Security 2. Munkáról szólva, nem lehet megfeledkeznünk arról, hogy nincs ebben a világban semmi, aminek értéké van munka ráfordítása nélkül: A legnagyobb kincsek, az arany, a gyémánt a földben, értéktelenek mindaddig, amig munkáskéz azokat a földből ki nem termeli. A bogyókból élő ősembernek le kellett azokat szedni a bokorrol, mielőtt megehette volna. A Times Square még mindig a prostitúció központja A new yorki Times Square “megtisztítására” fordi - tott igyekezetek mindeddig sikertelenek maradtak. Az úgynevezett masszírozó szalonok es “porno”- mozik még mindig nyitva vannak es a prostituáltak még most is az utcákon próbainak üzletet kötni. Koch polgármester erőteljes kampányt iger a Times Square és környéké megtisztítására.' Ugyanakkor annak a megfontolását ajánlja, hogy helyes lenne-e egy kimondottan “felnőtt szórakozás”, — amint az ilyesmit virágnyelven nevezik — céljait szolgáló zóna letesitese. Bostonban mar van ilyen törvényesen elhatárolt “felnőtt szórakozási terület”, amit köznyelven “harci terület”-nek neveznek. A városi hatóságok az ígérgetéseken kívül nem veszik komolyan a sex-üzlet különböző válfajainak betiltását. Egyes birók a prostitúció es pornográfia törvények elleni eljárásokat kevésbé fontosnak tartják a súlyosabb bűneseteknél. A túlzsúfolt városi börtönöket nem akarjak megtölteni azokkal, akik csupán “áldozat nélküli” bűnöket követnek el. Bennfentesek tudják, hogy bizonyos fokú korrupció a rendőrségnél szintén megakadályozza a törvények végrehajtását, Azt is tudják, hogy a törvény áltál nehezen megközelíthető szervezett gengszter- csoportoknak es szindikátusoknak nagy érdekeltségük van a “topless” mulatóhelyekben, a drága masszírozó szalonokban és pornograf-mozikban. Az üzleti háztulajdonosok most is változatlanul kiadnak helyiségeket sex-et áruló intézményeknek. Tavaly nyáron, a demokrata konvenció alatt, 75 rendőr őrködött a Times Square vidéken, de most mar csak 30 rendőr jarja az utcákat. A város politikai vezetőségének változásaival, a Times Square változatlanul nemi üzérkedés központja marad. Érdekes rádióprogram Az American Committee for Protection of Foreign Born rádióműsort kezd “Voice of the Immig- | rant” /A bevándorolt hangja/ cimen a new yorki W LIB /1190 AM/ rádióállomáson. Az első program januar 15.-en d.e. 9 órakor volt, amikor Ira Gollo- bin es Leon Rosen ügyvedek beszeltek. A következő programok ugyanezen állomáson és ugyanebben az időpontban lesznek, s szakszervezetek, nemzetiségi csoportok es mas csoportok szószólói lesznek a programon. Figyeljük meg ezeket az erdekes leadásokat. EGY HÉT NEW YORKBAN jelszóval megkezdték Budapesten az Egyesült Államokba irányuló turistaforgalom szervezését. Az IBUSZ által irányitott társasutazás költsége 16.500 forint, amelyben benne van a mindennapi reggeli és vacsora, valamint, természetesen, a repülőgép ara is. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ ' Published weekly, except 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New Yoik, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under ! the Act of March 21,1879, at the P.0, of ' New York, N.Y,„... ——---—---------------*--------------------Előfizetési árak: New Yorkban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $ 15.— félévre $ 8.00. Külföldön egy évre $ 18.— félévre S 9.50 így, a munka elsődleges minden más előtt, tehát a megélhetésért kifejtett munka is. Nyilvánvaló, hogy a megélhetésért végzett munkához való jog a leg- elsőrendubb emberi jog (“human right”) es első helyen áll a “társadalmi biztonság” gyűjtőneve alatt felsorolt jogok között. Az emberiség történelmének legszégyenletesebb lapja az, amelyik egyes embercsoportoknak a társadalmi biztonságtól való megfosztásáról szól. Ez pedig a rabszolgaság szégyenletes intézményé. Országún1^,, az Amerikai Egyesült Államok a világ országai között a leggazdagabb, a legfejlettebb és leghatalmasabb. Hányán vannak tisztában azzal, hogy országunk gazdagságának alapvető forrása a rabszolgák megfizetetten, verejtékes es felőrló munkája volt', ok vájtak ki a hegyekből a rejtett kincseket, ők tárták fel utak es vasutak építésével a nyugati területeket. Ok végezték el a legpiszkosabb, legnehezebb es legveszelye- sebb munkákat, — amelyeket a feher ember nem vállalt, — alacsony bérért. Es ennek a rabszolga- múltnak maradványai még mindig itt vannak velünk. Ebben a mérhetetlenül gazdag országban munkáskezek milliói, 10—12 millió, vagy még t'óbb is tétlenül tespednek, csaladjaik az éhínség ellen küzdenek, egészségük iránti gondozás nélkül, gyermekeinek hasznos társadalmi munkára való oktatása elerhetet- len pénzügyi távolságban, öregkorukban fokozottan szükséges élelmezési es egészségi ellátásuk egyre süllyed az infláció ostorcsapásai alatt. Holott munka, szükséges, elvégzendő munka van bőven. Kórházak, iskolák, lakóhazak leromlanak kellő karbantartás hianya miatt. Szükség van uj korhazak, uj iskola1', uj, nagy mennyiségű lakóhazak építésére, de erre nem kerül sor, mert a kormányzat es a nehézipar az arra kóltendó pénzeket, most 120, és évről évre emelkedő milliárd dollárokat, békés termelés helyett szükségtelen hadifelkészülésre pocsékolja. Valótlan hazugság, hogy a hadi költekezés sok munkaalkalmat teremt; a békés célokra való termelés sokkalta több munkaalkalmat nyújt a sok millió munkanélküli reszere. De a hadi szerszámok gyártása sokkal több és zsírosabb profitot hoz a nagyvállalatok es csatlósaik részére, mint a békés termelés. Mindez nem lenne igy, ha a szeles tömegeket nem vezetnék felre hamis hírekkel, és felébredve, összefognának, hogy: Elég volt, legyen máskép holnap! Vegyük ki a hatalmat a tábornokok kezéből: Kezdjünk uj játszmát, uj kártyákkal. V. O. (folytatjuk)
