Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-26 / 4. szám
Thursday, January 26. 1978. “Befútta az utat a hó.." Ötezer fizetett FBI besúgó és kém működött Chicagóban Be am, de alaposan... Az Egyesült Államok egesz keleti partvidéket, Marylandiül Maine-ig méteres hó takarta el, csaknem teljesen megbénítva a közlekedést a városok között. A városokon belül jóformán megállt a kereskedelem, bezártak az üzletek, az iskolák, a hivatalok. Hiaba, a nagy civilizáció, a nagy technológia, ha a Termeszét megharagszik, tehetetlenek leszünk vasmarkában. Tiz év óta ez volt a legnagyobb hóesés, kb. 13 inch magasságú, bár Long Islan- don 18 inchet is elért. Ugyancsak 13 volt a vihar áldozatainak száma. Egyedül Long Island Expresswayn 700 ember autója akadt el a hófúvásban és a rendőrségnek kellett ókét a tűzoltóság segitsegevel járműveikből 'ómenteni. New York városában az autóbusz közlekedés teljesen leállt. Long Islandon legalább 15.000 ház maradt villanyszolgáltatás nélkül. Az utóbbi evekben a tudósok es féltudósok arról spekuláltak, hogy a nincsenek már régimódi telek, hogy olvan korszak küszöbén állunk, amelyben a fold egyre melegebb es melegebb lesz, a telek egyre enyhébbek, stb., stb. Igaz, ilyen gondolatok már Thomas Jefferson kora- ban is beszed tárgyát alkották. Jefferson is panaszkodott egyidőben arról, hogy “mi történt a régimódi teleikkel”. Hát ő is hamar megkapta a választ 1778-ban, amidőn W ashington hadserege majd tönkre fagyott Valley Forge-nal. A mai tudósoknak is megadta a Termeszét a választ, a múlt heti nagy hóvihar formájában. És hogy az élet, a civilizáció a természet minden ilyen irgalmatlan támadasa ellenére is alapjaban véve tovább folyik, mert hát lakásaink, legtöbbünk háza mégis fűtve volt, világítás is volt, azért végeredményben azoknak a munkásoknak kell halát adnunk, akik nap-nap, hét- het után előteremtik a közlekedéshez, fűtéshez, termeléshez szükséges nyersanyagot, olaiat, szenet és akiknek* miként a jelenleg folyamatban lévő szénsztrájk is bizonyítja - keserves bérharcot kell folvtatniuk, hogy biztosítsák megélhetésük minimális feltételeit. VESZTESÉGEK 25 F.-14 tipusu harcire- pűlógep zuhant le eddig, szárazföldén, vizen vagy repülőgép-anyahajók fedélzeten. Egy-egy ilyen gép 20 millió dollárba kerül. A repülök Összköltségé eddig 500 millió dollár. De azért javába folyik további gyártásuk. E téren nincs takarékoskodás. Ötezer fizetett FBI besúgó és kém működött Chicagóban. Több mint 28.000 polgárt és szervezetet tartottak megfigyelés alatt. 1966 es 1976 között, tehat abban az évtizedben, amelyben az amerikai nép jelentékeny hányada felháborodottan tiltakozott a vietnámi bűnös alkotmány- szegő háború ellen, a szövetségi kormány titkos rendőrsége, az FBI több, mint ötezer besúgót és kémet alkalmazott, hogv kémkedjenek a haboruellenes mozgalom vezetőire és aktív tagjaira. E besúgók és kémek jelentései alapjan a titkos rendőrség ebben az időszakban több, mint 28.000 polgárt helyezett rendőrségi megfigyelés ala és tett ki a vele járó zaklatásoknak, háborgatásoknak, nem egy alkalommal munkaalkalomtól való megfosztásnak. A Watergate-i összeesküvést követő országos felháborodásban a kongresszus kénytelen-kelletlen egy törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi az átlagos polgárnak, hogy beletekinthessen a róla vezetett titkos- rendőrsegi aktákba. E törvényre hivatkozva szerezte meg a polgárjogokat védő szervezet (American Civil Liberties Union) a fenti megdöbbentő adatokat. 5000 rendőrségi besúgó egy városban! Hány lehetett az egész országban. Hiszen nyilvánvaló, hogy a katonaiipari komplexum utasításait követó kormány nemcsak Chicago népének háboruel- lenes mozgalmat igyekezett megfélemlíteni, aláásni, hanem az egész országét. Ha a chicagói arányt az egész } lakosságra alkalmazzuk (valamivel kisebb mérteket vévé alapul a farm es a vidéld lakosságra vonatkozóan, ahol a háboruellenes szervezkedés és agitáció valamivel csekélyebb lehetett), akkor arra a következtetésre jutunk, hogy az FBI hozzávetőleg 350.000 kémet alkalmazott, a saját állandó rendőrségi hálózatán kivül, A megfigyelés alatt tartott amerikaiak száma pedig két és fél millió között mozoghatott. Tekintve, hogy a katonai-ipari komplexum nem tűnt el a láthatárról és a fegyverkezés nemcsak, hogy nem csökkent, sót éppenséggel fokozódott, feltételezhetjük, hogy meg mindig százezerszámra működnek besúgók és kémek az országban. Nem tudjuk, hogy Carter elnök miként gondolkodik e kérdésről. Nem hisszük, hogy rendőrségi megfigyelés alatt állni egyike lenne az emberi jogoknak! Hogy miként tudja összeegyeztetni az emberi jogok lovagjaként való szereplést a nagyvilág fórumán a fentebb dokumentált helyzettel, nem is beszelve a munkanélküliség és a faji megkülönböztetés által másodosztályú polgárságba taszított milliókról, arra csak ő tudna választ adni. igy öreg bányász halála Detroitban DETROIT, Mich. Nevezzük Joe Smithnek. Valahonnan West Virginia bányavidékéről költözött Detroitba, mint olv sokan masok, meggyötörtén, betegen, jóformán egy cent nélkül. Ez lett a sorsa, miután évtizedeken át segített termelni az amerikai ipar és a nagyközönség részére életbevágóan nélkülözhetetlen szenet. Valamilven technikai kifogással a bányavállalat megtagadta tőle a nyugdijat és a rokkantsági segélyt. A jótékonysági hivatal (Social Service) egyik alkalmazottja látogatta meg naponta. Segítette tisztába tenni a magával már tehetetlen agg bányászt és hozott neki egy tál meleg ételt. De Joe Smithnek orvosi kezelésre lett volna szüksége. Az ápoló kijelentette az újságíróknak, hogv legalább 30 orvosnak telefonált, de egyik sem volt hailandó a beteget felkeresni. Néhány nappal ezelőtt az illető kiszenvedett. Aktiv mozgalmi emberek annak tudják be a halálát, hogy a kormány nem hailandó megszavazni a Nemzeti Egészségügyi Törvényt. Sam Panzer, a detroiti AFL-CIO Idős Polgáro1' Bizottságának elnöke, a kő- vetkezökep nyilatkozott: “Sajnos sokan mások is hasonló körülmények, között fognak elpusztulni. Idős emberek szamara egyre költségesebb a megélhetés, mivel gyakrabban van szükségük orvosi gondozásra es rendszerint több gyogvszer- re is. Ez év január elsején, köztudomású, hogy a Medi- care-en lévő polgárok juttatását jelentékenyen levágtak. Mindnyájunk orvosi ellátása leromlott. Szégyen és gyalazat, hogy azok, akik billiókkal segítik a nagyvállalatokat és billióitat költenek fegyverkezésre, nem tartják fontosnak az idős polgárok egészségének védelmet a National Health Act törvényre emelese által. “Mi ezennel felhívjuk szakszervezeti testvéreinket a United Auto Workers Unióban, a 143. detroiti lo- . kál tagjait, a Teamster szakszervezet tagsagat, idős polgárok szervezeteinek tagjait minden varosban, hogy iria- nak Carter elnöknek és képviselőiknek sürgetve a National Health Act megszavazását. “Orvosi gondozás minden arra rászorulónak egyik emberi joga.” DJAKARTA, Indonézia elnöke, Suharto * katonai kormánya mar a hetedik újságot tiltotta be a hét elejen es 10 diákot tartóztattak le. _ 3 *t #» a* s .«#( í s % s R tÄi# s -i ________AMERIKAI MAGYAR SZÓ____
