Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-29 / 26. szám
Thursday, June-29. 1978. Szente Erzsébet; A VÁRHEGY HERESZTÜLFURATIK A tatai Öregvár Budát es Pestet, a két testvérvárost valójában a Lánchíd és az Alagút egyesítette. Megálmodója, hirdetője Széchenyi István mondotta ki először: “At kell tómi a Várhegy gyomrát, robbantani kell a sziklákat”. Szavait tett követte 1845. december 1.-én megalakította a Budapesti Alagut-bizottságot. A tervet kezdetben kétkedéssel fogadták kor- tarsai. Az élefaragók csufolodtak: “Az Alagút azért kell, hogy eső eseten legyen hova betolni a Lánchidat”. Kezdetben még Jókai Mór is kételkedett, 1847-ben igy cikkezett: “A budai Varhegy keresz- tülfuratik, éppen a Lánchiddal szemközt, ezentúl a Krisztinavárosba egyenes utón fogunk juthatni. A dolog több mint bizonyos. A terv kész, az egylet megalakult, a kivitel gyerekség... Csupán az nincs még elhatározva, hogy kivülról kezdjenek-e hozza, vagy belülről”. A terv megvalósításához évekig nem kezdtek hozzá. Feledtette a történelem az 1848-49-es események; Széchenyi Döblingben a tebolydaban töprengett; a szabadságharc felett a túlerő, a reakció győzedelmeskedett; az osztrák önkény, Haynau, a Bach-korszak időszaka következett. S csak lassan- lassan a csend, a rendeződés évei. Voltait, akik nem feledték a félretett terveket. Ürménvi József (1841-tól 1846-ig alnádor) felhívására 1853. augusztus 24.-én harminc taggal megalakult az Alagut-épi- tő Társaság. Százforintos részvényeket bocsátottalt ki. Országszerte háromezer részvényt jegyeztek, 300 ezer forint gyűlt össze. A társaság ügyvezetői több kivitelezesi terv közül választhattak. Volt, aki kettős alagutat akart, egyiket a menő, másikat a jövő forgalomra. Más úgy vélte kifizetődőnek az építkezést, ha a leendő alagút oldalába üzlethelyiségeket fúrnak; a boltok bére fedezhetné a kiadásokat. Az igazgatók Clark Adám — Széchenyi emberének terve mellett döntöt: tek. Clark Adam Skóciában született 1811-ben. (Nem rokona a Lánchidat tervező diplomás mérnöknek, William Thierney Clarknak.) Malommunkás e's szakácsnő fia. 1834-ben a Hunter and English vasöntö- jében, gépgyárában dolgozott. Itt ismerte meg Őt Tierney Clark és ajánlotta magyarorszagi munkára. Széchenyi István hívta, szerződtette a fiatalembert. Előbb a Dunát szabályozó, gőzzel hajtott Vidra kotrógép szerelője, majd vezetője, kapitánya. Megismerte a Dunát, Magyarországot, a magyarokat. Később a Lánchíd munkálatait irányította. Ekkor már hatvankét angol munkáscsalád élt és dolgozott a hidon. Emelőrudakat konstruált. A gátépitésnel uj módszereket valósított meg. Mentőszekrényt is szerkesztett (e találmánya eltűnt, “elúszott”). A Lánchíd építése — sok viszontagság után — 1849. november 21.-én befejeződött. Clark Ádám azonban továbbra is Budán maradt. Skócia szülötte Magyarország polgára lett. Mar jó ideje magyar ruhát hordott, s családot alapított. A mai Alagút utcai A1 dasy-telken epitett házat, a budai Aldasy- csalad leányát vette feleségül. 1866-ban Ötvenöt éves korában Budán halt meg. Felkérésre o dolgozta ki a varhegy alagút tervét is. A fúrást 125 éve, 1853. február 10.-en kezdtek. Kétszáz munkás dolgozott ejjel nappal: robbantottak, szigeteltek. Három irányból, a Lánchíd felöl, a Krisztinaváros felöl és felülről, a Szent György térén vágott aknabol indultak. Meglehetősen gyorsan haladtak. A probajárat szelessége akkora volt, hogy négy ember elfért benne egymás mellett. A kémény agyagkő alakításához nem kevesebb, mint 800 mázsa lőport használtak. A pénz gyorsan fogyott. Igyekeztek a költségeket csökkenteni. Eloszor a két nyílás építészeti kiképzésénél faragott egyiptomi oszlopfökre gondoltak, később megelégedtek az egyszerű dór oszlopokkal. A falakat, a mennyezetet csempékkel raktak ki. Arra is gondoltak, hogy az alagutat bérbe adjak mulatságok, rendezésére. Clark ezért a két vegébe hatalmas üvegajtókat tervezett. A bálteremről azonban hamar lemondtak, s igy az üvegajtókról is. Ezek helyett belső feljáratot építettek a Varba, a Szent György térre. Korabeli leírás az uj alagutrol: “A kapu nyilasa oroszlánfejes, erőteljes plasztikáju zárókővel, felette címer. Két-ket dór oszlop tartja a nyilas fölött végigfutó három tagú fogsoros főpárkányt. A kövekből falazott homlokzatot alacsony, sima attika zárja le. A boltozat tojás alakú. A Lánchíd felöli bejárat — a hid stílusának megfelelően — klasszicista”. Kezdetben csak ünnepnapokon és vasárnapokon járhattak az alagutban a gyalogosok. Két krajcárt kellett fizetni. A katonák ingyen mehettek. Hatvanöt nap alatt a bevétel 5698 forint és 44 krajcár volt. Egy-egy nap 87 forint. Később a gyalogosoktól mar csak egy krajcárt kértek, a lóért pedig három krajcárt. Az alagút igénybevételéért 1918-ig fizetni kellett. Dudumi Demeter 1858-ban könyvet irt Pestről. Az Alagutrol feljegyezte: “Már tervbe van véve a rakpart rendezése az Alagút torkolata s a Lánchíd körül. Ha elkészül, akkor ez a környék olyan mesteri műnek bizonyul, melynek nincs párja nemcsak a Monarchiában, hanem egész Európában!” A Lánchíd valóban az alagúttal együtt vált teljes értékűvé. Az alagút, a Lánchíd meghosszabbításaként közelebb vitte Pestet Budának a Várhegyen túli felehez, s a Vízivárost a Krisztina-városhoz. S jelképesen az alagút lánchidi oldalától indul az ország főközlekedési útvonalainak kilométerszámo- zasá: itt all ma is a szoborral jelzett nulla kilométerkő. A Budai Polgár című alkalmi újság 1945. május 20.-án igy irt: “A héthetes ostrom alatt a náci es a nyilas gengszterek az Alagútnak bombák ellen védelmet nyújtó útvonalán megfelelő óvóhelyet talaltak. A felszabadulás után az Alagutban a roncsok több méter magasan tornyosultak”. A budapestiek hamarosan rendbehoztak az alagutat. 1973-ban pedig korszerűsítették. A mai, modern alagút hossza 349.66 méter. Kapuzatának magassága a Clark Adam térnél 10.73 az Alagút utcánál 11.61 méter. A falazat 82—100 centiméter vastag. Uj, 10 centiméter vastag acélbetétes a szigetelés. A jármüvek elhasznált égéstermékeit szivattvuberen- dezés szívja el. Három automata percenként 2600 köbméter levegőt cserél. A falban műszerek mérik a levegő szénmonoxid-tartalmat. Az alagutban 180 nátriumgózlámpa világit, 100 és 800 lux közötti fényerővel. A fény a bejaratoknál a legerősebb, középfelé fokozatosan gyengül. így a gépkocsivezetők szeme fokozatosan hozzászokhat a természetes után a mesterséges fényhez, majd ez a folyamat fordított sorrendben ismétlődik. A belső burkolatra nyolcezer négyzetméter fehér és kék üvegmozaik került. A csempék könnyen moshatók. A vár előtt kapott helyet a középkori kőtár. A Vertes és a Gerecse hegyvonulatai között meghúzódó Tata és kornyéke ideális helyet kínált a vár- epitésre: csupa forrás, patak, tó — ezen a tájon a természet gazdagon osztotta kincseit. Ez a magyarázata annak is, hogy az ember korán megtelepedett e szép vidékén. Tata piar a XIII. században két településből álló lakott hely volt. A Csákok uradalmához tartozott, majd később királyi birtok volt. A varat Zsigmond alakította királyi palotává, es 1412-ben itt fogadta Ulászló lengyel királyt. 1423 után élénk politikai élet színhelye a tatai vár: vendége volt többek között a dán király, a bizánci császár. Erzsébet királyné es a csecsemő Ulászló is, 1510-ben pedig Tatára hívták Össze az országgyűlést. A település és a var fénykora az 1467—90-es időszakra tehető, amikor Mátyás király kedvelt pi- henókastelya,aki fényes reneszánsz palotává alakította at a nehezen bevehető várat. Csak Szolimán nagyvezér Becs fele vonulo, kétszázezres seregének sikerült elfogadnia. A törökök kiűzése után Habsburg fennhatóság alá került a tatai vár, majü;1705-hen a kuruc érzelmű lakók megnyitották a kapuit Bottyán János, Rákóczi generálisa előtt. 1727-től az Eszterházy család tulajdona volt, a felszabadulásig. 1809-ben itt irta alá I. Ferenc a schönbrunni békeszerződést. Maga az Öregvar eredetileg négy saroktornyos XV. századi gótikus épület. Feltételezhetően eredeti formájában csak a keleti szárnya és az északkeleti tornya maradt fenn. A főépület középkori eredetű. A várat a XIX. században többször is helyreállították, valószínű hogy nem ilyen volt Mátyás király kedvenc vadaszkastelya. 1954 óta a Kuny Domokos Muzeum otthona. Tata történeti, régészeti, művészeti', ipari értekeit gyűjtötték össze, mutatják be az Öregvárban rendezett kiállításon. Jelenleg Tatának és környékének a bronzkortól a XIX. századig terjedő időszak történeti, régészeti gyűjteménye kapott helyet. A múzeum az 1754-től 1822-ig élt keramikus nevét viseli, aki a tatai fajánszgyárnak is volt vezetője. Az o találmánya a majolika edények bevonására alkalmazott ólommentes máz. A tatai Öregvár nemzeti kincseink egyike. . MOST; KAPHATÓ ! Báti—Véges: Angol nyelvkönyv 468 oldalon angol magyar és magyar-angol szojegyzekkel Ara $ 4.50 és 50 cent postaköltség Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16th Street New Yórk, N.Y 10003-óhaza__. __ 7
