Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-01 / 22. szám

Thursday, June 1. 1978. 12 AMERIKAI MAGYAR SZO . .... ' *• - % \ A nvaki szindróma A civilizáció, a termelési folyamatok bo- **- nyolultsága a testhelyzetnek olyan ter­mészetellenes módját kényszeríti ránk, amely­nek következményét, ha mindjárt nem is, de évek múltával mindenképpen megérezzük. Fejfájások, szédülések, látási zavarok stb. je­lentkezhetnek a hátgerinc torzulása miatt, amely leggyakrabban a szabálytalan testtartás­nak a következménye. Azokat a panaszcsopor­tokat, betegségeket, amelyek a hátgerinc nyaki részének deformációjából erednek, nyaki szind­rómának, nevezzük. A szindróma (v. tünetcso­port) megnevezés is azt jelzi, hogy nem egy meghatározott betegségről, hanem különböző tünetek összességéről van szó, amelypek meg­értéséhez szükséges ismerni a nyak fölépíté­sét, anatómiáját. A nyak hét csigolyából álló, végtelenül ke­cses tartóoszlop, amely a fejnek nemcsak megfelelő támaszt biztosít, de lehetővé teszi ennek minden irányba való elmozdulását is. E mozgások finomságát, tökéletességét bizonyít­ja az a számunkra már megszokott jelenség, hogy a fej másodpercek alatt pl. a hangforrás felé fordul. A csigolyákat porckorongok vá­lasztják el egymástól, rugalmasságot, szabad mozgást biztosítva nekik. Ezzel szemben a merevítést kötőszövetek és izmok végzik. A csigolyák egymáshoz viszonyított kimoz­dulása kicsi, de a hét csigolya összesítésében ez már jelentős, és a fej minden irányban elmozdulhat. A csigolyatestből hátrafelé kinyú­ló ívj áratok a koponyába vezető gerincvelőt ölelik körül félkörben. A harántnyúlványokon mindkét oldalon kerek nyílások vannak, ame­lyek, minthogy egymás. fölött helyezkednek el, csontos csatornát képeznek. A fej vérellátását két pár párhuzamosan haladó érrendszerből kapja, és a hátsó pár, bizonyos idegszálakkal együtt, épp e csontos kanálisban van elhelyez­ve. A csigolyák mozgásuk közben állandóan hajlítgatják, dörzsölik, gyúrják, nyújtják eze­ket az idegeket és ereket, és bár ezek a fizikai ártalmakra nagyon ellenállóak, az évek hosz- szú során mégis elhasználódhatnak. Ezt még fokozhatják azok a káros hatások, amelyeket a cigaretta, az alkohol és az állandó izgalmi állapotok, a stressz okoz. Az erek beszűkülhet­nek, megtörhetnek, eldugulhatnak, és az en­nek következtében fellépő keringési zavarok fejfájást, hallásromlást, szédülést, látásrom­lást, szemfájást, fülzúgást, ájulást, összponto­sítási és emlékezési zavarokat, félelemérzést, nyomott hangulatot, ingerlékenységet stb. idéz­hetnek elő. E zavarok jellegzetessége, hogy fő­leg a fej bizonyos helyzetében fokozódnak, il­letőleg megszűnnek. Épp e jellegzetes tünetre figyelt fel e be­tegség felfedezője és leírója, Barré, akit tanít­ványával, Lieau-vel egy erős fejfájásban szen­vedő asszonyt kezelt. A beteg csillapíthatatlan fejfájásra panaszkodott, amely csak akkor szűnt meg, ha a fodrásznál hajszárítóval me­legítették a nyakát. Ez a típusú fejfájás nem illett bele semmilyen addig ismert betegség tünetcsoportjába, és ez arra késztette Barrét, hogy új magyarázatot keressen, amelyet si­keresen meg is talált. A nyakcsigolyák kimoz­dultak szabályos helyzetükből, és csak a nyak izmainak görcsös tartása tudta valamennyire a normális helyzetben tartani. Ez a görcsös állapot azonban erős fejfájásban nyilvánult meg, amely csak abban az esetben szűnt, ami­kor az izmok melegítésre részben elernyed- tek. Ebben természetesen szerepe volt a fej meghatározott tartásának is. Barré és Lieau felfedező munkáját a tudomány azzal hálál­ta meg, hogy e tünetcsoportot Barré—Lieau- szindrómának nevezte el. A fent leírt tünetek természetesen nem­csak az izmok görcsös állapotából vagy kerin­gési zavarokból eredhetnek. A munka, a szó­rakozás, a sport stb. olyan kényszerállapoto­kat követelhet az embertől, amelyekben a csigolyák kimozdulhatnak szabályos helyze­tükből, és a rajtuk áthaladó idegszálakat ösz- szepréselik. Az is megtörténhet, hogy a két csigolya közti porckorong mozdul el, és ez gyakorol nyomást valamelyik idegszálra, ér­falra vagy más lágy szövetre. Az írás, olva­sás órákon át rendellenes helyzetbe kénysze­ríti a fejet, bizonyos munkagépek és munka- folyamatok úgyszintén. A sport, pl. a birkózás számtalan előnye mellett okozhat nyaki ge­rincsérülést, amelynek az említett elváltozások a következményei. A gyógyítás elég körülményes és nem min­dig jár sikerrel. Különösen akkor, ha a keze­lést szakszerűtlenül végzik. A kezelés lehet gyógyszeres (fájdalomcsillapítók, görcsoldók, reumaellenes gyógyszerek), operatív és fiziká­lis eszközök alkalmazása. Ez az utóbbi hőkeze­lésből, szakszerű masszírozásból, a nyak nyúj­tásából, húzásából áll, főleg súlyfürdők igény- bevételével stb. Az eltolódott csigolyákat is fi- i zikális módszerekkel vagy operatív techniká­val állítják helyre. Mindenképpen a megelőzés a legfontosabb. Helyes testtartással, megfelelő tornával és helyes életmóddal a fent említett bajokat elkerülhetjük. Dr. GUBÁS Jenő NEWYORKI MAGYAR HENTES JOS. MERTL PORK STORE INC. 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 a 78. és 79. «teák között. — Telefon: RH: 4-8292 FRISS HÚS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK "" 1 Törődik embertársaival. Minduntalan megkérdezi: hogy ez miből el ilyen jól?! Vannak olyan emberek, akik csodálatos tehetség­gel rendelkeznek: bármilyen hibájukat erennye tud­ják kibontakoztatni. i / | / I Sajnos kifogásolják a mai egyforma házépítést. I I I f i Meg jo, hogy a különféle hibák valami változatos­ságot hoznak. » Házasodni kétségtelenül helyes dolog, csak ne vál­jék szokássá. A főnök kiborulasa ellen nem idegorvos kell, ha­nem néhány beosztott, aki állandóan helyesel neki. W Két elszólás: 1. Bűzétől fejesedik a hal. 2. Némely ember strucc módjára viselkedik, illetve nem a homok­ba dugja a fejét, hanem homokot dug a fejebe. • A pletyka olyan, mint a hamis pénz: az emberek óriási többségé nem állítaná elő, de tovább adja. JT (I -7/ ntmip/uLjtM S /JttOMCÍ&frn /(rő. — Asszonyom, a vasúti jegye nem érvényes a gyors­vonatra. — Akkor szóljon a mozdonyvezetőnek, hajtson las­sabban. ­— Igazad van, kilenc elmúlt, indulni kellene haza. Igyunk meg egy konyakot, Laci, s gondolkozzunk azon, mit mondjak az asszonynak, hogy hol voltam. Te mit szoktál mondani? — Semmit. En otthon szóhoz sem jutok. — Mondd, Éva, miért szakítottál Bélával? — Egy apró félreértés miatt. — Mi volt az? — Nem tudtunk megegyezni, hogy menjünk az eí kuvőnkre. Én hosszú ruhában akartam menni. — És Béla? — 0 egyáltalán nem akart menni. Kovács büszkélkedik: — Higgyetek el, nekem eddig egy no sem tudta el venni az eszemet. Mire az egyik baratja: — Hat akkor ki vette el? — Nem tetszik nekem a felesegem. Egyre többet jar a vendéglőkbe. — Mit csinál ott? — Engem keres. — Vera, nem tudod véletlenül Jenőnek mennyi a telefonszama? — Nem. — Meg körülbelül sem? , j“—-— ■ " I TAK ÁCS LAJOS: I. j ARANYBETÜK j I c. kisregénye, mely az 1956-ban Amerikába I I érkezett magyarok életébe nyújt regény for- J * . ! Diájában bepillantást. Lapunk a könyvet nemregen ismertette. | I Rendelje meg ezt a nagyon erdekes könyvet! | J ARA HÁROM DOLLÁR I * :v.<;\ .t-.í • ! Megrendelhető a Magyar Szó Kiadohivatalaban;. I ’, 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. „ { ‘ I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom