Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-03-09 / 10. szám

Thursday, March 9. 1978. UJ IPARVÁROSOK SZAUD ARÁBIÁBAN Az olajban dúsgaz­dag szaud arábiai kor­mány sokmilliárd dol­láros, óriási méretű építkezést kezdett meg egy iparvaros kifej- lesztesere, a Perzsá­bból partján lévő Jubail község közelében. Ez a szaudi olajipar főváro­sától, Dhahran-tól északnyugatra 55 mérföldnyire fekvő, 4000 lakosú kis halaszfalu nemsokára a világ legnagyobb épít­kezésének lesz a szintere. A Vörös-tenger partján levő Yenbo kikötő városnál egy másik, kisebb ipari központot is terveznek. A jubail-i és Yenbo-i ipari komplexumok energia ellátására a földgázt és a szinte mérhetetlen mennvi- ségü olajat használják fel. A Jubail-i telepen, ahol az építkezést az 1980-as években,vagy még azontúl is folytatják, a tervek szerint egy aluminium-és egy vaskohót, egv nemzetközi repülőteret, két mélyvizi kikötőt, több áramfejlesztő üzemet, egy terjedel­mes tavközlekedési rendszert építenek és ezenkívül WASHINGTON, D.C. Weitzman, Tzrael hadügymi­nisztere és Dayan külügyminiszter az USA-ba ér­keztek, ahol Carter elnökkel tárgyalnak a kózep- keleti helyzetről. Alfred L. Atherton, Carter elnök, nagykövete, ' eptelen volt meggyőzni a jordani királyt, hogy csatlakozzon a Sadat-Begin beketárgyalásokhoz. a világ legnagyobb tengerviz-sötalanitó komplexu­mát. A szaudi sajtó szerint egyedül a Jubail-i építke­zés 20-30 milliárd dollárba kerül, de az ipar számí­tása szerint az összköltségek 45 milliárd dollárt fognak kitenni. Szaud - Arábia ezeket az óriási költ­ségeket évi 40 milliárd dollár olaj bevételéből és kb. 60 milliárd dollárt kitevő rezervájáböl könnyen fe­dezheti. Az építkezésre felügyelő kormánybizottság évi jelentése igy indokolja meg a távoli jövő céljait szolgáló építkezési terveket: “Ha továbbra is expor­táljuk nyersolajunkat, mindaddig, amíg teljesen ki­menthetjük, annak rossz hatása lesz gazdaságunkra a nem nagyon távoli jövőben, mivel akkor a király­ság minden gazdasági alap nélkül találná magát”. Ezért a távlati tervek az ország gazdasági alapjait az iparnak tóbbágu irányban való fejlesztésével kí­vánják megerósiteni. Ez segítené Szaud -Arábia gaz­dasági önállóságát es lehetóve tenné saját iparának felhasználását. Jubail-nál a munkát a kikötő kotrásával és fel­építésével kezdtek meg. A különböző petrokemiai gyárakon kiviül ugyanott k'et műtrágyagyárat épí­tenek. ával akarnak rendelkezni, de külpolitikában es had- ugyekben USA fennhatósággal. A kisebbségben lévő Marshall-szigetiek egyes ve­zetői erőteljes mozgalmat indítottak kimondott füg­getlenségért. Ez befolyásolná nemcsak a szigetlakok politikai jövőjét, de halászati és bányászati jogukat is biztosítaná. í WASHINGTON, D.C. Januárban az USA külkeres­kedelmi merlege 2.38 milliard dollar deficittel vég­ződött. Az utolsó 20 hónap mindegyikeben ugyan­ez volt a helyzet. Ez az egyik oka, hogy a dollár érteke a nemzet­közi pénzpiacon állandóan es rohamosan csokién. Lusztig Imre: I isszapiHántás Most, amikor e sorokat irom, hetekkel a magyar Szent Korona atadasa után, merem csak fel kellőké­pen ennek a történelmi eseménynek igazi fontossá­gát. Most, amikor Íróasztalomon van a Korona visz- szaadását ellenzők röplapjainak halmaza, köztük az International Anti-Communist League-é is, mely ar­ra szólít fel, hogy “10.000 dollár jutalmat ad annak, aki BÁRMILYEN MÓDON MEGAKADÁLYOZZA, A SZENT KORONA VISSZAADÁSÁT.” A röplap utal arra is, hogy e meghatározott összegen felül többre is számíthat az, aki hajlandó e merényletet elkövetni. Vagy most, amikor olvasom a reakciós polgári la­pok szerkesztőinek tehetetlenségük által diktált mai álláspontját, miszerint az USA külügyminiszter Vance áltál átadott Szent Korona nem az eredeti, ha­nem hamisítvány. Csak most jövök ra arra, hogv milyen vereséget szenvedtek a szélsó jobboldal vezetői, akik e maga­tartásukkal “vezettek” követők nélkül. Más szóval úgy is mondhatnám, hogy a Magyar Népköztársa­ság egyre növekvő bel- és külföldi tekintélyét tükrö­zi vissza a Szent Korona visszaadása. Most, hogy visszagondolok azokra, akik a Korona átadásán résztvettek, a kormány tagjaira, az ország tudósaira, Íróira, élmunkásaira, a különböző orszá­gos szervezetek képviselőire, akik e történelmi ese­mény szemtanúi voltak, érzem át az arcukról lesu- gárzó önbizalmat, az uj rendszerben elért eredmenv okozta büszkeséget. *** / Három hetet töltöttünk Balatonfüreden az Álla­mi Kórházban, egy hetet Sopronban es tiz napot is­mét Budapesten. Mindhárom helyen rengeteg él­ményben volt részünk, melyekből képet alkothat­tunk a dolgozók mindennapi problémáiról, a nem­zetgazdaság menetéről, a legyőzött akadaílyokrol, a megoldatlan nehézségekről, stb. Balatonfüreden szép üdülője van a bányászoknak, vasutimunkásoknak, a pedagógusoknak, vegyipari munkásoknak, stb.) külön figyelmet érdemel a pénz­ügyi alkalmazottak és az élelmezési munkások részé­re épült SZOT üdülő modern,kényelmes épülete. A Balatonfüredi Szivkórházban eltöltött hetek alatt feleségemmel alapos vizsgálaton estünk at, es pihe­nést javasoltak az orvosok. Az itt kezelt betegek legnagyobb részé ipari es mezőgazdasági munkás. Fontos ezt kihangsúlyozni, mert régen csupán csak azok kaptak itt kezelest, a- kik meg tudták a magas árakat fizetni. Jelenleg min­den beteg díjmentesen kapja az ellátást, orvosi ke­zelést és orvosságot. Folytatás a következő lapban. • I TAKÁCS LAJOS: ARANYBETÜK j c. kisregényé, mely az 1956-ban Amerikába I érkezett magyarok életébe nyújt regény for- J májában bepillantást. Lapunk a könyvet nemrégen ismertette. Rendelje meg ezt a nagyon érdekes könyvet! |. ARA HÁROM DOLLAR ij, Megrendelhető' a Magyar Szó Kiadóhivatalaban .30 E 16 St. New York, N.Y. 10003. A Marshall sziget függetlenséget akar Az USA adminisztrálá­sa alatt harminc éve élő mikroneziaiak bizonyta - lan jövőnek néznek elébe. Az Egyesült Nemzetek gyámsági tanácsa előtt tár­gyaljak a mikronéziai kü­lönböző szigetcsoportok lakóinak kormányformá- jat, az USA-val szorosabb vagy lazább kapcsolatait. A Mariana szigetcsoport mar levált a többi USA fennhatóságu területtől és ennél szorosabb nemzet- közösségi kapcsolatba le­pett az USA-val. Sokan kétségbe vonják ennek kö­rülményeit, mivel az erre vonatkozó népszavazás az USA hatóságok felügyele­te alatt történt. Bar már megkezdték az uj alkot­mány kidolgozását^ Em­beri Jogok Nemzetközi Ligája vehemensen tiltakozik az ENSZ előtt az USA annexiós politikája ellen. A többi mikronéziai szigeteken megoszlanak a politikai vélemények. A fűggetlenseget óhajtó nép­szerű közvélemény nem tud piindenütt felszínre jut­ni és gazdasági tényezők is bonyolulttá teszik a kér­dést. A Caroline szigetek politikusai saját autonómi­-------AMERIKAI MAGYAR SZG ___5 1 US. TRUST TERRITORY

Next

/
Oldalképek
Tartalom