Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-09 / 10. szám
Thursday, March 9. 1978. óhaza MÁRCIUS ÖRÖKSÉGE A függetlenségért harcolók között ott voltak a szabadcsapatok rs, a puszták fial Ezemyolcszáznegyvennyolc március 15.-en az európai forradalmi események hatására Pesten is kirobbant a forradalom. Mig Pozsonyban, az országgyűlésen Kossuth uj alkotmánytervezetéről folyt a vita, addig Pesten a forradalmárok Petőfivel az élen szabaddá tettek a sajtot, kinyomtattak a tizenkét pontot, kiszabadítottak a börtönből Táncsics Mihályt. Párizs, a Bastille-t leromboló nép szelleme áradt szét ezen a napon a magyar fovaros utcáin. Március 15.-e ezért több,mint a forradalom első napja, ez a nap a radikális nepforradalom napja, Pet'ófi napja, egyben az európai forradalmi hullám jelentős dátuma. Az országgyűlés ugyan határozott lépéseket tett a polgári átalakulás irányába, de március 15.-e nélkül, a fiatalok forradalma nélkül aligha született volna meg-1848 nyaran a magyar hadsereg, s kétséges, egyáltalán megszülethetett volna-e az áprilisi alkotmány. A márciusi forradalom valósággal megdöbbentette Bécset és Pozsonyt, s elindította a polgári átalakulás döntő szakaszát. Március tovább élő szelleme tette lehetöve, hogy amikor az európai reakció seregei megindultak a magyar forradalom eltiprására, a nemzet kepes volt felvenni a harcot a magyar, a vilagszabadság, az európai forradalom védelmében. Március tizenötödike adott erőt a szabadságharc bukása utáni években is a nemzetnek, hogy megőrizze hitét a forradalomban. Mit jelent tehat március 15. e a magvar történelemben? A forradalmat jelenti, az igazi gvőztes, magyar radikális népforradalmat, amely egyszerre vált sodró erejűvé és óriássá, amely évszázados falakat döntött le. Azt a forradalmat, amelvet nagyon hamar el akartak felejtetni a néppel, amelynek örökségét sokan már 1849-ben sem akartak vállalni. Hiszen a forradalmi tettek szerepét a tétova kompromisszumok vettek át. Kompromisszumok, amelyek a harc, a forradalom bukásához vezettek. De az évtizedek múlásával sem halványult a magyar március emléke elsősorban azért, mert azok őrizték március szellemét, a forradalom emlekeit, akiknek érdekében a márciusi fiatalok az utcára mentek. A falvak népe és a városi munkásság kitörölhetetlenül szivébe zárta március 15.-e emléket és örökségét. Ezrek es százezrek várták vissza évtizedek múltán is a segesvári csatalvm elesett Petőfit, a száműzetésbe kényszerűit Kossuthot. Mert a márciusi forradalom szimbólummá vált, a forradalom, az eljövendő forradalom szimbólumává. Emlékezett 1848-ra a hivatalos Magyarország is, de nem vállalta 1848—1849 igazi örökségét. A forFodor Erna: VASVARI PÁL. Született 1826-ban - elesett 1849-ben radalom, 1848-1849 emléke úgy élt a szivekben, ahogyan azt az Aradon kivégzett tizenhárom tábornok egyike várta: “Az embereink eletben maradnak, minket pedig felakasztanak. Amit tettünk, ellenségeink szemében felségárulás, lázadás, ügy fogunk bűnhődni, mint annakidején az orosz dekabristák, az olasz meg a lengyel felkelők. De nem baj, ezt a forradalmat nem lehet kitörölni sem a históriából, sem az emberek fejéből, és egyszer bevegzik azt, amit mi elkezdtünk”. Márciusi emlékezéseinkből eltűntek a szólamok, mert lehetünk méltók 1848 márciusához, ha nem kűls'ödlegességekben nyilvánul meg tiszteletadásunk, hanem a közös eszme, a forradalmi gondolat vállalásában. Az 1848-as forradalom polgári forradalom volt, de egy ben európai forradalom, szabadságharcunk pedig a világszabadságért vívott küzdelem. Hiszen a forradalom zászlói alatt a magyarokon kívül ott harcoltak a lengyelek, olaszok, osztrákok, szerbek. Ezt a forradalmat es ezt a szabadsagharcot kell vállalnunk ma. így válhat a romantikus illúzióktól megtisztult forradalmunk emléke jelenünkben is ható forradalmi eróve. Filep Tibor Petőfi Sándor: 1848 Ezemyolcszáznegyvennyolc! az égen Egy uj csillag, vérpiros sugara Eletszint vet a betegségében Meghalvanyult szabadság arcára. Szent szabadság, újabb megváltója A másodszor süllyedt embereknek, Draga élted miljon s miljon ója, Ne félj, teged nem feszítenek meg. Elbuvek a békesség galambja, Feszke mélyén turbékolni sem mer; Háborúnak ölyve csattogtatja Szárnyait a légben vad örömmel. Hah, ti gyávák, máris remegtek? Ez csak a kezdet, ez csak gyermekjátek Hatha mindazok beteljesednek, Amiket en álmaimban látek! Eljön, eljön az itelet napja A nagy Isten veritéletet tart, S mig jutalmat jó, rossz meg nem kapja Mar nyugonni sem fog addig a kard! Európai Ifjúsági Leszerelési Konferencia Budapesten Budapesten a Parlament kongresszusi termében januar 20, 21 es 22-én Európai Ifjúsági Konferencia volt a leszerelésről. A plenáris ülésen a felszólalok többségé beszelt arról, hogy a további katonai es politikai enyhüléshez szükség van a kontinens ifjúságának közös fellépésére. Európa különböző országaiból főbb, mint 300 küldött képviselte a különböző politikai nezeteket, világnézetet valló nemzetközi regionális, nemzeti ifjúsági es diákszervezeteket. Sok államférfitől , neves személyektől jött üdvözlő távirat. Eredményes tanácskozást kívánt Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, valamint az UNESCO főigazgatója, Amadou Mahtar M’Bow. Sikeres munkát kívánt Leonyid I. Brezsnyev, a Szovjetunió Elnöki Tanácsának elnöke is. Lázár György, a Minisztertanács elnöke kihangsm lyozta, hogy Europa sorsa es jövője összefügg több százmillió, különböző nemzetiségű ember sorsával. Az elmúlt ev esemenyei arról tanúskodnak, hogy mind több kormány és párt, politikai-társadalmi szervezet es személyiség érzi at felelősséget a mai es az eljövendő nemzedék békés jövőjéért. Ezek az erők egyre határozottabban lépnek fel, hogy Európa az egyenrangu-és jogú nemzetek békés egymás mellett élésének és gyümölcsöző együttműködésének földrészévé váljék. Bizonyítékul hivatkozott a Helsinki értekezletre. Kifejtette, hogy a magyar nép szívesen befogadja más népek kulturális értékeit, művészetét es remélik hogy Nyugat-Európa országai hozzákezdenek a viszonosság elvét tükröző intézkedések megtételéhez ezen a területen. 12 millió külföldit láttak szívesen a múlt evben és az ország lakosságának egy harmada járt külföldön, Európa különböző országaiban. A magyar kormány arra törekszik, hogy aktivan szolgaija a kontinensen kibontakozott pozitív folyamatok erősítését, javítsa kapcsolatait és fejlessze egyuttmukodeset a Helsinki-záróokmányt aláíró országokkal. Lázár György beszédét vita követte. Stephan Miroslav, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke a következőket mondta: “Szövetségünk különböző akciókkal, felvilágosito munkával fokozza harcát, tömöríti aktiv küzdelemre a haladó diákságot, miután napjainkban nincs fontosabb feladat, mint a tartós béke biztosítása.” Továbbá felszólalt Erik Bettermann, az Európai Nemzeti ifjúsági Bizottságok Tanácsának (CENYC) elnöke, Borisz Nyikolajevics Pasztuhov, a szovjet Komszomol első titkára, Öve Fich,a Szocialista Ifjúsági Nemzetközi Szövetség (IUSY) főtitkára, Volkmar Kallenbach az Európai Liberális és Radikális ifjúsági Szövetség (EFRLY) elnöke, Christine Kautzin^ az Európai Kereszténydemokrata Ifjúsági Unió elnöke, Miroslav Dockal, a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség elnöke és többen mások. A késő éjszakába nyúló viták minden egyes felszólalója egyetértett az enyhülési irányzat erositese- nek szükségességével. Kiemeltek az eddig megkötött fegyverkorlátozási egyezményeket, az újabb tomeg- pusztito fegyverek elleni nemzetközi összefogás jelentőséget s ez utóbbiban az ifjúsági szervezetek tevékenységét. Több felszólaló is kihangsúlyozta: a legalapvetőbb emberi jog a beke. Megértették, hogy a békéért az ifjúsági szervezeteknek, pártállásuktól (folytatás a 7. oldalon) PETŐFI SÁNDOR. Született 1823-ban - elesett 1849-ben 6_______
