Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-08-25 / 32. szám

Thursday, Aug. 25. 1977. 100 éve született Rudolph Ganz Bartók Béla egyik első felismerője Irta: Bajkóne Revesz Zsuzsa Rudolph Ganz, Paul Stefan, Heller asszony, Bartók Béla, egy fel nem ismerhető hölgy, Carl Friedberg. * *■ *»*'*'. A svájci Rudolph Ganz-ot gyermekkori találko­zása Liszt Ferenccel inspirálta a zongorára. Honfi­társával, a nagy humanista Albert Schweitzerrel, az őserdők doktorával - Strasbourgban a Conserva- toriumban együtt tanultak és baratkoztak. Bartók Béla kompozícióit a legelsők kozott iktatta nemzet­közi koncertjei műsorába. Megindító Bartók-levelek tanúskodnak erről. A kiváló svájci Ganz családnak egyébkent igen sok a Magyarországhoz fűződő kap­csolata. A reformkorban nálunk megtelepedett Ganz Abraham, a Ganz gyárak alapitója, a Lánc- hidhoz láncot gyártott, a magyar szabadságharchoz pedig ágyúgolyót. A zongoraművész Rudolph Ganz fivéré, Paul Ganz a baseli egyetem művészettörté­nész professzora-volt. A magyar Gerevich Tibor professzor meghívására két alkalommal tartott elő­adást Budapesten. Rudolph Ganz és Bartók kapcsolatáról unoka­öccse, Felix Ganz, a Roosevelt University dékánja tájékoztat. 1966-ban járt Magyarországon, néhány hete pedig tovább informált édesapjáról Baselben. O is nagy Bartók rajongó és szívesen beszél Bartók Bélának Rudolph Ganzhoz fűződő kapcsolatáról. Rudolph Ganz 95 eves kort ért el Chicagóban. Az egyetem sok értékes dokumentumot juttatott el hozzám. Ezeknek a dokumentumoknak birtoká­ban kerestem fel nagy zenetudósunkat, Szabolcsi Bence professzort. A Zenetudományi Intézet Bar­tók Archívumában betekinthettem egy Bartók le­vélbe, melyet Rudolph Ganzhoz irt és melyet Szabolcsi Bence prof. adományaként tartanak szá­mon. Ez csak másolata annak az eredetinek, amely Hans Moldenhauer gyűjteményéből van az Univer­sity of Washington-on. A tartalmát a család elbeszé­léséből ismertem. Bartók nemet nyelvű levelenek magyar fordítása: — Igen Tisztelt Ganz Ur! Kedves soraival (melyeket csak most kaptam kéz­hez) őszinte Örömet szerzett nekem, annál is inkább, mert éppen ezek miatt a zongoradarabok miatt hihetetlenül sok támadást kellett elviselnem itt Budapesten Ugyanúgy, mint külföldön. Ezeken ki­vid csak négy zongoradarabom van, közöttük egy Scherzo, amelyet Busoni ismer ugyan, de nem ját­szott. Ez a négy darab alig nyújt valami újat, inkább csak ügyesebb tanuló-munka, amelyet én 21 eves koromban Írtam. Kiadóm már januárban elküldte a “Signale”-nak a két fűzet zongoradarabot. Rendkívül örülnek, ha Ön ima róluk, de attól tartok, hogy ebben Leichtenritt ur megelőzte Önt; ot annakidején egy barátom kérte meg erre. Azok után, ahogyan Ber­linben előadott Scherzomről irt, aligha várhatok tőle valami hízelgőt. Ha megkérném Önt, talán tudna tanácsot adni, hogy kinek kúldhetném el ezeket a fűzeteket. Ter­mészetesen csak zenészekre gondolok, akik az ilyes­mi iránt igazi érdeklődést és lelkesedést mutatnak. Ezeket a darabokat csak úgy vaktaban, úgynevezett jó zenészeknek elküldeni, ezzel nem sokat érnénk el? Mert száz közül alig akad néhány, aki örömet találna bennük; és még jó, ha nem bélyegzik az Őrü­let vagy eszelösseg termékének, ami bizony igen gyakran meg is történt. Raveltől véletlenül még semmit sem ismerek; legutolsó zongoradarabjait feltétlenül meg fogom hozatni. Meg egy szót arról, hogy mar ismertem Ónt, mielőtt levelét megkaptam volna. Gyakran talalko- zom itt Freund Etelkával, aki az On muveszegyeni- ségét nagyon tiszteli. Es Berlinben Dohnányi is a leghizelgőbben nyilatkozott Önről. Annál inkább örültem annak, hogy sikerült felébresztenem az érdeklődését és remélem, hogy a következő télen majd üdvözölhetem Ónt nálunk. Ha kompozícióim közül mar választott, ugye közölni fogja velem? Szívélyesen üdvözli hive Bartók Béla Budapest, Teréz körút 17. IV. 23. Ez a level, tartalmából itelve, levelezésükben az első levélváltás lehetett és valószínűleg 1909-ból való. Szabolcsi Bence professzor jóvoltából kaptam egy műsor-másolatot, mely Bartók Béla hagyatéká­ból való. A műsor Rudolph Ganz 1910. március 22.-én Berlinben tartott hangversenyét hirdeti, me­lyen már műsorára tűzte “Béla Bartock” Bären­tanz, b/Abend am Lande című kompozícióit. Ezzel a megjegyzéssel “Zum ersten Male” (először). Mint olvashatjuk, Bartók meg annyira sem volt ismert, hogy nevet jól írják. Rudolph Ganz Budapesten 1911. március 11.-en adott hangversenyt. Rudolph Ganz 1899-ben a nagy zenei metropo­lisban, Berlinben lép összeköttetésbe Ferruccio Busonival, a nagy olasz zongoraművésszel es zene­teoretikussal, aki szintén korai felismerője éselisme- roje volt Bartók újszerű zsenialitásának. Itt kezdőd­tek Rudolph Ganz sikerei és nemsokára úgy emle­gettek a zongoraművészek kozott elismerően, mint a “Svájci”, es Európa-szerte rendeztek számára hangversenyeket. Később az idősebb Florenz Zieg­field, a Chicago Musical College alapitója és elnöke rábeszélte, hogy jöjjön az Egyesült Államokba és vallalja el ezen intézmény zongora-tagozatanak ve­zetését. Feleségével, Mary Forest amerikai énekes­nővel együtt tanított Chicagóban a Musical Collegé­ben 1900/905-ig. Ezután Európában és Eszak-Ame- rikában nagy hangversenyturnét rendezett és nagy hírnevet szerzett mint dirigens és komponista. 1912-ben meghívták St. Louis, Mo.-ba a városi szimfonikus zenekar vezetőjének, majd minden év­ben vendégdirigense és szólistája volt U.S.A.-szerte a nyári fesztiváloknak. 1929-ben visszatért es nagy érdemeket szerzett a Chicago Musical College veze­tésével. Érdemeinek jutalmazásául, melyeket Chicago kul- . turális életének fejlesztése terén szerzett, Chicago polgármestere, Mayor Richard J. Daley február 24.-ét (minthogy 1877. február 24.-én született Zürichben Rudolph Ganz) hivatalosan “Rudolf Ganz Day”-nek, Rudolph Ganz-napnak nyilvánítot­tá, és az elsők között volt, akik az “Order of Lin­coln” rendjelet megkapták. Három eves özvegység után feleségül vette Esther La Berge énekesnőt, aki szintén professzora volt a Chicago Musical College-nek. A modern francia zeneszerzők: Ravel, Debussy, St. Saens, stb. amerikai népszerűsítéséért a Francia Becsületrend Lovagkeresztjet adományozta neki a francia kormány. Magyarország halas nagyrabecsüléssel emlékezik Rudolph Ganzra, Bartók Bélának, a nagy magyar zenei géniusznak korai külföldi népszerűsítőjére, aki ezt a kivételes zenei kincsünket talán a legko­rábban kezdte szétarasztani a világban. MEGMENTIK A BAKONY I VÉGVÁRÁT Az Országos Miíemlekvedelmi Felugyelóseg irá­nyításával helyreállítják a XIII. században épült cseszneki varat. Már megerősítettek a vár déli része­nek külső bástyáját és a keleti torony also részét. Képünkön a cseszneki várrom a Bakony kedvelt ki­rándulóhelye. TERJESSZE LAPUNKAT! 6­-óhaza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom