Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-08-11 / 30. szám

Ert. *J 2nd Clast Matter Dec. 31. 1952. under the'Act of March 2, 1879.-»« the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XXXI. No. 30. Thursday, Aug. 11. 1977. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E Í6*h St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: (212) 254- 0397 “Az eltévelyedett emberi eszme szimbóluma” “A symbol for the perversion of human thinking.” Egon Bahr, a Nemet Szövetségi Köztársaság kancellárjának Helmut Schmidt-nek a politikai tanácsadója, az USA elnöke által javasolt neutronbomba gyártását “AZ ELTEVELYE- DETT EMBERI ESZME SZIMBOLUMA”-k'ent jellemezte. A NSZK legtekintélyesebb folyóirata, a “Der Spiegel” írja: “AZ UJ FEGYVERNEM - A NEUTRONBOMBA - NEM olyan Ártatlan; amint azt az atomháború TERVEZŐI SUGALMAZZÁK. AZ ÁLTALA OKOZOTT HALÁL BORZALMASABB. ÓRÁKIG, NAPOKIG, SOK- > SZÓR EGY HÉTIG ELKÉPZELHETETLEN FÁJDALMA­KAT OKOZ, AMÍG A VÉG ELKÖVETKEZIK. ” Mig a NSZK szociáldemokrata vezetői és a Der Spiegel folyóirat erkölcsi szempontból ítélték el a neutronbombát, a hadsereg egyes vezetőinek velemenye szerint e fegyvernem használata, vagy csupán készenlétbe helyezése közelebb visz bennünket egy atomháborúhoz. Ez a velemenye Wolf Graf Baudissin, a Nemet Szövetségi Köztársaság tábornokának is, aki nyilatkozatában kijelentette: “Nem hiszem, hogy e fegyvernem bevezetését korlátozni lehet csupán taktikai célokra. Éppen ezert nem hiszem, hogy e fegyver megerősíti biztonsagunkat. ” A fentiekből kitűnik az a tagadhatatlan tény, hogy az USA legfontosabb NATO szövetségese, a NSZK, nem varja tart karokkal az eltevelyedett emberi eszme e szimbólumát, amint azt Carter elnök szerette volna elhitetni az amerikai néppel. Munkát követelnek országszerte a munkanélküli milliók Szeptember 4—10 között, az ország minden nagy varosá­ban a munkanélküliek milliói tüntetést rendeznek. Követelni fogják munkába helyezésüket. A tüntetéseket Coretta Scott King, Dr. Rev. Martin Luther King, Jr. özvegye és Murray H. Finley, az Amalgamated Clothing and Textile Workers Union országos elnöke által ve­zetett Full Employment Action Council égisze alatt rendezik. A szakszervezetekbe tömörültek támogatják e mozgalmat. “A munkanélkülieknek munkára és nem ígéretekre van szük­ségük.” “A munkanélküliség csökkentése nem okoz inflációt." “Számtalan, a nép érdekét szolgáló építkezés — lakóhazak, iskolák, kórházak — százezreket alkalmazhat. ” Szeptember 5.-én, Labor Day alkalmával ugyancsak a mun­kanélküliek munkába állítása lesz a dolgozók fö kovetele'se. CARTER ELNÖK EHBERM UN KARA AKARJA kényszeríteni a nepjÓleten Élőket WASHINGTON, D.C. Carter elnök közhírre tette tervet a népjóléti rendszer átszerve­zése re, melyet a kongresszus elé nyújtott. A terv terme- szetesen es érthetően nagyon komplikált, de a lényégé az, hogy munkába akarja kényszeríteni a nepjóletre szorultakat, a szövetségi mi­nimum bér elleneben. A minimum órabér jelen­leg $ 2.30 és lehetséges, hogy felemelik $ 2.65-re. A felemelt órabér heti 106 dollar jövedelmet jelent, ami nyilvanvaloan elegtelen egy család fenntartására. Ha ezt az összeget felemelnek évi 8.400 dollárrá, akkor is ál­landó nyomorban maradna a csalad minden tagja. Carter elnök utalt arra, hogy a jelenleg népjöleten lévök, akik munkaképesek, munkába kell, hogy álljanak a magánvállalatoknál és ha nem találnak munkát, akkor a szövetségi kormány által javasolt munkát kell elfogad­niuk, minimum bér ellené­ben1, ugyanakkor, amikor a munkanélküliek száma jelen­leg meghaladja a hét milli­ót. Amikor Carter elnök tiszt­ségére pályázott, a leghatá­rozottabban elkötelezte ma­gát arra, hogy a városokat mentesiti a népjóléti kiadá­soktól. A jelenlegi terv szerint New York és az ország többi nagyvárosainak népjóléti költsége csak tíz százalékkal csökkenne és érvényesitese, a szövetségi közegek becs­lése szerint, évi 30.7 milliard dollárba kerülne, 2.8 milli- árddal többe, mint - jelen- leg. A Carter-terv teljes egesze- ben csak 1981-ben érvénye­sülne. A javaslatot a kong­resszus két háza a kővetke­ző hónapokban fogja tár­gyalni és a legoptimistább becslesek szerint is csak a jövő ev tavaszan kerül dön­tésre. Több fórvenyhozo java­solta Carter elnöknek, hogy halassza el javaslatának elő­terjesztései és adjon modot annak részletes megtárgya­lására. Carter elnök elvetet­te e tanácsot azzal a számí­tással, hogy ha a törvény­hozók változást hoznak, ami felemelne a kiadásokat, akkor a felelősség nem ra, hanem a törvényhozókra hárulna. Nagy erdőtüzek országszerte SAN FRANCISCO, Cal. Több, mint két millió acre-nyi erdő­ség es préri áll lángban az ország különböző tersegeiben, főleg a nyugati Sziklás (Rocky) hegységtől nyugatra és Alaszkában. Két évi szárazság hozta létre ezt- a helyzetet, melyet súlyos­bít az is, hogy e térségben szokatlan villámlások voltak. Californiában egyedül nyolc hatalmas tűz pusztít. A két legrosszabb tűz az ország egyik leggyönyörűbb tersegeben, a Big Sur-ban a Csendes-óceán partján és Észak Modoc megye­ben pusztít. WASHINGTON, D.C. Több, mint ezer szénbányász tüntetett az ország fővárosában, követelve a szövetségi kormány közbe - lépését egeszsegúgyi kedvezményük további biztosítására. MEGHÍVÓ a Los Angelesi Magyar Munkás Szervezetek által a Magyar Szó javára rendezendő István napi ünnepélyre, vasarnap augusztus 21-en — A Lot Angelesi Munkát Otthonban, 1251 S. St. Andrews Place alatt. Ebéd kezdete 12:30 Ára $2.50 Kávé-sütemény .- 50 cent Adomány $ 1.­PROGRAM KEZDETE 2:00 P.M. Program vezető: BEA CINCAR Dalcsokor............................. A dalkedvelő Gárda Arany János: A fülemüle, szavalja: WEINSTOCK RÓZSI Alkalmi beszéd....................PACZIER FLÓRIÁN Ének-számok...................................... SÁNDOR ROZST A betörő (különös történet), előadják: BARTHA SAMUEL, CINCÁR GYULA < Zongoránál: SZARKA ELLA Rendező: CINCÁR GYULA MINDENKIT SZERETETTEL VAR A RENDEZŐSÉG

Next

/
Oldalképek
Tartalom