Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-08-11 / 30. szám
Thursday, Aug. 11. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZÓ . TOntetés alehér Háznál a neutron bomba ellen New Yorkból, Philadelphiából, Baltimorebői, Washingtonból es más varosokból a Women Strike for Peace békeszervezet tagjai julius 20.-an felvonulást tartottak a Feher Ház előtt, amelyen a gyilkos neutron bomba es a cruise missile (cirkáló lőveg) európai bevetese ellen tiltakoztak Carter elnöknél. A neutron bomba olyan fegyver, amely csupán embereket pusztít, de hazakat es mas epitmenyeket sértetlenül hagy. A tüntető nők nagy plakatokat tartottak fenn, amelyek figyelmeztettek Carter elnököt, hogy a “cruise missile es a neutron bomba... nem azonos et I „I a zero nukleáris fegyverekkel”, amit az elnök választási kampanya alatt igert. A W.S.P. new yorki vezetője, Martha Baker mondotta: “A nép iszonyodik a neutron bombatol, különösen azért, mert azt csakis emberek es nem epületek elpusztítására tervezik.” Azt is mondotta, hogy sokezer aláírással ellátott kérvényeket is bemutatnak a Feher Haznak, amelyben a neutron bomba betiltását kérik. “Ami a szenátusban történt, az csak a küzdelem kezdetét jelenti”, mondotta Mrs. Baker. “Tolunk p I < függ, hogy a kongresszus tudomásul vegye a nép felháborodását ezekkel a fegyverekkel szemben.” Carter elnök nyilván azzal akarta az ellenállást leszerelni, hogy a B—1 bombázónak csak a termeleset, de nem a további kísérletezését tiltotta be. A neutron bombára vonatkozó döntését augusztusra halasztotta el, de a tüntetésen résztvevő feher es fekete nők, közöttük néhány férfi is, mindezeknek a fegyvereknek a betiltását követeltek. Mióta Carter elnök bejelentette, hogy helyesli a neutron bomba fejlesztését, ezzel szemben az egész világon erőteljes tiltakozás jött letre. A Szovjetunióban, Indiában, a Német Szövetségi Köztársaságban es mas országokban, tüntetéseken, a sajtóban es nyilatkozatokban tiltakoznak a neutron bomba ellen. A nemet Szociáldemokrata Part ifjúsági tagozata felhívta a Bonn i kormányt, hogy tiltsa meg a neutron bombáknak német földön való elhelyezeset. A kormány megmenti az Appalachia-i gyalogutat A déli Georgiától az északi Maine-ig terjedő Appalachia-i gyalogúinak egyes helyeken turisták áltál agyonhasznált, leromlott szakaszai vannak, más magántulajdonban lévő részéin tilalmi táblák vágjak el az utat. Több helyen épitkezesek veszélyeztetik ennek a rendkivul szép es változatos turista útnak a fennmaradását. A gyalogút megmentesenek újabb erőteljes pártfogója akadt, a belügyminisztérium formájában. A minisztérium javasolja, hogy a kormány vásárolja meg az ut magantulajdonban lévő szakaszat. Robert Herbs helyettes belügyminiszter a kormány kötelességének tekinti a látványos hegyi gyalogutak megmentését, mert ezek “ legszebb természeti kincseinket jelképezik.” Mint az Appalachian Trail konferencián mondotta, hogy a “gyalogutak személyes tapasztalatokra, fizikai es lelki üdülésre adnak alkalmat”, azonkivul “közvetlenül, személyes tapasztalatokon át segítenek megértetni velünk elődeink eletet es teljesitmenyeit.” A belügyminisztérium egy javaslat kidolgozását készíti elő, amely a gyalogút megvásárlásához a jelenlegi 5 millió dollárt 35 millió dollárra emelne. A javaslat julius végén került a kongresszus elé. Helyreigazítás Detroiti látogatásomról szóló beszámolómban lapunk április 14-i számában helytelen beállítással tettem említést Sparing Karoly munkastársrol. A futó hivatkozás Spáring munkástars tevékenységére “a múltban” nem juttatta kifejezésre munkája aranyait, jelentőséget, sem azt, hogy munkája e- redmenyeit a JELENBEN is élvezi lapunk és olvasótáborunk. Spáring munkástárs 1970 januártól 1975 januárig 53, mond ötvenhárom egy eves uj előfizetőt szerzett lapunknak, ezek között egy olyant, aid TÍZ ev- re fizette elő a lapot. Azt sem érthette meg senki a “múlt” jelzőből, hogy ez alatt az idő alatt Spáring munkastars- több mint háromezer dollárt küldött be a laphoz. Voltak az altala szerzett előfizetők között olyanok is, akik 20,sőt 30 evvel ezelőtt mondtak le a lapot es azóta nem járt nekik, mindaddig, amig Sparing munkástárs lankadatlan kitartással, önzetlen erőfeszítéssel ismét meg nem szerezte őket lapunk olvasóinak. Es mindez meg nem is foglalja magaban azt az áldozatos munkát, melyet ő és felesege évtizedeken keresztül a társasjátékokhoz szükséges nyereménytargyak után való utánjárással, autózással fejtettek ki saját költségűkre. Detroiti olvasóink es különösen Spáring munkás- tarsek elnezeset kerem a beszámolómat súlyosan terhelő feluletessegemért, felelőtlenségemért. ígérem, igyekezni fogok, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló mulasztások többet ne forduljanak elő írásaimban. Deák Zoltán FIDEL ÉS BARBARA Barbara Walters, a közismert téve-hirmagyarázo (évi egy millió dollar fizetéssel) ez ev májusában négy napot toltott Havannaban, illetve Kubában, ahol Fidel Castro, Kuba elnöke, négy napon at interjút nyújtott neki. Ezt az interjút, nagyreszben közölték a tévé adasaban is, junius 2.-an, “Fidel Castro Speaks” cim alatt. Az alantiakban közlünk néhány érdekes részletet ebből az interjúból. New Yorkba visszatérve, Miss Walters rendezi a lxh órányi magnószalagot es a 30.000 lábnyi filmet, amit magaval hozott. Miss Walters és 18 tagú munkacsoportja, négy napot és három ejjelt toltott Castroval. Kissé aggódik, hogy egy órás t.v. adasa túlságosan Castro- partinak mutatja, de igaz, hogy úgy ó, mint egesz csoportja, nagyon megkedvelték Castrot. Nagyon könnyű ot megkedvelni, szeretetremelto es megnyerő személyiség, mondja Barbara. Igyekszik őszinte es igazmondó lenni, de ertekelesei különböznek a mieinktől. Nagyon erdekes ember, finom humorérzékkel. Egy éjjelt hazacskajaban toltottunk, a hegyekben, emeletes aggyal minden szobában. Arról beszelt, milyen nehezen dolgozunk mindannyian, es mivel országában mindenki szükségé szerint kap fizetést, úgy gondolja, ez őneki is járna. De mennyi es miért? Megegyeztünk, hogy nincs semmi gyakorlata a termelésben. Legalább ezert az interjúért kellene, hogy fizetést kapjon. De mi nem szoktunk interjúkért fizetni, különben is túl sokat beszel, még hozza spanyolul. Legalább, mint kocsi- vezeto érdemel fizetést, mondta Castro; ebben megegyeztünk, es átnyújtottunk neki egy 20 dolláros bankjegyet, mindnyájunk alairasaval. Miss Walters úgy véli, a CIA Castronak a rögeszméje. Szerinte aCIA egy önálló szervezet, es még ha nem is akarja többé őt megölni, senkisem parancsolhat nekik felülről. Miss Walters nem latta semmi nyomat elnyomásnak, vagy a szabadság hiányának. Castro úgy érzi, hogy mi (USA) felelősek vagyunk nagy részben Hitlerért es náci Németországért. Bizonyos korok az USA-ban azt mondjak, hogy nem lenne az USA-nak semmi előnye Kuba elismeréséből, viszont Kubának kell a kereskedelem i es nyersanyag. De, amit az USA nyerne, az a szavahihetőség más népekkel szemben, melyek úgy érzik, tulsagba mentünk Kubával. Vajon optimista-e Miss Walters, Castroval való interjúja után az USA-Kuba viszonylat dolgában? Utolsó esti vacsoránk során tosztoltunk egymásnak, Castro igy mondta: “a po- * litika különválaszt, de az emberiesség egyesit minket”. Személy szerint, es mint a világ egyik vezető embere, Castro egyike a legmegnyérőbb, kedves es érdekes embereknek, akikkel valaha találkoztam. Castrot illetően optimista vagyok, mondja Barbara Walters. V. 0. 2____ AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd - & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th ^Street, New York, N.Y.10003 I Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.0, of ______________New York, N.Y. Előfizetési, árak: New York varosban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $ ]5.- félévre . <5 8.— Minden más külföldi országba egy évre S 18.-félévre $ 9.50 ' ■
