Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-12-29 / 50. szám

Thursday, Dec. 29. 1977. 8 AMERIKAI MAGYAR SZ<X Energia-világhelyzet Az olaj — 2000-ig Tavaly Isztambulban megrendezett nemzetközi energiakonferenciaval kapcsolatban kibocsátottak két jelentest. Az egyik a világ olajtartalékairól es a termeles, valamint a fogyasztás viszonyának lehetséges ala­kulásáról ad átfogo előrejelzést. A másik lényege­sen korlátozottabb jelentőségű: az OPEC-orszagok olajjővedelmeir'ól ad szamot, valamint arról, hogy ezek a jövedelmek miképpen jelennek meg a nem­zetközi beruházások es banktevekenyseg frontján. i TARTALÉKOK Az első és az isztambuli konferencia szempont­jából meghatározó jelentőségű osszeallitast a francia olajintezet ketesztendos munkával keszitette el. Az előrejelzés kidolgozásában 18 olajtarsasag es számos kormány szakértői vettek reszt. A jelentés azt állitja, hogy jelenleg 200 milliard tonnát tesznek ki a világ kiaknázható nyersolaj- tartalekai. Ha ehhez hozzászamitjak a 200 meternel mélyebb tengerszint alatti olajtartalékokat, vala­mint a sarkvidékek becsűit olajtartalékát, akkor újabb 300 millió tonna áll rendelkezésre — ez utób­bi azonban egyelőre inkább elvi, mint gyakorlati vonatkozásban. A prognózis első pillantásra optimistának latszik, tekintettel arra, hogy 1977-ben a világ teljes olajfo- gyasztasa 3 milliárd tonna volt. A jelenség optimiz­musát fokozza, hogy 1985-ig a szakértők szerint évenként 1950 es 1975 kozott évi 3 milliard tonna volt az évenként átlagosan feltárt uj olajtartalékok t mennyisege. Harmadsorban a jelentés derűsebb oldalához tar­tozik az is, hogy a szakértők szerint a termeles technológiai fejló'dese következtében a gazdaságos­ság fokozo'dik, amelynek eredményeként az átlagos termelési költség nem emelkedik lényegesen. A jelentésnek ezek az optimista vonatkozásai abban a vegkövetkeztetésben fejeződnek ki, hogy 1985-ig semmiképpen sem kell olajellátasi problé­mákkal számolni. VITÁK Lényegesen komolyabb gondot okoz az 1985. utáni korszak. Itt már érvényesül az energiafogyasz­tás rendkivul gyors növekedése es ezzel párhuzamo­san továbbra is kérdéses marad, hogy az elméletben rendelkezésre álló olajtartalékok hány százaléka vá­lik technológiai vagy gazdaságossági szempontból ténylegesen felhasználhatóvá. A cambridge-i egye­tem, amely reszt vett a francia olajintézet által szervezett prognózis osszeállitásában, azzal számol, hogy a következő fel évszázadban a világ energia- igenye evenként 3—4 százalékkal no és ebben az esetben a krizispont 2020 korul következnek be, amikor az energiafogyasztás a jelenleginek három- negyszerese lenne. A mar említett (1985-ig évi 4 milliárd tonnás) uj tartalékok belépését is figyelem­be veve es feltételezve, hogy a jelenlegi 25 százalék helyett a tartalékok 40 százaléka válik kihasználha­tóvá. 1985 után a termeles stagnálásával vagy csök­kenésével kell számolni. 1990-ig évi 4—5 milliárd tonnás olajtermelésre lehet számítani. A század utol­só évtizedében 3.5—4 milliárd tonnára, majd a csök­kenő tendencia megerősödésével 2020-ra a terme­lés 2.5 milliárd tonnára visszaesik, s igy e prognózis szerint feltétlenül bekövetkezik olajellátás szem­pontjából a krízishelyzet. A cambridge-i egyétem által elkészített másik változat szerint (amely feltételezi a fejlődő orszá­gok jelenleginél gyorsabb gazdasági fejlődését) 1985- töl kezdve a világ energiasz'úkseglete évi 6—8 száza­lékos atlagnóvekedest mutat majd. Ebben az eset­ben az olajellatasi krízis már 2000 kórul bekövet­kezik, tehát gyorsabb ütemben kell alternativ ener­giaforrások beléptetéséről gondoskodni. A francia olajintezet jelentésének zaróresze tartó­san a Közép-Keletet és Eszak-Afrikát jelöli meg a sza­zad végéig a legnagyobb olajtermelő területként. Jelenleg itt van a kitermelhető tartalékok 42 száza­léka. Huszonöt százalék a szocialista országokban, 11 százalék Kanadaban es az Egyesült Államokban, 9 százalék pedig Latin-Amerikában. (A teljes tarta­lékok 45 százaléka a tenger színe alatt rejtőzik.) Az olajintezet prognózisa szerint lényeges arányeltéré­seket ez a területi felosztás nem mutat majd. Az emlitett másik jelentes, amely elsősorban a Bank of England, valamint az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve Board becs­lesein alapszik, az OPEC-országok olajjó’vedelmeivel foglalkozik. 1976-ban az OPEC olajjovedelme 113 milliard dollár volt. A felesleg pedig 35.3 milliárd dollar, lényegeben ugyanannyi mint 1975-ben. Az 1977-es esztendő eddigi eredményei alapján legfel­jebb 120 milliárd dolláros OPEC-olajjövedelemre és 36 milliárdos feleslegre lehet számítani. Az emlitett pénzintézetek előrejelzései szerint továbbra is Lon­don es New York a petroldollárok áramlásának fó' célpontja. A petroldollárok 33—36 százalékát idén is az Egyesült Államokban helyezték el. 23—25 szá­zalékát pedig Nagy Britanniában. r F LEGRÉGIBB MAGYAR CÉG FÖLDES UTAZÁSI IRODA 1503 First Avenue, New York, N. Y. 10021 Telefon: BÚ 8-4985 — BU 8-4990 AZ ÖSSZES HAJÓ ÉS LÉGI TÁRSASAGOK HIVATALOS KÉPVISELETE IBUSZ—IKK A—TUZEX rendelések felvétele BEVANDOR! ÁSI ÜGYEK —ROKONOK KIHOZATALA Az Iroda július ** augusztusban szoríthatod «írva van KURUZSLÁS 1977-BEN San Ysidro, az amerikai—mexicoi határon lévő ids varos arról hires, hogy reggelente szomorú me­net lepi at a határt. Nők,férfiak mankóval, toló­kocsiban, beteg gyermekek szüléikre támaszkodva — valamennyien rakbetegek —, mint hajdan a bű- C8USok. Zarándokolnak valamelyik mexicoi kór­házba' , hogy ott draga pénzért hozzájussanak egy rak-csodagyógyszerhez, a Laetrilehez. Tévéd, aki azt hinne, hogy az a jó hangzású szer a rákkutatók vegykonyhájában született; közönséges barackmag­ból készült kivonat. Először 1920-ban egy San Francisco-i orvos, Dr. Emst Krebs állította elő, de az ó barackmagkivonata még nem gyógyítási célt szolgált, hanem a pincéjében 'feketén'1 főzött whiskyjét akarta vele ízesíteni. Harminc évvel ké­sőbb az orvosegyetemen dolgozo fia,aki biokémiával foglalkozik, elővette az atyai őrültségét es azt bi­zonygatta, hogy a barackmagkivonat gyógyítja a patkányok rákját. Igaz, rajta kivid ezt senki más­nak nem sikerült bebizonyítania, noha amerikai es angol rákkutatók serege próbálta még ellenőrizni a fiatalabb Krebs adatait. A mindennapos bűcsűjárás a Laetrileert akkor sem csökkent, amikor a legtekintélyesebb orvos- tudományi fórumok, a New York-i Sloan-Kettering Intézet vagy a gyogyszerkutatási főhatóság, az FDA hivatalosan közölte, a Laetrileben semmi olyasfele anyag nem foglaltatik, amely a legcsekelyebb mér­tekben befolyásolná a rákot. Sót, laikusokból es orvosokból Különböző harcias egyesületek alakul­tak, amelyek hangzatos jelszavakkal harcolnak a “rákgyógyitas szabadságáért”. E jelenségek láttán ne essünk tévedésbe. Az el­sődleges cél igen távol esik a “szabadságtól”, meg távolabb a humanitárius szellemű rakgyögyitástol. A Laetrile hátterében az üzlet all, szemelv szerint elsősorban Andrew McNaughton aki fegyvercsem­pészésből szerzett pénzen az ötvenes evekben alapít­ványt létesített “olyan gyógyszerek kipróbálására, amelyeket az orvosok haszontalannak tartottak”. Az ifjabb Krebs erről az alapítványról értesülve lépett kapcsolatba a fegyvercsempesszel. A Laetrile sorsat nem bíztak a véletlenre. Működésük nyomán gombaként nőttek a földből különböző bizottsá­gok, amelyek a Laetrileert “szállták harcba”. Köz­tük az egyik, a John riirch Society, egy szélsősége­sen jobboldali radikális szervezet, amely a “rákke­zelés szabadságáért küzdő bizottságot” alapított. Ennek a bizottságnak 25.000 USA állampolgár a tagja, közöttük — ami nagyon meghökkentő és el­gondolkoztató — 1200 orvos is van. Az orvosok ve­zetője Dr. John A. Richardson, aki csempészés miatt már bíróság előtt is megfordult. Megbízható becslések szerint a rak ellen teljesen hatástalan Laetrilet legalább ötvenezer rákos USA allampogar szedi tablettában, vagy kapja injekció­ban. A Laetrile-szedés miatt műtétről lekésett rákos í betegek sorra meghalnak, holott, ha idejében gyógyszeres vagy sugárkezelésben részesülnek, még ma is egészségesen élhetnének. Igaz, a gyógyíthatat­lan rákbetegeknek ez a “varázsszer” nyújtja olykor a remény egyetlen szalmaszálát. Csak az a kérdés, hogy miért kell 50.000 amerikai rákbetegnek szal­maszálba kapaszkodnia, amikor a műtét vagy a su­garas kezelés szilárd és megbízható mentőövébe is kapaszkodhatna. f Dr. Szendéi Adám

Next

/
Oldalképek
Tartalom