Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-08-04 / 29. szám
Thursday, Aug. 4. 1977. Budapesti beszélgetés dr. Wéber György és dr. Könyves Imre rákkutatókkal Dr. Wéber György Dr. Könyves Imre A táblán kémiai képletek, a laikus számára titokzatos grafi- ' konok váltogatják egymást a Magyar Tudományos Akadémia várbeli előadótermében. A rákkutatók egyik nagy tekintélyű nemzetközi szervezete, a Coordinating Committee of Human Tumor Investigation tartotta itt szimpozionját. Az előadások hivatalos nyelve az angol, ám a szünetben — amikor a kongresszus két résztvevője iránt érdeklődöm — még más világnyelveken is zajlanak a folyosói beszélgetések. Ezek az eszmecserék, mint minden nemzetközi találkozón, itt is fontosak és érdekesek a föld minden részéből érkezett 250 kutató számára. Wéber György, azaz dr. George Weber, az egyesült államokbeli Indianapolis orvosi egyetemén működő onkológiai kutatólaboratórium vezető professzora magyarul beszélget egy csinos, fiatal hölggyel, s mint megtudom, éppen a magyar kolléganő közeli amerikai tanulmányútjáról. Német szavakat hallok, amikor egy beszélgető csoportban rábukkanok dr. Könyves Imrére. Dr. Könyves a svédországi LEO gyógyszergyárban a rákellenes készítmények kifejlesztéséért felelős igazgató. A neves, magyar származású szakemberek készséggel válaszolták kérdéseimre. — A rákkutatás izgalmas, a közvéleményt is érdekló területe az orvosi-biológiai kutatásoknak. Bizonyára vonzó pálya a kutatónak készülök körében is. Önök hogyan lettek rákkutatók? Dr. Wéber György: — Első egyetemi éveimet a budapesti orvosi karon végeztem. Tudományos kutatásokkal a Kórélettani Intézetben és a Tihanyi Biológiai Kutatóintézetben kezdtem foglalkozni. Egyetemi tanulmányaimat a kanadai Kingstowban, a Queens Universityn fejeztem be. Olyan kutatási területet kerestem, amelyik az emberiség számára különösen fontos, s megoldhatatlannak látszó problémákat rejt. Ezért választottam a rákkutatást. Dr. Könyves Imre: — Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szereztem ve- gyészdiplomát, majd Bruckner Győző professzor tanszékén kutattam és oktattam a szerves kémiát. Svédországba kerülve mostani munkahelyemen kezdtem dolgozni, s 1961 óta daganatellenes anyagokkal foglalkozom. — Milyen eredményeket értek el? Dr. Wéber György: — Intézetünk az elmúlt huszonöt év alatt számos, lényeges különbséget fedezett fel a normális és a rákos szövetek között. Jelenleg is ilyen jellemző biokémiai különbségeket próbálunk megállapítani, s azt reméljük, hogy olyan gyógyszereket állíthatunk elő, amelyek kihasználják az egészséges és a rákos sejtek közötti eltéréseket, s az egészséges sejteket egyáltalán nem vagy alig károsítják. Dr. Könyves Imre: — Minden kutatócsoport igyekszik valamilyen újdonsággal gazdagítani a rákkutatás és gyógyászat eszköztárát. Mi például hormonokhoz kötünk egyes rákellenes hatóanyagokat, így próbáljuk elérni, hogy ezek az — egyébként egészséges sejteket is károsító — szerek főként a beteg szövetbe jussanak el, s itt fejtsék ki hatásukat. Első ilyen készítményünkkel, amelyet a prosztatarák ellen fejlesztettünk ki, már Magyarországon is gyógyítanak. — Hazájukba is eljutnak a magyar rákkutatás eredményei? Dr. Wéber György: — Természetesen, hiszen a magyar rákkutatás a világ élvonalában van. Elsősorban a kemoterápiában és a biokémiában értek el a magyar kutatók figyelemre méltó eredményeket. A magyar rákkutatás nemzetközi elismeréseként a kétévenként megrendezésre kerülő konferenciánkat most Budapesten tartottuk. Dr. Könyves Imre: — A mi gyógyszergyárunk is érdeklődik az új magyar rákellenes készítmények iránt. Az egyik ilyen szer átvételéről hamarosan szerződést kötünk a magyar külkereskedelmi vállalattal. Megemlítem, hogy Svédország legtekintélyesebb rákkutatója a magyar származású Klein György, a Karolinska Institut professzora. — Kialakult-e rendszeres munkakapcsolat kutatócsoportjuk és a magyar szakemberek között? Dr. Wéber György: — Évek óta dolgoznak nálunk magyar ösztöndíjasok. S mivel igen jól képzett szakemberek, elmondhatom,’ hogy nemcsak ők tanulnak tőlünk, hanem mi is tőlük. Amerikai szakemberek is járnak tanulmányúton Magyarországon. Például itt tanulták meg egy bizonyos gyógyszeripari készítménynek az előállítását. Idén szeptemberben az Onkológiai Intézet nemzetközi tanfolyamára is érkeznek amerikai vendégek. Mi különösen örülünk a nemrégiben aláírt államközi kulturális és tudományos együttműködési szerződésnek, mert jó lehetőséget teremt a további közös munkára. Dr. Könyves Imre: — Egyrészt a magyar kutatók és orvosak részt vesznek rákellenes szereink klinikai kipróbálásában. Erről már több közös publikációnk jelent meg, s néhány előadást is tartottunk közösen. Másrészt — mint említettem — érdeklődünk á Magyarországon sikeresen alkalmazott rákellenes szerek átvétele iránt. Ezeket svédországi klinikákon próbáltatjuk ki, s mivel talán mi állítjuk legmagasabbra a mércét a világon, a svéd klinikák elismerése tovább öregbíti a magyar kutatók hírnevét. Azt tervezzük, hogy a jövőben a klinikai szakaszt megelőző kísérletekben is együttműködünk. j Beszélgetőpartnereim órájukra pillantanak. Hamarosan kezdődik Eckhardt Sándor professzornak, a budapesti Onkológiai Intézet vezetőjének az előadása. Am egyvalamit még meg kellett kérdeznem. Érdekelt, hogy nekik, akik már évtizedek óta élnek távol az óhazától, hogyan sikerült megőrizniük tökéletes magyar kiejtésüket és kifejezőkészségüket. Dr. Wéber György: — Feleségem kanadai, vele nem gyakorolhattam anyanyelvemet. De édesapámmal — ő 98 éves koráig volt közöttünk — csak magyarul beszéltem. S persze a magyar ösztöndíjasok is segítenék, hogy felfrissíthessem szókincsemet. Bár kevés az időm, szívesen olvasok magyar szépirodalmat, elsősorban ifjúkorom kedvenceit: Jókai Mórt. Sipulusz humoreszkjeit — és Benedek Elek meséit. Pestre Wilhelm Speyer Gimnazisták című regényét hoztam magammal, magyar fordításban. Sokat jelent számomra Arany János és Ady Endre költészete. Néhány Ady-verset magam is lefordítottam, hogy feleségemnek legyen elképzelése arról, miért szeretem annyira Adyt. Megpróbáltam lefordítani az „Elbocsátó szép üzenet’’-et, az „Ifjú szívekben élek”-et vagy a „Harc á Nagyúrral” című verset, de különösen az utóbbi, szerintem lefordíthatatlan. Dr. Könyves Imre: • — Otthon magyarul beszélünk, bár fiaim olykor svédül Válaszolnak. Gyűjtöm a magyar verses és prózai lemezeket. A prózaírók közül Móra Ferenc áll hozzám a legközelebb, a költők közül Kosztolányi, Ady, József Attila, Radnóti Miklós a legkedvesebbek. Amikor Budapesten járok, mindig vásárolok néhány lemezújdonságot. Legutóbb megnéztem Darvas Iván csodálatos alakításában Gogol: Egy őrült naplóját, s nagy örömömre ezt is sikerült hazavinnem lemezen. Szárit viselő indiai hölgy megy el mellettünk, s kedvesen figyelmeztet: Uraim, kezdődik az előadás! Kép és szöveg: B. I. Benzin gyárfás Magyarország nepessege az ezredfordulón Szakértői velemeny: Magyarorszag nepessege az evezred vegere 11 millióra nőhet. Ez negyedszázad alatt félmilliós gyarapodást jelent. — Feltételezhető: a férfiak és a nők aránya a jövőben nem változik, — mondották illetékes helyen. Tehat marad a jelenlegi, néhány százalékos nöfőbb- let. Ok: az asszonyok tovább élnek, mint a férfiak. Az ezredfordulóra a nyugdíjas korúak aránya várhatóan 1—2 százalékkal növekedni fog az Össznepes- segen belül. A munkaképes korúak aranya viszont csaknem változatlan marad. S mivel az iskolai végzettség emelkedésével a fiatalok később állnak munkába, a gazdasagilag aktiv népesség száma a 15—59, illetőleg a 15—54 evesek számának növekedésénél lassabban emelkedik majd. — 1977-ben Magyarország népességének 50 százaléka városlakó. A rangsor Budapest után Miskolc, Debrecen, Szeged, Pecs. 2000-ben az urbanizáció - a városiasodás - előrelátható szintje 65-70 százalék lesz. A fovaros népességének aránya ellenben nem növekszik lényegesen. A következő évtizedekben több óvodai hely és gondozo kell: ahol ma 100 gyermek jár óvodába, ott 1978-tól — valószínűleg — 113—114-nek kell helyet biztosítani. — 1980-tol több lesz az általános iskolás. 1981—82-ben például 44—48 ezerrel több kislány es kisfiú kerül első osztályba, mint a korábbi években. A mostanában születő korosztályok 1989-90- ben fejezik be a VIII. osztályt. Ekkor 40 ezerrel többen végeznek majd, mint 1975-ben. Tudományos számítások alapján 1981-ig az aktiv keresők szama a jelenlegi 5 millió 150 ezerről 5 millió 200 ezerre, 1986-ig 5 millió 240 ezerre, 1991-ig pedig 5 millió 300 ezerre emelkedhet. S várható, hogy a munkában maradásra ösztönző rendelkezések hatásara a nyugdíjkorhatáron felüli aktív keresők száma némileg emelkedik, vagy legalábbis az eddigi csökkenés megáll. TERJESSZE LAPUNKAT ! (f , I f ill A Zalai Kőolajipari Vallalatnal az elmúlt ev első feleben indult meg a 86 oktánszámú normal benzin gyartasa. A benzingyárto berendezéseket a vállalat szocialista brigádjai es műszaki kollektívája tervezte, illetve építette. Ezzel lehetővé vált, hogy a délzalai koolaj teljes mennyiségét helyben feldolgozzák. Korábban az olajat Komáromba szállították. Képűnkön: a tárolótartályok. ___óhaza__ 6____
