Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-08-04 / 29. szám
Thursday, Aug. 4. 1977.-óhaz» Séta a debreceni Nagyerdőn A város szülötte — egy lelkes lokálpatrióta igy szolt: Se íolyo, se hegy. Koros-korul csak a nagy pusztaság. Mégis olyan üde és tiszta a mi városunk, mint a májusi harmat. Udeséget, tisztaságát a Nagyerdőnek köszönheti. Ha a Nagyerdő évszázadok ő- ta nem tartja oda a hátát (észak es északkeleten) a homokbuckás Nyírség felöl lezúduló szeleknek, Debrecent már régen betemette volna a homok. Nagy igazság rejlik e fogalmazásban, hiszen a hajdani település — minden valószínűség szerint — elképzelhetetlen lett volna ott, legalább egy nagyki- terjedés'ú erdő nélkül. Az első írásos emlék a Nagyerdőről a Váradi Regestrum 1235-38. évi feljegyzéseiben található. A nagy kiterjedésű tölgyes felújítását azonban évszázadokon át tisztán a termeszeire bíztak. A kincs megóvásának es mesterséges felújításának gondolata először 1743-ban vetődött fel, amikor is a város vezetői igy rendelkeztek: “Sem az Apafán, sem Nagyerdőn feltalálható pusztaságokat senki se szántani, se kaszálni ne merészelje es erre Furmendel uram szorgalmatosán vigyázzon, egyszer s mind szedessen elegendő ért makkot és az említett pusztasagokat vetesse be.” Később az erdőtelepítést, gondozást -mezogazdasagi kóztermesztéssel - “vakancsos” rendszerben végeztették. Ilyen erdő- művelő “vakancsos” csaladok a Debrecen környéki erdőkben közvetlen a felszabadulas előtt is éltek. A Nagyerdő, amely két évszázaddal előbb még a mai Vár utcáig nyújtózott, az idők folyamán egyre hőkölt, végső formája (1375 hektár területen) a századfordulón alakult ki. Volt itt majális, vigalom emberemlekezet óta mindig, de igazi es szakszerű gondozására — távlati fejlesztésere — a felszabadu Ady-pályázat ,, Ki látott engem ?5 5 A Hozafios Népfront Budapesti Bizottságának kezdeményezésére Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából, az Olvasó Népért mozgalom keretében, „Ki látott engem?" címmel képzőművészeti és irodalmi pályázatot hirdettek a képzőművészettel és az irodalommal nem hivatásszerűen foglalkozók számára. A képzőművészeti pályázaton a költő verseinek illusztrálásával (kiállításon még nem szerepelt plasztikával, táblaképpel, grafikával, 18X24 cm-es fotóval); az irodalmi pályázaton a költő egy-egy kevésbé ismert novellájának, versének vagy publicisztikai írásainak (5 gépelt oldalnál nem hosszabb) elemzésével lehet részt venni. Mindkét pályázat beküldési határideje: 1977. október 15. A pályaművek olvasható névvel, lakcímmel, o képzőművészeti alkotásoknál az illusztrált Ady-vers címének feltüntetésével küldhetők erre a címre: Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága, 1366 Budapest, Pf. 102. Eredményhirdetés és a képzőművészeti alkotásokból rendezendő kiállítás megnyitása: 1977. november 19-én lás után is csak a 60-as evekben került sor. Ma nemcsak Debrecen városnak, hanem az országnak is e- gyik legfeltettebb kulturparkja. Olyan kulturpark, a melynek évszázados fái közt jól megférnek és egymást nem zavarják a különböző rangos intézmények, igy a klinikák, az egyetemek, az üdülök, a kutatóintézetek a zeneművészeti főiskola, a strand a termálfürdő, a sportpályáit, a kollégiumok és az ország legszebb és legkorszerűbb játszóterei, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Csupán egyetlen olyan létesítmény van itt, amely nem kívánatos (gazdasági jelentősége viszont vitathatatlan) es ez a BJOGAL. Az 50-es évek elején — elsősorban a penicillin es más antibiotikumok kisérletezésére/ majd gyártására — létesített kémiai üzemhez természetesen iparvágányt is vezettek. Ez utóbbi felszámolására már tanácsi vb. határozat született, s arra is, hogy a Nagyerdőn s annak meghatározott körzeteben még úgynevezett szennyeződéstől mentes “pi- ci” üzem sem épülhet. Aki csak egyszer is — mindegy, hogy melyik évszakban — keresztul-kasul sétál a debreceni Nagyerdőn, megérti, miért óvjak oly nagy szeretettel a város lakói ezt a termeszét-adta kincset. Szólhatnék még arról, hogy a Nagyerdő mennyire szerves része a 170.000 lakosú óriási ütemben fejlődő es iparosodó városnál:, továbbá, hogy nelkule szinte léregzeni se tudna a város, vagy úgy állna - ha állná — a pusztaság, a Hortobágy szélen, mint egy halom meztelen kßszobor, dehat ringatott, nevelt ez a történelmi város jónehány költőt is, akik megene- kelték a Nagyerdő különleges varázsát, igézetes szepse£et ‘ Dávid József ALPESI KUTATÁSOK MAGYARORSZÁGON Szeizmikus robbantást hajtottak vegre nemregiben a nyugat-magyarorszagi Hosszupereszteg község térségében. Magyarország ugyanis Angliával, Ausztriával, Csehszlovákiával, Franciaországgal, Olaszországgal és az NSZK-val közös alpesi kutatásban vesz részt. Az Alpi-pogramkent ismert munka 1975-ben kezdődött. A Föld felszinen a robbantással rugalmas hullámokat terjesztenek. Azok terjedési sebességéből, visszaverődési idejéből es más adataiból a szakemberek következtetnek arra, milyen retegek helyezkednek el a felszín alatt. A szeizmikus meres tehát a foldkereg-kutatas egyik fontos módszere. Hosszupereszteg egyébként azért lett a kutatási program egyik helyszíne, mert a térségben érnék veget az Alpok, a hegy vonulat kéregvaltással itt “olvad” be a síkságba. A nyugat-magyarországitol fel órával korábban csehszlovák területen is hasonló esemény zajlott le. Most számítógepek segítségével feldolgozzak a mérések adatait. A geodéziai alapkutatasi program jövőre újabb feladatokat old meg Europa e nagy hegyvonulatának megismerésére. SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT! Uj varosok Siklós, a tegnapi nagyközség ma már város. Több nagyüzeme, gimnáziuma, iskolája, ővódaja, modem diákotthona van. Uj lakótelepei méltán érdemelték meg a várossá nyilvánítást. A siklósi var pedig hazánk egyik leglátogatottabb kirándulóhelye. Képűnkön: az uj lakótelep. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanacsa az idén négy községét emelt városi rangra. Az ország varosainak szama ezzel 87-re nőtt. ( ( > • I A négy uj varos, Siklós, Bonyhad, Marcali es Dunakeszi neve, — ha csak nem e vidékről szármázták — valószínűleg nem mond sokat a külföldön 4 u ® f f elő magyaroknak. Ámbár meglehet, hogy a bonyhádi zománcedénygyar vagy cipőgyár termekéivel találkozhattak, hiszen a világ sok tájara exportálják okét. Az ország deli hegyvidéken fekvő Siklóst szép természeti környezete, erre alapuló idegenforgalma teszi nevezetessé. De igazan fejlesztő hatással a Be- remendi Cementmü közelsége volt rá. A másik két községet is az elmúlt években épült gyarak segítettek várossá. Ezzel voltaképpen már meg is fogalmaztuk a várossá válás feltételeinek legfontosabbikát; az iparosodást. Nem pusztán arról van tehat sző, hogy községek “program szerint” előlepnek, hanem egy hosszútávra szóló, nagyonis tudatos településfejlesztesi politika jut érvényre. Tavaly például a kormány hét megye 12 kévéssé iparosodott települeset jelölte ki arra, hogy központi fejlesztési alapból állami tamogatasban részesítse. A telepulesfejlesztes tehat a tervszerű iparosításra irányuló központi feladat, amely mellékesen ellensúlyozza Budapest iparcentrikussagat is. A vidéki ipartelepítés következménye, hogy hata- sara gyorsabban megvalósulnak a városiasodás feltételei; a megfelelő színvonalú közlekedés, szolgáltatás, egészségügyi- es kulturális ellátás, valamint kereskedelmi hálózat. A várossá válás ugyan altkor nagyobb anyagi lehetőségeket biztosit a fejlesztésre. A tudatos előrelátás, a tervezett fejlesztés során a régebbi, vidéki iparvárosok mellé az ötvenes evekben épült több vidéki iparkőzpont. De igazi, nagy, az egesz országra kiterjedő fordulat a hatvanas evek elején következett be. Azóta rendszeresebbé es még szervezettebbé vált a termelő- és feldolgozóüzemek kózelebbvitele a nyersanyaglelóhelyhez és a munkaerőhöz, kedvezően változtatva egesz körzetek lakosságának életmódját. Ebhe a fejlődési folyamatba kapcsolódik a négy uj magyar város is. B. s
