Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-10-06 / 38. szám

Thursday, October 6. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZO Aba Mihály '. Halál a Vágóhídon Regi história ez. több. mint negyven eve, hogy történt. Néha. ha eszembe jutott, próbáltam el­felejteni. az agyam lcghatulso cellái möge tolni. Nem nagyon sikerült és most, hogy ez az Edison história történt, ami sötétségbe vetette egész New Yorkot, megint előhozta az emlékeket. Gondoltam jobb. ha megírom, tálán honnyit a telkemen. 1934-et irtunk es en. mint villanyszerelő dolgoz­tam a Swift &■ Companynak ami a USA legnagyobb húsfeldolgozó üzeme. Óriási telepe volt az East River mellett. A legnagyobb vágóhíd a varosban. Azóta lebontottak, főleg a szag miatt es a sors iró­niája — United Nation épült a helyére. Ízléstelen, fantazia nélküli architektúra. A két lapos torony ugv mered az égnek, mint két óriási sirko. Nekem legalább is ug\ tűnik, de lehet, hogy elfogult vagyok. De maradjunk a tárgynál. Akkor meg vágóhíd volt. ahol több. mint 1200 ember dolgozott. 3000 marhat, 6000 borjut es a jo Isten tudja, hány szegénv juhot öltek naponta. New Yorknak nagy a gyomra es sokat fogyaszt. Sajat villanyfcjlesztó telepe volt és ennek a kezelése, meg a kisebb ba­jok javitasa az en feladatom volt. Nappal 16 villanyszerelő dolgozott, de en az úgynevezett “bagók " — időben, éjjel 12 -tol reggel 8 -ig voltam szolgálatban egyedül. Hajnali 4 óra lehetett, a tele­fonom mellett ültem. Készültem egv vizsgára, ami a hatósági engedelv megszerzésére irányult. A tele­fon megszólalt es a fogepcsz, aki a gőzgépeket kezelte, válaszolt. Rögtön jöjjek a gépházba, a dinamókhoz. Nagyon ijedt volt a hangja, hat szalad­tam a gépházba, mi lehet a baj? De már útközben láttam, hogy valami nagyon nem jól van. mert a lámpák kezdtek sötétedni es pislogni. Egyenesen a nagy kapcsoló táblához mentem, és rögtön lát­tám, hogy a terheléshez nincsen elegendő fejlesztés. Sok idő nincs, csak percek kérdésé. Kerestem, mit lehetne gyorsan levenni a hálózatról, hogy meg­mentsük a helyzetet, ami az egesz telep leállását jelentette volna, katasztrofális kövctkezmenvekkcl. Eszembe jutott, hogy van egy 200 lóerős motorom, amit könnyen lehet egv fel óráig nélkülözni. Felrc- toltam az utániból a hamuszürke arcú gépészt cs kirántottam a kapcsolóját. Segített, a lámpák kezd­tek kivilagosodni. Rögtön megindítanám meg egy gőzgépét. Eltart egy félóráig, mig bemelegedik és be lehet kapcsolni a hálózatba, de annyi időnk most mar volt. Ez persze csak egy mikroszkopikus peldaja annak, hogy mi történt, vagy mi történhetett volna julius 13.-án a new yorki millió és millió kiiowattos háló­zatban, ha Edison nem kési el a dolgát, amit a ké­sőbbi analízis be is bizonyított. Őszintén megvallva, az egész históriának, amit most elmondtam, nincsen sok köze a tragédiahoz, ami egy óra múlva történt, hacsak az nem, hogy a hasonlatosság es az idő egybevágása kihozta a emlékeket olyan elesen cs részletesen, mint egy mozaik képet. A “KILLING FLOORON” Egy üzenet vart mar a telefon mellett — sötét van a “killing flooron” — Ránézek az órára, 4.45, mar pedig az öles 5 orakor kezdődik. No a nem- jójat, szaladjunk megint. A zsebem mindig tele volt biztosítékkal, tartalék-lámpakkal, meg miegyébbel. Szerencsére csak két körte égett ki, azt gyorsan cJ lehet intézni. Letrara sincs szükség, mert a'ma­gasban úgynevezett “macskajárat” van - lapos gerendák, ahonnan kényelmesen cl lehet érni a lámpákat, meg a rengeteg transzmisszió-kereket, szijjakat, síneket, váltókat. A síneken vaskerekek gurulnak, azokról egy lánchurok csüng, egészen a főidig, ami egy rúd félrctolásával felhúzza a lánc­hurkot. A munkás ügyesen ugv helyezi a földre, hogy amikor az allat lep, belelép a hurokba. Gyor­san megtolja a transzmisszió-botot és a lane a 2000 fontos marhavai felmegy a magasba. A hurok az egyik hátsó lábán van, tehát a szerencsétlen fejjel lefele log, a nyaka kb. derékmagasságban. 14 egyvonalban, egyszerre. Most jón az úgynevezett sakter egy nagy késsél, ami nem is igen néz ki késnek, inkább egy' kis fűrésznek, hegye nincs. De azért kés az, a borotvánál is élesebb. Par szó imát mond es egyetlen húzással átvágja az allat nyakát. Összesen hét állatot szabad azzal a késsél levágni, azutan újra meg kell fenni. De közben is minden állat után vegighuzza körmét, hogy esetleg csontot érintett es egy kis csorba lett az élen. Akkor azonnal kicseréli. Itt csak még azt akarom megjegyezni, hogy nagyobb vagohidakon ezen a szisztémán zsidó vagókkal-saktcrekkel-dolgoznak, miután nekik van ebben a legtöbb gyakorlatuk. (Prince Chariest is egy rabbi metelte körül, anyjá­nak, az angol királynőnek egyenes parancsara.) Azonkívül a leghumánusabb cs leghigienikusabb módszerkent ismerik el. A kimúlás pillanatok alatt beáll, a vér, mely eleinte úgy jón, mint egy szökő- kutból, másodpercek alatt kiürül az állat testéből a cement padlóra, ahol árkokban folyik le. Tankok­ba lógják fel, hiszen mindent fel kell használni. Az első 14 kész van a síneken, elvezetik a mészá­rosokhoz es jöhet a következő 14. A padló teljesen el van arasztva vérrel, es a hosszuszáru gummicsiz- maban dolgozó munkások néha meg-megcsusznak. A következő csoportban bejött egy bika. Elég fiatal állatnak nézett ki és ez keltette fel az érdeklő­désemet. A bikát rendszerint borjú vagy növendék korában levágják, mert a húsa nem olyan puha, mint az ököré. Ha a tenyészállat lett volna, akkor persze sokkal később került volna levágásra a sor, mikor férfiúi kötelességeinek már képtelen eleget tenni. Rendszerint darált húst készítenek belőle, vagy virslit, más hússal keverve. Különben nem lehet megrágni. De térjünk vissza a mi kis bikánkra. Mert nem volt nagyobb, mint egy kis tehénnel sem. Tenyész­állat semmi esetre sem. Kis proletár bika volt. Tálán valami farmergyerek kedvence. Tálán nagyon meg­szerette, de a vegén meg is fel kellett, hogy adja, mert semmi hasznát nem lehetett venni. Büszkén állt, megfeszített nyakkal, szimatolva a vérszagot. Nagyon nem szerette, nagyon nem tetszett neki a helyzet. Nem kárhoztatom érte. Ügyes volt, vagy véletlenül történt, de amikor az ösztökélésre előre­lépett, a munkás eltévesztette a lábát es a hurok üresen ment a levegőbe. Szabadon állott. Nem so­káig. Mikor észrevette, hogy szabad, megindult, kis szarvait előre szegezve, orrán fújva, első lábaival kapálva a vérrel borított földön. Balra fordult, arra nem voltak sokan. A munkások hagytak, el voltak foglalva, gondoltak, majd valaki elintézi. Most mar dühösebben.gyorsabban mozgott. Három munkás hegyes botokkal üldözőbe vette, próbáltak visszaterelni a helyere. Nem sikerült cs amikor az egyik munkás vigyázatlanul elébe került, szarvai köze kapta és rohanva az egyik ccmentoszlopnak 9 Hunyadi István ŐSZ KORCSULÁN Kedves, kint jajgat a bóra megverve iszkol a tenger árbocfa inog és táncol a bója sikít a sirály a víztarajon. Kedves, vond össze a sálat fogadd az őszt türelemmel hajadban fakóbbak a szálak szőke nyarad elúszott, ne bánjad, itt bóra dühöng, forgatja a tengert az veszetten harapja a szirtet: hullásuk nem keseríthet. Favete lingvis! A sirályok sirassák szép nyarainkat, kedvesem, nincs mire vámod! A pálma is ősz, eldobja gyümölcsét. Jobban ölelj! Húzd sálad is összébb. Xádaxdi tlva KEGYELMEZZETEK Kegyelmezzetek, hétköznapok, nem tudok tovább menetelni. Irgalmat esdek, mint a rabok: szabad-e égi és földi hatalmak egy embertelen állkapocs fogai közt megörletni.. . Kegyelmezzetek, hétköznapok. Törő István m ADDIG JÁRJ Addig járj utánam ameddig égnek csillagok, ameddig szivemből kimosódik a képzelődés — ameddig elfogyok, í s szemeim nádszál-lobogása minden mosolyban jövőnket érleli, mit is érne a tavaszba nélküled visszatérni? csupán kipattanó szikráit ültesd belém a gondolatnak, hogy emlékeinkből oszlik a harag s megbilincsel a jóakarat, mert ragacsos sárban lépkedünk míg lábaink utcákra lelnek addig járj utánam míg fölöttünk csillagok égnek. J vágta. Halálom napjáig sem felejtem el azt a recse­gő zajt, amikor a szerencsétlennek a bordái Össze­roppantak. Egyet lépett hátra és megint nekicsapta az oszlopnak. A láncot most valakinek sikerült a szarvara dobni es a kerlelhetetlen gép felhúzta a magasba, De mar akkor késő volt, borzalmasan keso. I f RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁ5ZQA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-lk Street sarkú) — Telefon: UE 5-84*4- Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- • Ml tir ah-torták. — Postán szállítónk az ország minden részébe. — Este 730-lg nyitva — 'iY.-THBg I

Next

/
Oldalképek
Tartalom