Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-10-06 / 38. szám

Thursday, October 6. 1977. 10 .. AMERIKAI MAGYAR SZÓ SKIZOFRÉNIA Uyolcvan éve annak, hogy Emil Kräpelin Hj német elmegyógyász valamelyes rendet teremtett az elmebetegségek diagnosztizálásá­ban, és leírta a ma skizofréniának nevezett betegséget. De ezalatt a nyolcvan év alatt a skizofrénia oka és gyógyítása mindvégig rej­télyes maradt. A tudósok hosszú évekig vitatkoztak a ski­zofrénia meghatározásáról és a diagnózis fel­állításáról. Most úgy látszik, eldőlt a több nemzedéken át folyó vita, hogy a skizofréniát a környezet váltja-e ki, vagy pedig örökletes betegség. Annyi már bizonyos, hogy mindkét tényező szerepet játszik. A skizofréniás beteg helyzete már nem re­ménytelen. A kutatók körében bizonyos derű­látás tapasztalható. A gyógyszerek jó hatásfoka és a betegség genetikus eredetének bizonyítékai azt sugall­ják, hogy a skizofrénia — legalábbis részben — az agy biokémiai zavarainak következménye. A jövőben talán előrelátható lesz, hogy ki­nek van hajlama skizofréniára, és az orvosok megelőzhetik a betegség kibontakozását. A nyugati országokban nagyjából minden száza­dik személy válik előbb-utóbb skizofréniássá. Amerikában a skizofréniások számát 2—3 mil­lióra becsülik. Bár a skizofréniát csak 1896-ban írták le mint különálló elmebetegséget, valószínű, hogy végigkísérte az emberiség egész fejlődé­sét. Dr. Edward E. Foulks, a pennsylvaniai egyetem antropológusa nemrégiben azt a né­zetét fejtette ki, hogy a skizofrénia ősidők óta segíti az egyéneket és a társadalmakat a gyors, heves kulturális és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodásban. Szerinte a skizofrénia a kulturális és a tár­sadalmi zűrzavar időszakaiban gyakoribbá vá- ,lik. A skizofréniást sokáig prófétának vagy sá­mánnak tartották; segített a társadalomnak alkalmazkodni az új helyzethez és megbir­kózni a stresszhatásokkal. A történelem leg­híresebb skizofréniásai közé sorolja Jeanne d’Arcot. A skizofrénia genetikus eredetének első bi­zonyítékait az ikerkutatás szolgáltatta. Megál­lapították, hogy ha az egypetéjű ikrek egyike skizofréniás, nagy a valószínűsége annak, hogy a másik is ebben a betegségben szenved. Egypetéjű ikreknél háromszor akkora a való­színűsége mindkét ikertestvér skizofréniájá­nak, mint a kétpetéjű ikrek esetében. Az ikerkutatás eredményei kétségeket is szültek. Egyes tudósok azt mondták: csupán azt sikerült bizonyítani, hogy két egyformán nevelkedett gyermek hajlamot mutat hasonló elmezavarokra. De újabban David Rosenthal pszichológus és más tudósok örökbe fogadott gyermekekkel kapcsolatos kutatásai megdön­tötték ezt az érvet. Rosenthal, az Amerikai Országos Elmegyó­gyászati Intézet egyik vezetője, valamint más amerikai és dán tudósok 1962-ben kezdték és azóta is folytatják vizsgálataikat. Kiválasztot­tak 5483 dán személyt, akiket velük vérrokon­ságban nem álló szülők fogadtak örökbe és neveltek fel. A pontosan vezetett dán egész­ségügyi kartotékok jóvoltából a kutatók nyo­mon követhették az örökbe fogadott szemé­lyek, valamint vér szerinti szüleik és örökbe fogadó szüleik egészségi állapotát. A skizofrénia sokkal gyakoribb az ilyen örökbe fogadott személyeknél, akiknek vér szerinti anyja vagy apja skizofréniás volt, mint az olyanoknál, akiknek valamelyik örökbe fo­gadó szülője volt skizofréniás. A skizofrénia ritkán lép fel olyan gyerme­keknél, akiknek szülei nem voltak skizofréniá- sak. Az a tény, hogy egy nem skizofréniás vér szerinti apa gyermekét skizofréniás örökbe fogadó szülő neveli, egyáltalán nem növeli a skizofrénia fellépésének valószínűségét a gyer­meknél. A legtöbb tudós egyetért abban, hogy nem maga a skizofrénia öröklődik, hanem csupán a betegségre való hajlam. — Az intelligenciát vagy a testmagasságot is örökli a gyermek, noha nem létezik sem in­telligenciagén, sem testmagassággén — mond­ja dr. Loren M. Mosher, az Amerikai Skizofré­niakutató Intézet vezetője. — Több különféle gén befolyásolja ezeket a tulajdonságokat, de a környezet is nagy szerepet játszik, örököl­het valaki hajlamot a magas fokú intelligenci­ára, és válhat mégis átlagos vagy akár gyenge értelmi képességű felnőtté, ha például állan­dó éhezés közepette nő fel. A genetikai kutatások közvetve bebizonyí­tották, hogy a skizofréniát biokémiai jellegű károsodás váltja ki. További, szintén közvetett bizonyítékokat a skizofréniások gyógyszerezése szolgál. A skizofrénia gyógyításában jelenleg két­féle gyógyszert alkalmaznak: fenotiazinokat és butirofenolokat. Ezek az ötvenes évek óta al­kalmazott gyógyszerek forradalmasították a skizofrénia gyógyítását, és jelentősen csökken­tették az olyan skizofréniások számát, akik elmegyógyintézeti kezelésre szorulnak. Sajnos ugyanakkor fellépett az úgyneve­zett forgóajtó jelenség. A betegek rövidebb időt töltöttek az elmegyógyintézetben, mint korábban, de gyakrabban kerültek vissza. (THE NATIONAL OBSERVER) LAPUNKÉRT Köszönettel nyugtázzuk az alábbi adomanvokat es üdvözleteket, nf. = naptar felülfizetes n.ü. = naptar üdvözlet Gladys Roth juh. üdv. S 10.—, Komjádi Géza üdv. 8 5.—, nii. 8 lő.— nf. 8 2.—, Helen Regi édesapja emlékére 8 5.—, Misanszky Erzsébet $ 5.— Zamborv Margaret juh. 8 5.—, nii. 8 5.—, Paroczay Amália juh. údv. $ 5.—, nű. 8 2.—, Magyar József nii. 8 2.—, Szalay William nú. 8 3.—, jub, údv. 8 4.— őri Mary nű. S 2.—, Tomory Mary jub. udv. 8 10 — Nagy Susan nű. 8 10.—, nf. 8 2.—, jub. udv. férjé és szülei emlékere S 10.—, Soós Ethel nú. S 7.—, Haigg Freda jub. údv. S 7.—, Lukács George jub» udv. S 5.—, Miszlay Pál nú. S 7.—, Friedman Margaret jub. üdv. S 5.-, Kocs István jub. údv. •S 5.—, Mészáros András jiib. udv. 8 5,— nű. $ 3.—, Olexo Endre ni. S 2.—, nű. S 5.— Takacs Pal es Bözsi jub. üdv. 8 10.—, nii'. S 5.—, nf. S 2.—, Vizinger Gáspár nü. S 2.—. juh. údv. 8 5.—, Jerencsik Jennie nü. S 10.—, Kovács Martin nú. S 3.—, Knerly J. és M. jub. údv. S 3.—, Gyarmatv Lillv nü. S 5.—, Király György jub. üdv. S 5.—, Mihálvi Dave es Elsie nú,S 3.-, jub. udv. S 4.-, jub. üdvöz­letek Miami Fla.-ból ;Prager Margit es Jeno S 10.—. Farkas Lili és Gabi S 10.—, Márki Julia és Kalman S 10.—, Lusztig Paula és Gabi S 10.—, Karoly Rose és Alex 8 10.—, Kiss Helen és Peter S 10.—, Szomv Susie $ 10.—, férje emlékere S 10.—. Schafer Vilma S 10.—, Fonder Bözsi $ 10.—, Weiszberg Rózsi S 10.-, Abjanics Mary $ 10.-, Tischler Mariska •S 10.— Buja F’.rzsébet S 10.—, Zoltán Peggv S 10.—. Roth Lili es F.rnó S 10.—, Kovács Alex S 10.— Torna Konstantin S 10.- Velecky József és Marv S 5.—, Kocsis Anna S S.— Róth Frank es Irma jub. udv. S 5.—, Borovfszky Pál nú. S 5.—. Bernád Magda jub. üdv. férjé, Imre emlékere S 10.— Miklós György áltál:Papp Amalia férjé emlekere S 10.—. naptarudvozletre : Rigó Ferenc 8 6.—, Almandv Katalin S 5.—, Szász Rose S 3.—. Dobos Anna 8 3 — Gombásy György S 2.— Szőke Pal es Marv S 3.- Miklos György S 5.—. Tatar Katie 8 3.—. Gebnár Ludwig S 3.—, Lény Anna 8 5.—. Papp Amália 8 5.— Vari Joe és Susie S 3.—, Files Peter és Teréz 8 5.— Jozsa Stephen és Mary 8 5.—. ' oo Mihalv es Julia 8 3.—, Kiss Louis 8 5.—. Valentine !oe és Helen 8 5.—, Petőfi Klub S 50.—, Ester Goldberg 8 10.—. Mary Kalinák jub. udv. 8 5.—, nf. 8 2.—, Valentine Simon nú. ,8 3.—, Izabella és loe Nagy nú. 8 20.—. Vera Kolumban jub. üdv. 8 5.— Illés John és Julia jub. údv. S 10.—, Also Helen nú. 8 5.—. Ackerman Sándor mi. 8 5.—. Földi Mike es 'lan nú. S 5.—, Sibak Rose jub. üdv. 8 7.—, Odor Louis jub. üdv. S 10.—, Schwartz Bela es neje jub. udv. S 3.-. PtfSKI-CORVIN ! HUNGARIAN BOOKS, [ t RECORDS & IRKA ! | 1590 S«cftnd An. (82-83 St. köU] 1 » N*w York, N. Y. 10028 — (212) 979-9993 f A Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez A I hangszalag. FORINT CSEKK, IKKA, Comtu- I [ rist , Tuzex befizetohelv. I Látogassa meg bolhinkat New Yorkban a » magyar negyed középén. Postán is szállítunk " A a világ minden tajára. A * Uj magyar katalógust novemberben L díjmentesen küldünk ! 1 A — MM — — ­1 I SOBEL OVERSEAS CORP. I IKK« FoÜGYNÖKSÉG — TELEFON: (212) 535-6490 — Ij UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — UTALVÁNY _ VIZUMSZERZÉS LÁTOGATOK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK 1 IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába

Next

/
Oldalképek
Tartalom