Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-10-06 / 38. szám
Thursday, October 6. 1977. ENSZ konferencia a sivatagok terjedése ellen The Earth’s Spreading Deserts Map shows existing deserts and areas into which deserts may spread. The “desertification” hazard is based on a calculation of rainfall and evaporation In a given place. Where rainfall is low and evaporation high, the desertification risk is great. Circles show percentage of total land area on each continent that Is or that may become desert. ■ Very high risk hm High risk m Moderate risk Pp] Extreme desert of desertification HH of desertification L±J of desertification tliiiüd already A Fold termékeny területei fogyatkozóban vannak. Az dt világrész minden táján, az élet fenntartásához szükséges esőzés, termékenység es növényzet egyre csökken, aminek az az eredmenye, hogy a sivatagok növekednek és egyre több uj sivatag jön letre es kezd terjeszkedni. Számítások szerint a termékeny területek evente 14 millió acre-rel csökkennek. A Földnek jelenleg 43 %-nyi területe mar sivatag vagy felsivatag. Ha e- zen a helyzeten nem tudnak változtatni, 25 év alatt a mai termékeny földek egyharmada elvesz, mialatt a világ elelemsziikseglete megketszerezödött. Ennek a kérdésnek globális megtárgyalására ENSZ konferencia ült össze Nairobi, Kenyában, amelyen több, mint 100 ország 1500 delegátusa vett részt. A jelentéseket megvitatták és terveket dolgoztak ki a további sivatagosodas megakadályozására és a meglevő sivatagok visszaszorítására. A sivatagosodás mar az ősrégi időkben megindult. Sok helyet — ahol a földművelés és városépítés a tör - tenelemben először megkezdődött — a sivatagoso - das pusztított el. Ilyen helyek voltak Ur, Babylon, Dilmun és Ebla a bőség hazája; ezeknek helyén most KÖzel-Kelet szikkadt sivatagjai vannak. A klímái változásoknak tulajdonítottak sokáig ezt az elsiva- tagosodast, de alaposabb tanulmányokból megállapítottak, bogy a földdel való rossz gazdálkodás a kiszáradás okozója, ami miatt a régi civilizációk kivesztek. A sivatagosodas legtöbb okai között vannak a .. i » i f főidnek tul sok legeltetéssel való kimerítése, az erdősegek kipusztitasa, a helytelen szántás, a szűkös vízellátás körül túlságosán koncentrált emberi es allati települések. Meg az öntözés is ártalmas, ha azt fel nem szívó földre alkalmazzak, ahol az eletet elölő sók lerakodnak es a földet hasznavehetetlenne .Íj'SJ'A teszik. A regi időkben a bajok a nomad életmód miatt sok helven megszűntek. A lakosok elvándorolták, mielőtt a fold teljesen kimerült volna. A jobb egeszsegugyi viszonyok miatt a lakosság elszaporodasa es jobb állatorvosi szakértelemmel a nagyobb szarvasmarhatenvesztes miatt a szaraz területek életfenntartó képessége a tartós szárazságban hirtelen kimerül. A konferenciára készített dokumentumokból az is kitűnik, hogy habar a fejlődő országokban a legnagyobb mértékű a sivatagosodás, a főidnek ugyanilyen pusztulása terjed el ma már sok iparilag fejlett országban. Vago Klara A ^cuqoí-s^oiri'virm;' á:\'yo' xi; i;v>V»;(Ío! íö liiqK/i 'axÖá LEGRÉGIBB MAGYAR GÉG, FÖLDES UTAZÁSI IRODA 1503 First Avenue, New York, N. Y. 10021 Tataion: BU 8-49S5 — BU M990 AZ ÖSSZES HAJÓ iS LIOI TÁRSASAGOK HIVATALOS KÉPVISELETE IBUSZ—IKK A—TUZEX rende{és»k felvétele BEVÁNDORLÁSI OGYEK —ROKONOK KIHOZATALA Ax irada jvlivt 4a awfuaxtvafaan OMhbNae lárva van elf ütjük a Föld légkörét? Már régen bebizonyosodott, hogy az ipari államok tohb oxigént hasznainak el, mint amennyit a növényvilág pótolni tud. Két amerikai tudós attól fél, hogy ennek következményei Földünkön csak most kezdenek megmutatkozni: a légkör növekvő széndioxid-tartalma következteben nyilvánvalóan jelentkezik a “melegház-effektus”, a széndioxid a földfelulet áltál visszavert hőt elnveli, es ezáltal a légkört felmelegiti. Ez semmikép sem tekinthető jelentektelen dolognak. Mai ismereteink szerint a Venus felületen uralkodó viszonyokat a fokozatosan kialakuló melegház effektus okozta. Néhány evvel ezelőtt az időjárás-kutatók pieg megegyeztek abban, hogy a globális lehűlés időszakában elünk. Ama Föld átlaghőmérséklete 1880-tól évszázadunk első negyven esztendejéig kereken 0.6 Celsius-fokkal emelkedett, azóta 1970-ig ismét 0.2—0.3 Celsius-fokkal, sót ujahb megallapitások szerint 0.35 Celsius fokival. Időközben kiderült, hogy a lehülesi trend a negy venes évek óta csak az északi feltekére ervenyes, es még a napbesugárzás valószínű változásaival sem egvezik. A meteorologiai állomások által feljegyzett ido- járas-alakulások értékeléséből valóban az derül ki. hogy az átlaghőmérsékletek a déli féltekén annál szembetűnőbben emelkedtek, minél közelebb vannak a meteorológiai állomások a sarkhoz. \ déli szélesség 65 és 90 foka között az utóbbi két évtizedben tapasztalt hömérsékletemelkedés eléri az egy fokot. Nyugtalanító körülmény, hogy ez megegyezik, azokkal a klimatikai modell-elképzelesek- 1 el, amely ek figy elembe veszik a napenergia-ingadozásoknak, a vulkánikus pornak és a leskor széndioxid tartalmának befolyását. A leh'úlési tendencia az északi féltekén, hangsúlyozza a két tudós, ennek nem mond ellent. \ sűrűn lakott és erősen iparosított északi féltekén a por es egvéb — a civilizációból eredő — legszeny- nvezödes előidézheti a napenergia erősebb visszaverődését, amelv ma hatékonyabb lehet, mint a meleghazeffektus es ezert lehűlést okozhat. \ por azonban rövid idő múlva ismét lecsapódik a talajra, ugv , hogv a szel nem tudia korlátlan messzeségbe sodorni. Ezzel ellentétben a szendioxidgaz megoszlik az egész földi légkör felett. Főképpen a déli félteke gyéren lakott, magasabb szélességein fordul elő a légkörben széndioxid, de hiányzik a civilizáció pora. Ennek a körülménynek tudható be. bogy a deli sarkovezet érzékeny figyelmeztető szerepét tölti be. Egyelőre csak valószínű, de nem bizony os, hogy a légköri meleghazeffektus közeledik. Ha valóban ez a helvzet, akkor az emberiségnek eletbenmara- dása érdekeben reagálnia kellene erre. Egyes technikai lehetőségek, mint például az atomenergia, vagy a napenergia, felhasznalasa hőfejlesztésre, valamint égéshő jobb kihasználása távfűtés segítségével, ma mar nem tartoznak az utópiák közé. De Dämon es Kimen vizsgálata minden esetben azt bizonyítja, a levegő széndioxidtartalma előbb utóbb az emberiség oly an létfontosságú kérdésé lesz, amelv rendkívüli érdeklődésre tart számot. Akkor majd felül kell vizsgálni a széles körben elterjedt feltevést, hogy a széndioxid ártalmatlan. TERJESSZE LAPUNKAT ! 8 _-^AMERIKAI MAGYAR SZÓ-
